Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Kis Xavér örömmel tapasztalta, hogy Színes pokol című filmje operatőri és rendezői szempontból is kedvező fogadtatásra talált. Bár a film különböző fesztiválokon, a RAK –Ravasz A Kakas Filmszemlén és a 70. Országos Függetlenfilm Fesztiválon is szerepelt, a 2026. február 2. és 8. között megrendezésre kerülő 45. Magyar Filmszemlén való részvétel lehetősége is megerősítette ebben, ahol alkotása nemzetközileg elismert produkciók mellett kerül a mozivászonra.
„Ott, olyan filmek mellett látom a saját filmemet, amik a Berlinalén voltak, vagy a Cannes-i Arany Pálmáért versenyeztek, mint például Kenyeres Bálint filmje” – fogalmazott Xavér.
A Színes pokol központi témája a nemek közötti kommunikáció, a vágyak és a félreértések, valamint a színészi pálya kiszolgáltatottságának kérdése. A film két részből áll; ebből az első egy rémálomról szól, a második pedig egy fiatal lány nagyvárosi életének kezdetéről. A lány színházi siker után vágyódik és ezekkel az érzésekkel indul el egy randevúra. A találkozás azonban rosszul sül el, sőt az este fokozatosan pszichothrillerbe fordul, majd abúzusba torkollik. A két fejezet összefűzése egy kísérletezés, amellyel kapcsolatban Xavér úgy vélekedik, a hagyományos filmes struktúra teljesen kizárná, hogy van egy 5 perces és egy 17 perces fejezet „nincs kontinuitásban.”
A főbb karaktereket profi és amatőr színészek is alakítják. A férfi főszereplő, Katona Péter Dániel, aki korábban sorozatokban is játszott (A tanár, Apatigris, Tündérkert, Hunyadi stb.), profizmusával és markáns jelenlétével formálja a filmet. Ezzel szemben a női főszereplőt Vass Noémi alakítja, aki kerülve a színházi gesztusokat, amatőrként, természetes játékával ragadja meg a nézőt.
Ezzel együtt nem könnyű azonosulni a szereplőkkel; egyikük sem teljesen szimpatikus, így a nézőnek kényelmetlen, de elgondolkodtató kérdésekkel kell szembenéznie az együttérzés és a felelősség kérdéseivel kapcsolatban. Ez nem titkoltan célja is a filmnek: generációs és társadalomkritikát gyakorol a felszínes kommunikáció, a figyelemhiány és az elismerés vágyának bemutatásán keresztül. „Azt vettem észre, hogy a kortársaim már elfelejtettek jól kommunikálni. Ha kérdeznek vagy beszélnek, az is csak egy gesztus, de őszinte érdeklődés nincs mögötte, mert mindenki be van zárva a saját világába, és az érdekli a legjobban, hogy ő a saját világában hogyan tud a legjobban profitálni valamiből. Ez tudat alatt is benne van az emberekben, ez maga a pokol szerintem” – fogalmaz a rendező.
Xavér egy vidéki magyar családban nőtt fel, ahol a filmek főként a klasszikus, széles közönségnek szóló alkotások voltak, így a szerzői filmek világa sokáig hiányzott az életéből. Tizenöt évesen találkozott egy operatőrrel, aki megkérdezte: „Ha ennyire szereted a filmeket, miért nem csinálod te magad?” Ez elindította el a rendezői pálya felé, annak ellenére, hogy tisztában volt a szakma nehézségeivel.
2020-ban érettségizett, és mivel akkor rendező szak épp nem indult, így a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakára jelentkezett – de nem jutott be. Ezt követően OKJ-s képzést végzett: animációkkal foglalkozott, majd 2023-ban – már ismét az SZFE-nél – felvették Koncz Gabriella vágó osztályába. Egy év elteltével világossá vált számára, hogy saját történeteit akarja elmesélni.
A vágó szakon készült vizsgafilmje kiemelkedő lett, ami bátorította a rendezés felé vezető úton. Ezt követően felvételt nyert Pacskovszki József filmrendező osztályába, ahol másfél éve tanul, és ebben a félévben a novella adaptáción dolgozik.
Xavér jelenleg egy külsős diplomafilmen dolgozik egy operatőr ismerősével. Ennek a filmnek is a kiszolgáltatottság a témája azzal a különbséggel, hogy a férfi nézőpontjából közelíti meg, egyfajta “body horrorként”.
A Színes pokol című film mellett több SZFE-s alkotás (Papp Márton – Megértésüket köszönjük, Tóth Kristóf Zsolt – Alíz, a torreádor szeretője, Berta éjszaka, Géczy Dávid – Merülés az éjszakában, Tasi Tibor – Rozsdás lóvé) is megtekinthető lesz 2026. február 4-én, 18:30-tól a Corvin Moziban, a 45. Magyar Filmszemle keretein belül.
Jegyek az alábbi linken érhetők el: https://corvinmozi.hu/filmek/45-magyar-filmszemle-rovidfilm-blokk-
Egyéb hírek
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
