Microsoft Office 365 Hallgatói Neptun Oktatói Neptun

Új mesterképzések az SZFE-n – interjú Almási Tamással

A Színház- és Filmművészeti Egyetem idén induló dokumentumfilm-rendező művész mesterszakáról, s annak nemzetközi párjáról, a magyar-belga-portugál együttműködéssel létrejött DocNomads kurzusról beszélgettünk Almási Tamás rendezővel, a szakokért felelős oktatóval, a képzési forma kitalálójával.


PRAE.HU: Kiket várnak az új mesterszakokra? Milyen végzettség, előképzettség szükséges, illetve milyen készségek számítanak a felvételin?
Minden olyan film- és mozgóképkultúra iránt érdeklődő jelentkezőt várunk, akinek van már BA-diplomája. A különlegesség az, hogy nem szükséges feltétlenül szakirányú végzettség. Jelentkezhet történész, filozófus, bölcsész, akár gépész is – bárki, aki elhivatottságot érez a filmkészítés iránt, s úgy érzi, hogy van affinitása a dokumentumfilmekhez, hiszen ma már nem csak az iskola falai között lehet megtanulni a filmes fogásokat. Bárki vehet kamerát, vághat otthon egy számítógépen. Számos példa van már arra, hogy végzettség nélkül is készítenek filmet, olykor jó filmeket is. A felvételin természetesen meggyőződünk a jelentkezők tehetségéről, képességeiről és a szakmai kérdések mellett érdekel bennünket az etikai tartásuk is. Mivel ez egy mesterszak, itt a legtehetségesebbeket vesszük kezelésbe, és a négy félév alatt felkészítjük őket arra, hogy képesek legyenek saját hangjukon megszólalni és fontos dolgokat elmondani mindarról, amit látnak, gondolnak, éreznek.
     
PRAE.HU: A korábbi gyakorlatnál ez sokkal nyitottabb hozzáállást mutat.
Így van, remélem hasznunkra válik. Évtizedekig osztatlan képzés működött nálunk. Most három új mesterszak is elindul, aminek nagyon örülök. Ezekre a képzésekre kifejezetten olyan embereket várunk, akik elkötelezettek a szakma művelése iránt, s akikben ott bujkál a tehetség. A mi dolgunk, hogy megőrizzük és fejlesszük ezt a tehetséget, és szakmailag minden segítséget megadjunk, amit csak lehet. A legfontosabb pedig, hogy bekapcsoljuk a hallgatókat a hazai és a nemzetközi vérkeringésbe.
 
PRAE.HU: Ön hogyan viszonyul a kétciklusú képzéshez? Elegendőnek tartja a mesterképzés időtartamát a korábbi osztatlanéhoz képest?
 
Ezt nem így kell nézni. Én még négy évig jártam Fábri Zoltán osztályába, akkor ezt főiskolának hívták, majd amikor egyetem lettünk, a képzési idő öt évre nőtt. Most három plusz két év áll rendelkezésre, s így a rendszer kompatibilissé vált más európai, vagy tengerentúli iskolákkal, hiszen a hallgatók más művészeti intézmények képzéseibe is becsatlakozhatnak. Mindennek van előnye és hátránya, én a magam részéről kedvelem a Bologna-rendszert.
 
PRAE.HU: A változások ellenére továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a mentorálás központi szerepet kapjon a képzésben?
 
A művészeti képzésekben fontos a mentori kapcsolat kialakulása. Nagyon erős az odafigyelés, szoros a kapcsolat az oktatók – akik többnyire maguk is filmkészítők, rendezők, vágók, operatőrök – és a hallgatók között. Szükséges, hogy a felek valamiféle személyes együttműködésben dolgozzanak. Ezt szolgálja majd az úgynevezett terepmunka is. Ez önálló tantárgy lesz, melynek keretében félévente legalább egyszer egy egyhetes alkotótábor formájában elvisszük a hallgatókat Magyarország egy távoli szegletébe. Ennek pedagógiai szerepe, hogy a közösség itt összeforr, s a diákok egymással összefogva készítenek filmeket, valós körülmények között. Legalább három rétege van tehát a folyamatnak: olyan közeggel találkoznak a hallgatók, amely sokuk számára addig ismeretlen volt, megtanulnak éles helyzetben kommunikálni az ott élőkkel, a szakmai részét tekintve pedig együtt kell dolgozniuk. Bár mindannyian rendező-hallgatók, ezekben az esetekben egymásnak kell fényképezniük, vágniuk a filmeket, így megtanulják a filmszakma legalapvetőbb törvényét: egymásra vagyunk utalva. Emellett pedig – a kevés szabadidőben – együtt étkezünk, szórakozunk, sportolunk, építjük a csapatszellemet. Kékesi Attila tanártársammal vezetjük a kurzust, hasonlóan a rendezés órákhoz.
 
