Microsoft Office 365 Hallgatói Neptun Oktatói Neptun

Soós Attila interjú

Soós Attila, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező - fizikai színházi koreográfus-rendező szakának negyedéves növendéke. Idei félévi rendezővizsgája Franz Kafka A kastély című kisregényének színpadi adaptációja lesz. Attilát a készülő produkcióról faggattuk, amely amellett, hogy vizsga, az egyetem műsoron futó előadása lesz.


 

Miért pont ezt választottad a féléves rendezővizsgád tárgyának? Mi fogott meg benne? 
Többnyire csak éjszakánként van időm olvasni, imádok ágyban olvasni. A kastély volt a januári olvasmányom. Egyre nehezebben raktam le éjszakánként a könyvet, napközben is olvastam, végül már egyfolytában. Elkezdtem kijegyzetelgetni a könyvből a helyszín- és karakterleírásokat. Nyár elején már tudtam, hogy szeretném adaptálni és bemutatni. A kastély egy ember, Józef K. története, aki földmérőként akar elhelyezkedni egy faluban, számára teljesen idegen közegben. Csak annyit tudunk róla, hogy eljött otthonról, hátrahagyva családot, munkát, mindent. A földmérői munkához vezető út azonban több mint viszontagságos: a hatóságokkal kapcsolatba lépni teljességgel reménytelen, és a falusiak sem nézik jó szemmel a jövevényt, aki náluk próbál letelepedni. A történet K. harca, amely hivatalos és magánéleti síkon is egyre zűrösebb és bizarrabb fordulatokat vesz. Ezt a harcot szeretném színpadra vinni.
 
Láttad esetleg a kisregény valamilyen adaptációját? Megihletnek az ilyen hatások? 
A kastély adaptációi közül Michael Haneke filmverzióját láttam. Igazán nagy hatással viszont a rendező későbbi, Fehér szalag című filmje volt rám. Míg A kastély film hidegen hagyott, a Fehér szalag szerintem kastélyszerű.
 
Mik voltak a regény színpadra alkalmazásának nehézségei? 
A fejezetek felvonásokra és jelenetekre osztása nem jelentett nehézséget, nagyon élveztem. A jelenetezésben szerettem volna a kisregény eredeti szerkezetét követni, és ez nagyjából sikerült is. Az igazi nehézség az volt, hogy mi a jelenetek egymáshoz viszonyított aránya, a legélvezetesebb ritmusa, és hogy egyáltalán mennyire követhető a földmérő története: hol ágazik ketté, hol tűnik el, hol alakul át, és hogy a szálak hol és miképp gabalyodnak össze.
 
Hogy működött a casting? Rögtön tudtad, hogy kikkel akarsz együtt dolgozni, vagy inkább keresgélős típus vagy? 
Az első koncepcióm szerint a három felvonást három különböző főszereplő játszotta volna, és a felvonások között a kísérőszerepek is cserélődtek volna. Ezt azonban még nyár elején elvetettük, aminek utólag nagyon örülök. A legtöbb színésszel már évek óta együtt dolgozom: ők nagyrészt a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színészhallgatói. De szerepelnek külsős színészek is, mások mellett a Szputnyik Hajózási Társaságból. Nagyon szeretem fotózással kezdeni a próbafolyamatot: arcok és testalkatok inspirálnak a legelején.
 
Mennyire lesz hangsúlyos az előadásban, hogy fizikai színházrendező szakra jársz? Lesznek különlegesen erre az ágazatra jellemző mozgáselemek a produkcióban?
Természetesen. Legalábbis abban a vonatkozásban, hogy egy szándékoltan szűk játéktérbe szorulva a szereplők elvesztik a megszokott közlekedést, és a testük, a gesztusaik, a mozgásaik kifejezőbbé válnak.
 
Ha jól tudom, ennek a munkának filmes folytatása is lesz. Volt már rá példa, hogy színházi munkádat filmre vitted. A kastély filmverziója mikorra várható?
Januárban kezdjük a filmes adaptáció előkészítését, és jó lenne, ha március végére elkészülne a forgatókönyv első verziója. Aztán házalunk. Korábban a Panzió című előadással csináltam, hogy miután elkészült a színpadi változat, filmforgatókönyvet írtam belőle. Ezt nyáron forgattuk, most folynak az utómunkálatok. A színház és a film egyaránt érdekel, és érdekes, hogy a két változat mennyire más dolgokat tud kihozni ugyanabból a történetből.
 
Mikor lesz a színházi bemutató?
December 13-án, délután háromkor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadának játszóhelyén, a klubhelyiségben.

 

Forrás