A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
A magyar színházi élet legidőtállóbb klasszikusát 1988-ban mutatták be először. A bemutató óta eltelt több mint három évtizedben generációk nőttek fel Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter meséjén. A padlást azóta számos színház műsorra tűzte, a Vígszínház pedig töretlen sikerrel játssza – nemrég érte meg az 1100. előadást.
A történet szereplőgárdája különleges módon kapcsolja össze az élők és a túlvilág figuráit. A padlás egy ifjú tudósról (Rádiós) szól, aki megszállottan végzi számításait a számítógépén, munkáját azonban állandóan megzavarják a padláson ragadt szellemek. Ők a múlt terheit és az elengedés vágyát jelenítik meg, mellettük pedig gyakran komikus vagy fenyegető karakterek bukkannak fel, akik az emberi önzés és hatalomvágy megtestesítői. A szerelemnek is jut szerep: nem harsány főszálként, hanem lassan kibontakozó, csendes erőként, amely végül mindent mozgásba hoz.
Az eredeti szereposztásban Kaszás Attila játszotta a főszerepet, mellette Süni (Igó Éva), Mamóka (Tábori Nóra), Barrabás/Révész (Hegedűs D. Géza), Herceg (Méhes László), Törpe (Rudolf Péter), Kölyök (Pápai Erika), Meglökő (Rácz Géza), Témmüller (Balázs Péter), Detektív (Vallai Péter), Üteg (Seress Zoltán) és Robinson (Sipos András) alakította a többi karaktert. (Érdekes adalék, hogy Méhes László, az SZFE társosztályvezető tanára, máig szerepel a darabban.)
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak vizsga- és gyakorlóhelyszínén, az Ódry Színpadon is színre került már a mű, bár nem a klasszikus musical-változatban, inkább egyetemi keretekben.
Idén Csáki Benedek rendezésében, színművészeti hallgatók közreműködésével kerül a Debreceni Egyetem oDEon Színházának színpadára, ami különleges lehetőséget kínál arra, hogy a fiatalok saját szemszögükből formálják meg az előadást.
Csáki Benedek arra keresi a választ, hogyan válik egy mű kortalanná, vagyis hogyan képes generációkon átívelően megszólítani a közönséget.
„Ki merem mondani, hogy a miénk lesz a legfiatalosabb, legfrissebb és legnyersebb Padlás. Ez a nyerseség pozítív értelemben értendő: nem írjuk át a művet, de belehelyezünk izgalmas, mai elemeket. Gondoljunk csak Robinsonra: negyven éve még beszélő számítógépként volt különleges, ma viszont már itt a mesterséges intelligencia. A technika beérte a történetet, de a részleteket egyelőre nem árulom el” – fogalmazott a rendező.
Az álmodozó Rádiós szerepét az SZFE negyedéves hallgatója, Varga Szabolcs alakítja, aki hatalmas megtiszteltetésként élte meg a felkérést.
„Van ennek a darabnak egy olyan világa, lelkülete és megfoghatatlan üzenete, ami azonnal beszippantja az embert. Olyan gondolatokkal és dalokkal találkozom benne, amelyek engem is foglalkoztatnak. Nagy feladat egy ilyen múltú szerepben megmártózni” – mesélte.
Az előkészületekről szólva hozzátette, hogy a csapat dinamizmusa lehetővé teszi az eredeti szellemiség megőrzését, miközben kortárs hangvétellel gazdagítják az előadást.
Lámpás szerepében az SZFE ötödéves hallgatója, Vajda Zoltán Richárd lépett a színpadra. A Sünit alakító Ferenczy-Nagy Boglárka szintén tavaly végzett a rendezővel, Csáki Benedekkel egy osztályban.
Premier: 2026. január 30., 18:00. További előadások: 2026. január 31. (15:00), 2026. március 26. (19:00).
Jegyvásárlás: Az odeonszinhaz.hu oldalon.
(forrás: papageno.hu)
Képek forrása: Debreceni Egyetem, unideb.hu
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.

