Sikeres felvételi vizsgát követően az egyéni képzésre jelentkezőknek komplex vizsgán kell megjelenni.
A felvételi vizsga követelményeit és a benyújtandó dokumentumokat a Felvételi tájékoztató 2018 menüpont alatt olvashatják.
Doktori komplex vizsga a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2018
A jelentkezési benyújtása
A pályázati dokumentumokat 1 példányban papíron és elektronikus úton is be kell nyújtani.
Személyesen vagy postai úton: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Doktori Iskola 1088 Budapest, Vas u. 2/c.
E-mail: guban.ilona@szfe.hu A tárgy mezőben kérjük feltüntetni: Név, Doktori felvételi – egyéni felkészülő 2018
A felvételi eljárás díja: 7000 Ft
Bankszámlaszám: 10032000-01493270-01110009
A komplex vizsga leírása a Doktori szabályzatban
(http://szfe.hu/wp-content/uploads/2016/11/Doktori-szab%C3%A1lyzat-2016-2017-es-tan%C3%A9vt%C5%91l.pdf)
„A komplex vizsga két részből áll:
a) az elméleti részből, amely során a doktorandusz a vonatkozó tudományág, művészeti ág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot
b) a tudományos vagy művészeti előrehaladásról való beszámolásból. (Dkr 12/A. § (3)).”
A doktori komplex vizsga a DLA és PhD képzéseken eltér egymástól, ezért a következőkben külön-külön kerülnek tárgyalásra.
DLA:
A komplex vizsgára jelentkező DLA-s doktoranduszok a tavaszi szorgalmi időszak végén, a komplex vizsga időpontját legalább két héttel megelőzően portfóliót nyújtanak be, mely tartalmazza:
- disszertációjuk egy fejezetét (minimum 25000 leütés),
- a készülő művük koncepcióját (3000-5000 leütés)
- a következő két évre szóló, félévekre lebontott kutatási tervüket,
- részletes bibliográfiát,
- témavezetői javaslatot.
A komplex vizsga két részből áll. Az első részben a vizsgázóknak az előzetesen benyújtott anyagaikat kell ismertetniük és megvédeniük. A vizsga második részében a film, mozgóképművészet és média témakörében jelentkezőknek 5 filmes, a színházművészet témakörében jelentkezőknek 5 színházművészeti tételből kell felkészülniük, amelyek a Színházművészeti műhelykurzus és a Filmművészeti műhelykurzus tantárgyakhoz kapcsolódnak. A vizsgán az öt megadott tétel közül egyet húznak a vizsgázók, amelyet 20 percben ki kell fejteniük.
A komplex vizsga tételei:
DLA Filmművészet
- Elbeszélés a játékfilmben
Szakirodalom:
David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.
Robert McKee: Story. A forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei. Fordította Jakab-Benke Nándor és Zágoni Balázs. Filmtett Egyesület, Kolozsvár, 2011.
SydField: Forgatókönyv – A forgatókönyvírás alapjai. Fordította: Köbli Norbert. CorLeonis kiadó, 2011.
- A vágás dramaturgiai és ritmikai funkciói
Eisenstein, Sz. M.: Válogatott tanulmányok. Szerk: Bárdos Judit. Budapest, Áron Kiadó, 1998.
Walter Murch: Egyetlen szempillantás alatt – Gondolatok a filmvágásról.Fordító: Edelényi János. Budapest, Francia Új Hullám Kiadó, 2010.
André Bazin: Mi a film? Budapest, Osiris, 1995.
Edward Dmytryk: On Film Editing. An introductionintothe art of film construction. Boston – London, Focal Press, 2010.
- A dokumentumfilm típusai, szerkezetei, alkotási módszerei
Dokumentumfilm-elmélet. Metropolis Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat. 2009/4.
Nichols, Bill: RepresentingReality. Bloomington, Indiana University Press, 1991.
Plantinga, Carl R.:Rhetoric and RepresentationinNonfiction Film. Cambridge University Press, 1997.