PRAE.HU: Mit lehet még tudni a képzésről? Hogyan oszlik meg benne elmélet és gyakorlat?
 
Hetven százalék körül van a gyakorlat, a többi pedig elmélet. E kettő persze nem élesen elkülöníthető, vannak olyan elméleti órák, amelyek ugyanúgy gyakorlati tudást adnak (például a Zene a dokumentumfilmben). Lesz olyan óra, amely a dokumentumfilm határterületeivel foglalkozik, ebbe M. Tóth Gézát is bevonjuk, aki az animáció és dokumentumfilm kapcsolatával foglalkozik. Xantus János fogja össze és koordinálja a nemzetközi kapcsolatrendszert, beleértve a nemzetközi jogi kérdéseket, a fesztiválbemutatók és a koprodukciók szervezését is. Korniss Pétertől tanulnak dokumentarista fotós látásmódot. Mesterkurzusainkon pedig kiemelkedő hazai dokumentumfilmesek, mint például Forgács Péter – esetenként külföldi kollégák – fognak filmeket vetíteni, s lehetőség lesz személyesen találkozni velük. Fontosnak tartjuk, hogy a legkülönfélébb attitűdű alkotókat hívjuk meg, s ezáltal lássák a hallgatóink, hogy a szakma nem egynemű, nem egyirányú, nincs egyetlen recept semmire.
 
PRAE.HU: A DocNomads szakon mik a keretszámok? Meg van határozva a magyar és a külföldi hallgatók aránya?
 
Az Európai Unió – ezen belül az Erasmus Mundus – felügyeli és támogatja ezt a programot. A jelentkezők érkezhetnek egyrészt az Unió tagállamaiból, illetve a világ bármely más részéről, ennek megfelelően a képzés költsége félévente 2000, illetve 4000 Euro. Ebben az évben a 21-ből tizenhét ösztöndíjas helyet biztosítunk, ami nagyon bőkezű támogatást jelent az Uniótól. Külön keret van az utazási és lakhatási költségek támogatására is. A fizetős helyek száma tehát alacsony, ez viszont évről-évre változni fog. A hallgatók összetételét tekintve egy országból legfeljebb két jelentkező vehető fel.
 
PRAE.HU: Mire készíti fel a hallgatókat ez a képzés? Léteznek a világon bárhol hasznosítható, univerzális készségek a dokumentumfilmezésben?
 
Azt gondolom, hogy a technikában feltétlenül, hiszen az nem sokban különbözik a játékfilmes technikától, csak a gondolkodásmód, az attitűd más. Mi olyan embereket keresünk, akik érzékenyek a világ folyására, s képesek erről művészi módon, saját hangon elmondani fontos dolgokat, amik sokakat érdekelhetnek. Ebben az értelemben ez egyetemes tudás. 
 
PRAE.HU: Megfogalmazódott az a cél, hogy ezekkel a képzésekkel kineveljenek egy generációt, akik új, friss hangot hozhatnak majd a szakmába Magyarországon?
Igen, részben azért is indítjuk a szakot. A szelekció során nagyjából már meg tudjuk szabni, hogy milyen érzékenységű, milyen gondolkodású emberek kerüljenek be. Nem politikai gondolkodásról beszélek, ez nagyon fontos. Ma a szakmában rengeteg tehetséges fiatal alkot dokumentumfilmes területen, ám jó részük képzettség híján teszi ezt. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak filmet csinálni, ám szaktudással felvértezve már sokkal jobb eredményt érhetnek el. Egy-két évfolyam természetesen nem fogja alapjaiban megváltoztatni a magyar dokumentumfilm irányát, de követhető minta lesz a később jelentkezők számára. Arról nem is beszélve, hogy mivel nagyon szűk a szakma, a hallgatókat abszolút mértékben be lehet vonni a folyamatokba, egyszóval bedobjuk őket a mélyvízbe. Azt gondolom, hogy lesz ennek hatása, ha nem is azonnal, de középtávon biztosan.
 
Felvételi információk a dokumentumfilm-rendező művész szakról: link

A DocNomads szakról bővebben: link

A képzés hivatalos, angol nyelvű honlapja: