Microsoft Office 365 Hallgatói Neptun Oktatói Neptun

A kegyelem az Ódryn – Vizsgamese a felismerésről

Február 23-án vizsgaelőadás debütál az Ódry Színpadon. A negyedéves színházrendező - fizikai színházi koreográfus osztály hallgatója, Widder Kristóf két szerző művéből hozott létre új darabot.


Mese felnőtteknek hattyúnyakról, várúrnőről, kegyelemről, annak nélkülözéséről, nélkülözhetetlenségről.

 

Widder Kristóf az előadásról:

Az előadást Krasznahorkai László egy novellájából és Agota Kristof egy drámájából készítettük. Sok közös gondolat jellemzi a két írást: mindkettő a felismerésről szól. Az egyik történet főhőse egy vadőr, aki hosszú évek munkája után, bűntudattól vezérelve az állatok pártjára áll; a másik történeté pedig egy nő, aki arról vall, hogyan áldozta fel mindenét – saját lényét is – a férjéért, anélkül, hogy ezt észrevette volna. Kettejük meséje ér össze a Kegyelem című darabban.

Az előadáson osztálytársaimmal, Pallag Mártonnal – aki a vadőrt alakítja –, valamint Czakó Mátéval, Hegymegi Mátéval, Horkay Barnabással és Nagy Norberttel dolgoztam. A nő szerepére pedig a párhuzamos színészosztály egyik hallgatóját, Kádár Lillát kértem meg.
A produkcióban fontos szerepet kap a mozgás, ami azonban nem kerekedik felül a szövegen, hanem a történetvezetést próbálja segíteni. Sokszor előfordul, hogy eluralkodik a forma egy anyag fölött. Azzal próbálkoztam, hol húzódik az a határ, ahol a forma nem győzi le a cselekményt, ugyanakkor észlelhető és élvezhető tud lenni.
Az előadáshoz készült ajánlók a két történet két főszereplőjét mutatják be. A videókat Kárász Karolina és Szilágyi Fanni fényképezte.

kristof

Kristófról saját szavaival:

"Gyerekként először színész akartam lenni, aztán mire leérettségiztem tisztázódott bennem, hogy nem tenném fel erre az egész életem. Pesti gyerek vagyok és közvetlen érettségi után jelentkeztem a Színművészetire színész szakra, de akkor már úgy gondoltam, hogy ez amolyan öntrenírozás, hiszen nem indult rendező osztály. Edzettem magam a rostára, a benti hangulatra, hogyha úgy alakul később, valamennyire ismerős legyen a közeg. A rendezés, az alkotói oldal, az irányítás, a komplex képben való gondolkodás érdekel, de izgalmas, hogy az élet úgy hozza, hogy egy-egy szerep erejéig felmehetek a színpadra". A folytatást itt találja.