2025-ben ismét a Soproni Egyetem adott otthont a Nemzetközi Színházi Műhelynek. A zárónapon, július 8-án az egyetem botanikus kertjének hat különböző pontján mutatták be a hallgatók azokat a Shakespeare Rómeó és Júliája által inspirált rövid színpadi performanszokat, melyeken a hét során dolgoztak.
A Nemzetközi Színházi Műhely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szervezésében jött létre, a kaposvári MATE Rippl-Rónai Művészeti Kara mellett öt ország – Spanyolország, Románia, Peru, Bulgária és Mongólia – színházi képzéseit képviselő színészmesterség-tanárok és fiatal színész- illetve rendezőhallgatók részvételével.
A résztvevőket minden délután vegyes, nemzetközi csoportokba osztották, amelyeknek munkáját hat (három magyar és három román) rendezőhallgató irányította. A műhelymunka végére csoportonként egy-egy rövid, 20–25 perces előadás született, amelyek kortárs megközelítésben reflektáltak a Rómeó és Júlia témájára. A rendezők számára bonyolította a feladatot, hogy nem lehetett előre tudni sem a performanszok helyszínét, sem azt, hogy kivel fognak dolgozni: a csoportokat sorsolással osztották be egy-egy rendező mellé.

Fotó: Rombai Péter
Külföldi és magyar hallgatók vegyesen voltak a színészek között, és bár Shakespeare alapján dolgoztak, a nyelvi különbségek miatt mégsem lett volna ésszerű teljes mértékben az eredeti szöveget használni. Több performanszban úgy oldották fel ezt az a problémát, hogy a két család két eltérő nyelvet beszélt.
Az időjárás a júliusi dátum ellenére nem volt kegyes, a mindössze 15 fok mellett még az esővel is meg kellett küzdeni a kültéri előadások során. A performanszok erősen építettek a mozgásszínház több helyről táplálkozó eszköztárára (mozgásművészet, gesztusszínház, kontakttechnikák és harcművészeti elemek), ami a vizes és sáros talajon igazi kihívást jelentett a hallgatóknak, az előadások helyspecifikus jellege miatt azonban nem lett volna célszerű zárt térben megtartani őket.

Fotó: Rombai Péter
A nehézségek ellenére a kitartó közönség teljes értékű előadásokat láthatott, amelyekben sikeresen ötvözték a különböző hátterű színészhallgatók zenéjét, színházi kultúráját és módszereit. Kozma András műfordító-dramaturg, a műhely szakmai vezetője a performanszok után zárógondolatként kifejtette: reméli, hogy a különböző kulturális hátterek találkozása, a színházi tudás megosztása és a közös munka olyan tapasztalatokkal gazdagította a résztvevő hallgatókat, amelyek hosszú távon is meghatározhatják szakmai útjukat, valamint hogy a műhely hozzájárul a nyitott, határokon átívelő színházi közösségek formálásához.

Fotó: Rombai Péter
A Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 az SZFE, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025 májusában aláírt együttműködési megállapodásának keretében valósult meg. A három intézmény közös célja olyan platformok létrehozása, amelyek elősegítik a kreatív gondolkodást, a nemzetközi szakmai párbeszédet és a gyakorlatorientált tudásmegosztást – hozzájárulva ezzel a fiatal művészek fejlődéséhez.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a „natural horsemanship” módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.