Rosenthal, Alan: Writing, Directing, and ProducingDocumentaryFilms and Videos. 3rd edition. Southern Illinois University Press, Carbondale and Edwardsville, 2002
- A mozgókép vizualitása
David Bordwell – Kristin Thompson: Film Art: An introduction. New York, Knopf, 1986.
David Bordwell: OntheHistory of Film Style. Cambridge, Harvard University Press, 1997.
Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. Budapest, Gondolat, 1984.
Margitházi Beja: Az arc mozija. Közelkép és filmstílus. Kolozsvár, Koinónia, 2008.
Bíró Yvett: A hetedik művészet. Budapest, Századvég, 1994.
- A hang dramaturgiája a játékfilmben
Hang a filmben. Metropolis 2015/2
Hang a filmben: az audiovizualitás elemzése. Apertúra 2011 ősz. http://uj.apertura.hu/2011-osz-tartalom/
ElisabethWeis – John Belton: Film Sound: Theory and Practice. New York, Columbia University Press, 1986.
DLA Színházművészet
- Az euripidészi dramaturgia sajátosságai
szakirodalom: Euripide. Septexposés et discussion par J.C.Kamrbeek, André Rivier, Hans Diller, Albin Lesky, R.P.Wnnington-Ingram, Günther Zuntz, Victor Martin.Entretienssur l’AntiquitéClassiqueTome VI. Geneve1960. , P.E. Easterling (szerk.): The Cambridge CompaniontoGreekTragedy. Cambridge 1997., Karsai György: A Szép és a Szörnyeteg. Görög drámák elemzései, Budapest 1998.
- Heinrich von Kleist, a német klasszicizmus és romantika a színházban
szakirodalom: Földényi F. László, Heinrich von Kleist. A szavak hálójában, Pécs, 1999., GünterBlamberger, Heinrich von Kleist életrajz, Budapest 2015.,
- Artaud „kegyetlen színháza”
szakirodalom: Antonin Artaud, Pour en finiravec le jugement de Dieu, Paris 1948., Antonin Artaud, A könyörtelen színház, Budapest 1985., Artaud, avagy a gondolkodás szenvedéstörténete, Budapest 2011.
4.Mihail Csehov színházelméleti munkássága
szakirodalom:Marie-ChristineAutant-Mathieu (ed.), MikhaïlTchekhov/Michael Chekhov, De Moscou à Hollywood. Du théâtre au cinéma, Montpellier, 2009. , Michael Chekhov, Dreams, Reflections, CriticalIssues, New York 2009., Mihail Chehov, A színészhez, a színjátszás technikájáról, Budapest 1997.
- Arany János drámafordításai
szakirodalom: Keresztury Dezső (szerk.), Arany János összes művei VIII-IX. – Drámafordítások (kritikai kiadás), Budapest 1961., Paraizs Júlia, „Eszedbe jussak”, Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról,Budapest 2015.
Megjegyzés: a „szakirodalom” minden esetben javasolt szakirodalmat jelent, a felvételiző természetesen minden esetben készülhet az itt felsoroltakon kívüli szakirodalomból is.
PhD-hallgatók
A PhD-s vizsgázóknak a komplex vizsga két részből áll. Az első részben a vizsgázóknak az előzetesen benyújtott anyagaikat kell ismertetniük és megvédeniük. A második részben az előzetesen kiadott 5 tételből kell felkészülniük, amelyek a Művészet mint kutatás és a Kutatásmódszertan tantárgyakhoz kapcsolódnak. A vizsgán az öt megadott tétel közül egyet húznak a vizsgázók, amelyet 20 percben ki kell fejteniük.
A komplex vizsgára jelentkező PhD-s doktoranduszok a tavaszi szorgalmi időszak végén portfóliót nyújtanak be, mely tartalmazza:
- disszertációjuk egy fejezetét (minimum 50000 leütés),
- a következő két évre szóló, félévekre lebontott kutatási tervüket,
- részletes bibliográfiát,
- témavezetői javaslatot.
