Betekintés a film- és televíziórendező szak felvételijének harmadik fordulójába
2024 június 30., vasárnap 12:15.
Számos út vezethet ahhoz, hogy valaki filmrendezővé válhasson, és az egyik legjelentősebb lépés ebben az irányban az SZFE felvételi eljárásának sikeres teljesítése. Az SZFE felvételije sokak számára az első lépést jelentheti a filmes karrierjükhöz. Mint az köztudott, a bekerülés azonban korántsem könnyű feladat: az idei évben közel háromszáz jelentkező próbált szerencsét, közülük pedig csak tizennégyen jutottak tovább a harmadik, azaz az utolsó felvételi fordulóba.
Az ezen részt vevő jelentkezőknek egyetlen feladatot kellett megoldaniuk: egy filmjelenetet rendeztek meg, melyeknek témáit az idén ősszel osztályt indító osztályvezető oktatók, Nagy Anikó Mária és Pacskovszky József adták meg számukra. Az aspiránsoknak egy hét állt rendelkezésükre, hogy felkészüljenek, ehhez viszont konzultációs lehetőséget is kaptak a későbbi osztályvezetőikkel.
A munka a szárazpróbákkal kezdődött, ahol a jelentkezők röviden elemezték a szöveget azoknak a színészeknek, akikkel dolgoztak. Mondatról mondatra haladtak a lélektani elemzéssel, és már ekkor be kellett állítaniuk a jelenet dramaturgiájából adódó helyes ritmust is. A filmrendezésben az elemzőpróbák rendkívül fontosak, mert segítenek a rendezőnek és a színészeknek mélyebben megérteni a karakterek motivációit és a jelenetek érzelmi ívét, dinamikáját. Ez az alapos elemzés elengedhetetlen ahhoz, hogy a színészek hitelesen tudják átadni a történet mögöttes mondanivalóját és a karakterek belső világát. A jelenet helyes ritmusa kulcsfontosságú a film dinamikája szempontjából is, ugyanis a megfelelő tempó megteremti a feszültséget, fokozza az érzelmi hatást és biztosítja, hogy ne lankadjon a nézők figyelme. A ritmus beállítása során a rendezőnek ügyelnie kell arra, hogy minden mondat, mozdulat és pillanat a lehető legjobban szolgálja a történetet, valamint, hogy harmonikusan illeszkedjen a film egészébe.
Hogy teret adjanak a karakterek motivációinak behatóbb megismeréséhez, illetve a cselekmény mozgatórugóinak behatóbb értelmezéséhez, az osztályvezető tanárok teljesen önálló munkára ösztönözték a jelentkezőket és kívülről figyelték, hogyan bánnak a szöveggel, mennyire értették meg annak mondanivalóját, milyen kontextusba helyezték a jelenetet, illetve, hogy hogyan képesek elemezni a szöveget. Különösen az figyelték meg, milyen eszközöket használnak a színészek karakterek motivációinak és lelki állapotának pontos megértéséhez. Ezt a munkafolyamatot az osztályvezetők csak akkor szakították meg, ha feltétlenül szükséges volt, és akkor is csak néhány pillanatra.
Minden jelentkezőnek részt kellett vennie a munka összes részfeladatában. A felvételizők is segítették egymás munkáját, hiszen egymás kameramannjai, asszisztensei, sőt vágói is voltak. A rendezőjelölt dönthetett a díszlet, a kellékek és a jelmezek kiválasztásában is.
Az, hogy a rendező már a kezdetektől fogva részt vesz minden alkotói folyamatban, alapvető fontosságú a filmkészítés során, mert az ebben való aktív részvétel lehetőséget ad számára, hogy átfogó képet kapjon a projekt minden aspektusáról, és így képes legyen egységes koncepciót kialakítani. Egy jó rendező tudja, mit akar elérni, és ennek mentén képes irányítani a stábot, biztosítva, hogy minden részlet a film egészét szolgálja. A rendező elképzelésének tisztasága és határozottsága nélkül a produkció könnyen elveszhet a részletekben, és a végeredmény sem lesz összhangban az eredeti elképzelésekkel.
A felvételizőknek két és fél órájuk volt arra, hogy a szöveg értelmezését, a jelenet lélektani elemzését, a helyes ritmus beállítását, a színészekkel való hatékony kommunikációt, valamint a díszlet, a kellékek, a jelmezek kiválasztását és a jelenet felvételét megoldják.
A rendezői vízió mellett az is fontos szempont volt, hogy a jelentkező milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik, nemcsak a színészeivel, hanem az egész stábbal. A színészekkel való kommunikáció különösen fontos szempont, mivel nem mindegy, hogy egy rendező nyitott-e az alkotótársai ötleteire és megoldásaira, vagy makacsul ragaszkodik saját elképzeléseihez, figyelmen kívül hagyva mások véleményét.
A rendezői attitűdök sokféleképpen megnyilvánulhatnak. Egy jó rendező nemcsak irányít, hanem inspirál is, képes meghallgatni és beépíteni mások javaslatait, ezzel gazdagítva a produkciót. Az együttműködési készség és a rugalmasság a munkának ebben a fázisában is elengedhetetlenek, mert a filmkészítés során számos váratlan helyzet adódhat, amelyek kreatív megoldásokat igényelnek. A megfelelő kommunikációs stílus hozzájárul a stábtagok motivációjához és elkötelezettségéhez, ami végső soron a film minőségét is meghatározza. A rendezői attitűd tehát nemcsak a művészi vízió érvényesítésében, hanem az egész alkotói folyamat gördülékeny és eredményes megvalósításában is kulcsfontosságú.
