Microsoft Office 365 Hallgatói Neptun Oktatói Neptun

AvantGarde! – premier az Ódry Színpadon

avantgarde_plakat

Az SZFE zenés színész osztálya különleges csemegét kínál: az AvantGarde! című összeállításban a huszadik század terében és idejében utazhatunk olyan színpadi alkotások mentén, melyek még 21. századi megjelenésükben is meghökkentőek.


avantgarde_plakatJean Cocteau virtuóz burleszkje, Az Eiffel Torony násznépe, Erik Satie zenéjével a klasszikus avantgárdot idézi meg. Picasso, Buñuel és a francia hatok szelleme szövi át meg át ezt a szürrealista színpadi játékot.

A burleszket Sosztakovics kalandos sorsú kisoperája, a Rayok, avagy az antiformalista mutatványos bódé követi. Nagyszüleink tán még emlékeznek azokra az időkre, amikor bolsevizmus és avantgárd különös kontrasztban és mégis egységben rendkívüli hatást gyakorolt Európa művészetére. Sosztakovics dühödt karikatúrát írt a művészetet egyenruhába kényszerítő demagóg ideológiák ellen. Valószínűleg nem véletlen, hogy a titokban komponált kisopera csak évtizedekkel megírása után kerülhetett színpadra.

Vidovszky László egyfelvonásosa, a Nárcisz és Echo a hetvenes-nyolcvanas évek emblematikus zenés színpadi gesztusának tekinthető. A posztmodern irányzatok egyik első fecskéjének számító színpadi játék szarkasztikusan összegzi zenei/színpadi örökségünk alapvető toposzait, és ha az előadás jó, bizony nemigen tudjuk eldönteni: a szerző komolyan gondolja, vagy inkább csak nevettetni akar? A darab kifinomult egységben sorakoztatja föl az antikvitás külsőségeit, s nem átallja felvonultatni a zenetörténet “slágereit” a barokk intonációtól, a különböző tánctípusokon (a valcertől a verbunkosig) át, egészen a blues-ig.

A különleges színházi estét színpadi fantázia zárja. Vélhetően először történik meg, hogy Kurtág György Játékok című sorozatának darabjaihoz színpadi vízió társul. Álomszerű játékra kerül sor, melynek során újra találkoznak Cocteau burleszkjének hősei, a mitológiai nimfák világa és a groteszk szovjet elvtársak. Ez mind a huszadik század.

Az est nagy tanulsága, hogy az avantgárd végérvényesen a történelem része, valami, ami mára elmúlt, és a mi dolgunk, hogycocteau1 azt a “múzeumban” elhelyezzük és felélesszük.

  1. Jean Cocteau: Az Eiffel-torony násznépe

zenés burleszk

Rendezte: Szokol Judit

Koreográfus: Raubinek Lili

Játsszák: Bori Réka, Borsi Balogh Máté, Brasch Bence, Czvikker Lilla, Fáncsik Roland, Hajdú Péter, Imre Krisztián, Jenővári Miklós, Józsa Bettina, Kurucz Dániel, Ladányi Júlia, Litauszki Lilla, Nagy Bakonyi Boglárka, Széles Flóra

Zongorán közreműködik: Hermann Szabolcs és Szép András


  1. Dmitrij Sosztakovics: Rayok, avagy az antiformalista mutatványosbódé

kisopera

Rendező: Tarnóczi Jakab

Az elnök-                     Imre Krisztián

Jegyinyicin –                Brasch Bence

Dvojkin –                     Kurucz Dániel

Trojkin –                      Borsi Balogh Máté

Közreműködnek a SZFE zenés színész hallgatói, valamint Szép András (zongora)

_________________________________

III. Vidovszky László: Nárcisz és Echo

opera egy felvonásban

Rendező: Tárnoki Márk

Koreográfus: Nagy Henrik

Nárcisz –            Jenővári Miklós

Echo –                 Czvikker Lilla

Nympha –            Bori Réka

A sírásó –            Kurucz Dániel

Nimfák –             Józsa Bettina, Ladányi Júlia, Litauszki Lilla,Nagy Bakonyi Boglárka, Széles Flóra

  1. Avantgarde – “A vége”

Kurtág György, Terry Riley és Vajda János zenéjével

Rendező: Varga Bence

Közreműködnek a SZFE zenés színész hallgatói, valamint Szép András és Hermann Szabolcs (zongora), Szabó Sípos Ágoston/Serei Dániel (ütőhangszerek), Puskás Csaba/Sinkovics Lóránd (trombita), Lenner Barnabás/Rácz Tamás (klarinét), Kiss Melinda/Kerekes Tibor (hegedű), Papp Györgyi Bereniké (cselló)

Vezényel: Hermann Szabolcs

Színpadkép-jelmez: Hermann Anett és Pajor Patrícia

Osztályvezető tanárok: Ascher Tamás, Novák Eszter, Selmeczi György

Művészeti vezető: Selmeczi György