Microsoft Office 365 Hallgatói Neptun Oktatói Neptun

„Abból indultam ki, hogy nekem mi hiányozna” – GOTHÁR PÉTER

Ősszel indul a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a filmrendező mesterképzés. Tehetséggondozás és folyamatos műhelymunka, művészet és mesterség ötvözése: izgalmas két évre készül a mester-osztály vezetője. INTERJÚ


– Milyen lesz az új képzési rendszer?

 
– Ősszel indul az első olyan évfolyam, amikor nem a korábbi, ötéves képzést visszük tovább, hanem három év, akár más egyetemen megkezdett filmes alapképzés után – két év mesterképzésre lehet jelentkezni. „Mesterképzés”– ez a megnevezés esetünkben gyűjtőnév. A filmes MA-ban lehetőséget adunk a tehetség, a képesség fejlesztésére. Nehéz az eddig ötéves munka keretében végzett képzést három, majd kétéves időszakra tagolni, most próbáljuk ki először. A hároméves, úgynevezett hatszor hatos képzés már beindult, és az MA most kezd.
 
– Egyben az is kiderül, hogy mire jó a BA fokozat háromévnyi képzése önmagában?
 
– A hároméves BA képzési forma tavaly ősszel indult, jelenleg az első événél tart, még várat magára a tapasztalat. Az idén ősszel kezdődő, úgynevezett MA-képzés feladata, hogy segítse a filmes hallgatókat az önálló fogalmazás kialakításában. Segítsen felismerni és felszabadítani azokat az energiákat, amelyek egy alkotó folyamat tudatos irányításához szükségesek. Ez a tanulási folyamat, kemény befektetést igénylő munka olyan készségeken alapul, amelyeket nem lehet klasszikus oktatási módszerekkel mérni. A gyakorlat, a szakmai képzés kiemelten fontos, de a filmes gondolkodás alapja az elemzés, azt követi majd a gyakorlati munka, a filmcsinálás.
 
– Ami viszont nagyon sokba kerül.
 
– Nem csak drága, de időigényes is. A két évet intenzív, aprólékos előkészítő és elemző munka tölti ki. A gyakorlati formája ennek sok, néhány percben fogalmazandó történet készítése, amit munkacímen úgy hívunk: hétvégi film. Ez annyit jelent, hogy minden héten forgat a növendék egy filmet vagy -kezdeményt. A sorrend: írás, felkészülés, előkészítés, forgatás, a felvett anyagok értékelése, továbbgondolása. Az utómunka, az elkészült elemek összefűzése és újraértékelése már filmes folyamat, amely hétről hétre, hónapról hónapra épül egymásra.
 
– A gyakorlat és a gondolat viszonyát fogják folyamatosan, újra és újra végigpróbálni?
 
– Igyekszünk ennek összefüggéseit feltárni, olyan feladatokat adni, ahol a hallgató a gyakorlatban találkozhat a legtöbb problémával, ami a filmkészítés során előjöhet. Négy félév alatt talán szellemileg és lelkileg föl lehet készülni arra, hogy valaki alkalmas legyen koncentrálni energiáit játékfilm készítésére. Fiatal alkotók, műhelyek nélkül nincs kultúra, szellemi fejlődés. Mire újraindul Magyarországon a most éppen leállított filmes szakma, lesz már néhány frissen végzett filmkészítő.
 
– Addigra készen lesznek?
 
– Nem szeretném azt mondani, hogy készen, egy alkotó ember soha nincs „elkészítve” vagy befejezve. Személyre szabott képzésben gondolkodunk, ez a program lényege. Az itt töltött két év után a hallgatók szükséges rendezői biztonsággal, nyitottsággal, szellemi háttérrel rendelkeznek majd, munkaképesek lesznek, és képzettségük fókuszában a szakmai alapfogások ismerete áll.
 
 

– Kiknek szól a mesterszak?

 
– Az jelentkezhet, aki BA-szintű filmes alapképzésre szeretne két évet ráhúzni, vagy, mert úgy érzi, a játékfilm felé kell továbblépnie.
 
– Hány hallgatót vesznek föl?
 
– Ez a létszám tényleg függ a jelentkezők kvalitásától és nem utolsósorban az ilyen típusú osztály, a munka finanszírozhatóságától. Bizonyos létszám fölött egy közösség már nem műhely, hanem üzem, ahol nehezebb kiszolgálni a hallgatók szellemi igényeit, nem lehet őket kellő felszereléssel ellátni. A létszám attól is függ, hogy ki tudja vállalni a rendkívül drága képzést. Mindenki előtt ismert, hogy drámaian csökkent az államilag fizetett hallgatói helyek száma, és az oktatási támogatás. A filmkészítés ráfordítás-igényes műfaj, az oktatás bizonyos szinten mindenhol sokba kerül. Hogy két év múlva, a befejező filmre mennyit tudunk költeni, az egyelőre nyitott kérdés. 4-6 hallgatót szeretnénk felvenni. Bízunk benne, hogy azok a pályázatok, amelyek segítségével eddig is vizsga-, majd játékfilmeket készítettünk, újra beindulnak. Az oktatási feladatok teljesítéséhez, a „hétvégi filmek” forgatásához szükséges kapacitással az egyetem rendelkezik.
 
– Nem túl megterhelő a heti filmcsinálás?
 