Természetesen ezek a készségek a képzés alatt és az évek során sokat csiszolódnak és formálódnak, de további hosszú évek tapasztalata szükséges még ahhoz, hogy egy rendező valódi alkotóvá váljon, aki sajátos hanggal képes megszólítani a filmkedvelő közönséget. Bár ez egy hosszú út, az alapok, amelyekre a képzés épül, már ekkor is kirajzolódnak – ahogy a hiányosságok is. Mindezeket mérlegelve döntenek arról az osztályvezetők, hogy ki lesz az a nyolc szerencsés, aki ősszel megkezdheti a képzést és élete talán legnagyobb feladatát: saját egyedi alkotói eszköztárának felfedezését és fejlesztését.
Ez a pálya rendkívül érzékeny, és semmire sincs garancia. Egy tehetséges rendezőnek számos akadállyal kell szembenéznie, és sokszor a siker nem csak a tehetségen múlik. Például az egyik legismertebb rendezőt, Steven Spielberget kezdetben többször is elutasították a filmes iskolákban, mégis sikerült világhírűvé válnia. Magyarországon Tarr Béla karrierje is érdekes példa lehet: az ő művészi látásmódja és stílusa egyedi és meghatározó, de ő is hosszú utat járt be, mire nemzetközileg elismert alkotóvá vált.
A rendezői pályán való sikerhez nemcsak a technikai tudás és a kreativitás, hanem a kitartás, a rugalmasság és a folyamatos önfejlesztés iránti elkötelezettség is nélkülözhetetlen. Az alkotói folyamat során szerzett tapasztalatok és a kihívásokkal való megküzdés formálják a rendezőt, és teszik képessé arra, hogy saját, egyedi hangjával járuljon hozzá a film világához.
Fotók: Jóri András
Egyéb hírek
Egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára – beszámoló az EKÖP konferenciáról
Kiégés, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia – ezek a 21. századi jelenségek inspirálták az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) idei SZFE-s pályázóit, de olyan klasszikus témák is előkerültek, mint a Shakespeare vagy Pilinszky János munkássága. A hallgatók kutatásuk eredményeit az EKÖP Konferencia 2025 elnevezésű szakmai eseményen mutatták be a Mészáros utcai kampuszon.
Reviczky Gábort választották a Halhatatlanok Társulatának tagjává
A közönség egyik legkedveltebb színésze, valamint az SZFE Alumni-díszokleveles művésze, Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas előadóművész lett a Halhatatlanok Társulatának új tagja.
Színészlegendák nyomában – telt házas siker a Bajor Gizi Színészmúzeumban
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 160 éves jubileumához kapcsolódva rendhagyó vizsgaelőadással tisztelegtek a harmadéves prózai színművész szakos hallgatók a magyar színművészet nagyjai előtt. A Színészportrék című produkciót március 14-én mutatták be az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Magyar dráma világsikere – Herczeg T. Tamás rendezése New Yorktól Isztambulig hódított
Nemzetközi sikert aratott a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Munkacsoportjának támogatásával létrejött színházi produkció: az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás által rendezett és eredetileg a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Idegenek és ismerősök című előadást vastaps fogadta Európában – sőt, még a tengerentúlon is.
Interjú az idei Friss Csillagokkal
A Friss Hús csapata negyedik éve hívja fel a figyelmet olyan fiatal, ígéretes színészekre és színésznőkre, akik már sok mindent letettek az asztalra, de a nagy kiugrás még előttük áll. Idén a Friss Csillag elismerést két végzős prózaiszínművész-hallgatónk, Bukovszky Orsolya és Pigler Emília nyerte el.
Az SZFE filmvágó szakos hallgatói látogattak az MTVA-ba
Az SZFE Karrierirodájának szervezésében valósult meg az a szakmai látogatás, amely során a filmvágó szak végzős hallgatói átfogó képet kaphattak az MTVA televíziós posztprodukció-munkafolyamatairól és más karrierlehetőségeiről.
„A tudomány a gondolatfolyó medre” – interjú Korda Bonifáccal, az OTDK-n első helyezést elért hallgatónkkal
Korda Bonifác, az SZFE negyedéves prózaiszínház-rendező szakos hallgatója első helyet ért el az idei OTDK Művészeti és Művészettudományi szekciójában Tiszazug című drámájával. A verseny apropóján arról beszélgettünk, hogyan egészíti ki egymást tudomány és művészet, valamint, hogy milyen élmény megmérettetni magunkat egy országos versenyen.
SZFE-s hallgatók a Cannes-i Filmfesztiválon
A Cannes-i Filmfesztivál a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró fesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fődíjért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Idén az SZFE 25 diákja utazott ki a programra; közülük két televíziós műsorkészítő szakos hallgatónkkal, az elsőéves Hegedüs Katával és a másodéves Simon Eszterrel beszélgettünk az élményeikről.