A PhD komplex vizsga tételei
-
Emlékezetpolitika és emlékezetstratégiák
orientáló tematika:
A mozgókép eszközei az emlékezés ábrázolására (képalkotás,vágás stb.)
A történelmi dokumentumfilm alakváltozatai
A (színház)történetírás forrásai, az archívumok
orientáló irodalom:
Jan Assmann: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában, Budapest, Atlantisz, 1999.
Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. Aeatas 1999. 16/3.
Gyáni Gábor, Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése, Napvilág, 2000. Hayden White, A történelem terhe, Századvég, 1997.
Marco de Marinis, Történelem és történetírás. In: Demcsák Katalin – Kiss Attila Attila (szerk.), Színház-szemiográfia, Szeged, Jate Press, 1999.
-
Genderkutatások
orientáló tematika:
A kortárs magyar film a feminista filmelméletek tükrében
Filmes alkotók életművei aqueer elméletek tükrében
A sztárság értelmezése
Nemváltó színházi szerepek dramaturgiája
orientáló irodalom:
Judith Butler, Esetleges alapok. A feminizmus és a „posztmodern” kérdés. Thalassa. 1997. Újabb megjelenés in Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk.):Freud titokzatos tárgya. Pszichoanalízis és női szexualitás. Budapest, Új Mandátum. 1997. 256–275.
Virginia Woolf: Saját szoba (Bécsy Ágnes ford.), Európa, Budapest, 1986.
-
Történelem, hermeneutika és elbeszélésmód
orientáló tematika:
narratíva-változások a színházi gyakorlatban
színháztörténet-írás- politika
orientáló irodalom:
Thomas Postlewait: Történelem, hermeneutika és elbeszélésmód. (Kékesi Kun Árpád ford.) Theatron, 1999/3. 58-67.
Michel Foucault: Nietzsche, a genealógia és a történelem. In: A fantasztikuskönyvtár. Budapest, Pallas-Attraktor, 1998.
Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról. Budapest, Akadémiai, 1989.
-
A művészet mint kutatás
orientáló tematika:
művészeti módszerek a megértés tudományában
művészetalapú kísérletek a digitális tudományokban
orientáló irodalom:
ShaunMcNiff: Art as Research: Opportunities and Challenges, London, Intellect, 2013.
SherillGrace and JerryWasserman (eds):Theatre and AutoBiography: Writing and PerformingLivesinTheory and Practice, Vancouver, 2006.
-
Medialitás, materialitás
orientáló tematika:
Mediális önreflexivitás a 70-es évek magyar kísérleti filmjében
A digitalizáció hatása a kortárs mozgóképre: az interaktív fikciós film
A színház és a film kapcsolódásai intermediális olvasatban
Film a színházban
A filmhang dramaturgiája
orientáló irodalom:
Bednanics Gábor, Bónus Tibor (szerk.): Kulturális közegek. Médiumok a 20. század első felében Magyarországon. Ráció, Budapest, 2005.
Andrew Parker – Eve KosofskySedgwick: Performativitás és performancia. Ford. Müllner András. Apertúra, 2010. ősz.http://uj.apertura.hu/2010/osz/parker-sedgwick-performativitas-es-performancia/
Jákfalvi Magdolna (szerk.): A performativitás. Filológiai Közlöny, 2016/IV.
Lev Manovich: Mi a film? Ford. Gollowitzer Dóra Diána. Apertúra, 2009. ősz. http://uj.apertura.hu/2009/osz/manovich-3/
Joachim Paech: Miért média? Ford. Faluhelyi Krisztián. Apertúra, 2012. tavasz. http://uj.apertura.hu/2012/tavasz/paech-miert-media/
Mary AnnDoane: Az indexikus és a médiumspecifikusság fogalma. Ford. Füzi Izabella. Apertúra, 2012. tavasz. http://uj.apertura.hu/2012/tavasz/doane-az-indexikus-es-a-mediumspecifikussag-fogalma/