– Aki már álmodott életében filmmel, az tudja, hogy igen, de megéri. Tudja, hogy ez a tevékenység komoly szellemi és fizikai befektetést igényel. A tervezett program alapja egy, a közösen végzett munkára épülő műhely létrehozása. A hallgatók együtt készítik, „csinálják” a filmeket. A saját rendezésén kívül mindenki részt vállal az osztálytársa filmjében is: előkészít, forgat, vág vagy kávét visz, a következő körben pedig megint más lesz a dolga.
 
– Az ilyen intenzív együttlét rászoktatja a résztvevőket a filmes életformára.
 
– Aki az életforma vonzása miatt jelentkezik ide, az csalódni fog. Viszont az itt töltött két év alatt biztosan megváltozik az élete: ez idő alatt csak ezzel, a felkészüléssel és az elmélettel lehet foglalkozni. Két évig kizárólag ezt lehet csinálni, de ez valamiféle személyes védettséget is ad a hallgatónak erre az időre. Bízom benne, hogy eleve olyanok jelentkeznek, akik rászánták a továbblépéshez szükséges időt. Aki a ráfordítás, a munka energiaigényét még nem tapasztalta meg, az először megijedhet. De ettől nem félek. Aki már rakott egymás mellé két mozgóképet, az tudja, mennyit lehet tanulni az eredményből vagy a másik munkájából. A filmezés társas tevékenység. Csak akkor működik jól, ha a megfelelő alkotótársakat, partnereket választottam, ha kellően értékelem és koordinálom a munkájukat. Több ember egyenrangú tevékenységéről van szó, ahol részvételükkel az alkotóknak inspirálniuk kell egymást. A film egy mozgókép kitalálásától a vetíthetőségig hosszan tartó, bonyolult folyamat. Közben állandóan változik, önismeretben fejlődik, tanul az ember. Ebben a négy részre osztott két évben a filmkészítéshez szükséges alapokat szándékozzuk letenni.
 
– Milyen szerepet szánnak a képzésen belül a forgatókönyv-írásnak?
 
– Komoly tapasztalatokkal rendelkező írók, forgatókönyv-írók, filmesek lesznek, akik segítenek kibontani az ehhez szükséges képességeket. Egy filmforgatókönyv-író egyszerre kell, hogy legyen költői képekben gondolkodni tudó történetmesélő és technikai értelemben profi leíró. Látnia kell és le is kell tudnia írni a képsort, a beállításokat. Ez gyakran nem igazi írói tevékenység, miközben bizonyos esetekben mégis az. Nem ritka, hogy irodalmi értékek születnek ebben a kifejezési formában. Ez is hangsúlyozottan társas, több műfajú tevékenység: a forgatókönyv-írónak értenie kell, amit adott esetben a rendező elképzelt, és pontosan azt kell tudnia megfogalmazni, leírni.
 
 

– Segíthet a mesterképzés abban, hogy a magyar film megerősödjön, a hazai nézőknek ismét fontos legyen a magyar film?

 
– A film formailag, technikailag állandóan fejlődik. Készítése legalább annyi fiatalembert vonz, mint a nézése. Mindig kellenek új gondolatok, amiket érvényes módon közölnek. Nagyon fontos, hogy legyenek jó rendezők. Az igazi mozgás filmkészítésben is mindig a fiatalok körül van. A kísérletezés, a megújulás minden művészeti ágban leggyakrabban az ifjúságtól várható. Ezért fontos minden műhely, kis szakmai tömörülésektől a filmkészítő mesterképzésig. Ma technikai értelemben bárki készíthet mozit. De a nézők kineveléséhez először filmek kellenek.
 
– Kiket von be a mesterképzésbe?
 
– A SZFE erős szellemi háttérrel, tapasztalt oktatókkal rendelkezik. Az utolsó 5-6 évben sokat dolgoztunk azon, hogy saját jövőjük építése mellett tanítsanak nálunk azok a fiatal alkotók, akiknek friss tapasztalatuk van a tanulás és a filmkészítés, a közönséggel való találkozás terén. Néhányan már dolgoznak az iskolában azok közül, akiknek munkáit a nézők és a filmkészítők egyaránt figyelemre méltónak tartják. Az MA-képzésben kurzusokban, konzultációs formában részt vesznek a magyar színházi- és filmszakma tapasztalt rendezői, valamint az úgynevezett nagy öregek és a középgeneráció képviselői is. Sort fogok rá keríteni, hogy a két év alatt azok a mesterek szintén tartsanak kurzusokat, akik az én gondolkodásomra hatással voltak. Ezen kívül kortárs külföldi alkotók meghívására ugyancsak kell és szabad gondolni. Most, hogy elmondtam a tervet, már látszik, mennyire kevés, mennyire rövid lesz ez a két év.
 
– Volt-e valamilyen, másutt már működő előképe a képzési program koncepciójának?
 
– Minden művészeti iskolának szükséges a saját szellemisége, az arca, amit elsősorban a tanári kar összetétele, szellemi tartaléka, egyéniségei határoznak meg. Úgy gondolom, e téren nem állunk rosszul. A szak tervezésekor az egyetem szakmai stábjával elhatároztuk, hogy ez a képzés olyan legyen, amilyet mi, és csakis mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tudunk és akarunk adni. A terv összeállításakor, a filmes MA-koncepciójának kialakításakor igen egyszerű módszert választottam: abból indultam ki, ha most járnék filmes iskolába, mi hiányozna nekem.
 
Szerző:
Götz Eszter
Fotó:
Kovács Bence