Microsoft Office 365 Hallgatói Neptun Oktatói Neptun

Csiby Gergely 4. éves színművész-bábszínész hallgató New Yorki élménybeszámolója

Szűk hat hetet töltöttem New Yorkban. 2015. október 22-től december 4-ig

Az évad elején az osztályból mindenki egy-egy vidéki bábszínházhoz ment gyakorlatra, hogy részt vegyen az évad első bemutatójában. Én Debrecenbe, a Vojtina Bábszínházhoz mentem. Viszonylag korán kijátszottuk a bérletet, Október 22-én volt az utolsó előadás. Mivel a félévünk nagyobbik fele a vidéki gyakorlatokra épült, és mindenki más-más időpontban végzett a színházában, a következő iskolai feladat csak decemberben kezdődött. Én a korai szabadságomról már májusban értesültem, így elkezdtem szervezni ezt a bizonyos másfél hónapot.


Mielőtt felvettek az egyetemre, 2012 márciusában  elnyertem egy korábban megpályázott ösztöndíjat , így hat hétig tanulhattam New Yorkban az HB Studioban.  Már akkor hallottam, a Pilvax Players nevű amerikai-magyar társulatról, de a kapcsolatfelvétel még váratott magára. Egészen 2015 májusáig amikor Budapesten volt pár napig a társulat vezetője Zsédely Timea, (akinek innen is mindent köszönök!). Találkoztunk, majd többszöri egyeztetés, egy videó felvételi és a korábbi anyagaim átnézése után kaptam az e-mailt, hogy akkor dolgozzunk együtt ősszel. Írta, hogy éppen a Dés-Geszti féle Dzsungel könyve amerikai premierjének előkészítésén dolgozik, és New Yorkban élő, magyarul beszélő, Maugli karakteréhez passzoló színészt vagy színészhallgatót még nem talált. Mondanom sem kell, nagyon örültem.

Mint mindenhol, és New Yorkban talán ez méginkább igaz, elegendő pénz és szponzoráció nélkül szinte lehetetlen egy ekkora volumenű zenés előadást létrehozni. Egy off-Broadway színház bérlése, a zenekar kifizetése, koreográfus, táncosok, díszlet,jelmez…stb. A színészeket azért nem írom, mert ahogy itthon, ott is sok olyan „őrült“ van, aki bátran, jókedvvel lemond a gázsiról csak azért, hogy színpadra állhasson és „látható“ legyen. New Yorkban még inkább működik a „credit rendszer“: mi kerül fel az imdb.com-ra (nem baj, ha vizsgafilm és egy vasat sem kaptál érte) és minél több előadást és fellépést tudsz beleírni az önéletrajzba, annál jobb. Egy ingyenes munkára, (legyen az film, szinkron, vagy színház) közel ugyanannyian adják be a jelentkezést mint a fizetős felhívásokra. Sok casting iroda és ügynökség (sajnos) ezek alapján méri fel az illető tapasztaltságát.. Persze nem mindegyik. Szerencsére.

Még egy fontos dolog. Egy kinti (kezdő) színész elképzelhetetlen a hóna alatti mappa nélkül, amiben a következő dolgok találhatóak (ezek olyan alapvetések New Yorkban, amik nélkül az ember jobb, ha el sem megy egy válogatásra, mert akkor szó szerint esélye sincs és komolytalannak veszik a próbálkozást):

Headshot (Hibátlan minőségű fotó, szabadtéren, szigorúan nem stúdióban, természetes fényekkel.)

Resume (Csak a legfontosabbakat beleírva, haj,szem, magasság, súly, hol tanultál, mit csináltál eddig, címszavakban, és a végére a kedvencem: A resume cookie. Ez egy olyan különleges képesség amit meg kell tudni mutatni a castingos emberek előtt, ott a szobában/stúdióban, és ami egy könnyedebb beszélgetést kezdeményezhet és oldhatja a feszültséget. Leginkább benned.

Weboldal: Nem facebookos oldal, nem blog.hu.nemtudommi hanem normál .com-ra végződő.

Névjegy kártya: Amit bármikor oda lehet adni, csak biztos ami biztos..

Showreel, videóanyag a legjobb munkáidból youtube.com-on, de a profik vimeo.com-ra töltenek fel mindent.

De picit elkanyarodtam a Dzsungel könyve megvalósításától. A szükséges pénz talán 30-40 %-a gyűlt össze eddig, úgy hogy a szponzorkeresés és támogatások gyűjtése folyamatosan zajlik.

November 22-én tartottunk egy előadást, illetve adománygyűjtő estet, ahol híres magyar dalok hangoztak el. 3 dalt mutattunk meg a közönségnek a tervben lévő Dzsungel könyvéből, jeleneteket mutattunk be Molnár Ferenc:Játék a kastélyban c. drámájából, Kornis Mihály:Körmagyarjából és dolgoztunk egy jeleneten Tom Stoppard: Rough Crossing c. művéből. Az érdekesség az volt, hogy ezt a jelenetet angolul játszottuk Ruzsik Katával és Christopher Kardossal, akik már évek óta kint élnek és több ízben játszottak angolul. Én 3 éve, még az HB Studioban játszottam utoljára angolul. Persze a nyelvvel nincs baj, és viszonylag jól beszélem, de azért mégis más amikor színpadon kell használni. Főleg brit akcentussal, mert a karakter a leírás szerint egy angol színész. Sokat dolgoztam rajta (kaptam egy brit akcentusos cd-t) és a többiek is segítettek, úgyhogy a végeredmény egészen jó lett. Páran meg is kérdezték az esemény után, hogy hol születtem, mert, hogy ez a kiejtés…Jót mosolyogtam magamban, persze jól esett és elárultam nekik, hogy Pesten élek és csak látogatóban vagyok itt, de az akcentus tanító cd csodákra képes.

Elküldtem az anyagomat, fotót és önéletrajzot különböző produkciók felhívására. Körülbelül 20-25 készülő színházi előadás és film meghallgatására.
Hatan írtak vissza. Egy Washington D.C.-ben és egy Annapolis, MD-ben lévő színház szeretett volna az anyagom alapján személyesen is találkozni velem. 2 filmes csapat írt, hogy küldjek videót ha tudok. Egy monológot kellett felvennem angolul. Forgattam egy rövidfilmben, ami a Central College New York City-n tanuló Nick következő félévi vizsgafilmje lesz.

Nagyon hasznos és fontos tapasztalás volt mind szakmailag, mind „nem szakmailag“. Sok értékes emberrel találkoztam, jó volt együtt dolgozni velük és megismerkedni egy teljesen más szakmai milliővel, ami mégis hasonló, és mégsem.