A Schaubühne nemzetközi színházi fesztiválja nevében az új drámát hirdeti. A programban ennek ellenére Hölderlin, Ibsen, és Thomas Mann is helyet kapott, sőt, ha szigorúbban nézzük, akkor csupán két kortárs és egyáltalán nem új dráma szerepelt. Mi tulajdonképpen akkor az új dráma?
A kortárs színház és a kortárs drámairodalom csak megnevezésükben hasonló, ez a jelenség már régóta megfigyelhető Magyarországon, de nincs ez másképp Németországban sem. Ez alól a tendencia alól, talán csak az angol színházi kultúra képez kivételt, de erről még később több szót ejtek. A kortárs színházi előadások írói a rendezők és a dramaturgok. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem létezik kortárs drámairodalom a színházakban, csupán azt, hogy a kortárs színházzal mindez egyáltalán nem egyenlő. Egy új színházi nyelv van kialakulóban. Ez a fesztivál is ezt bizonyította.
Előadások
A fesztivál programján kívül még több előadást is láttunk. A következő rövid beszámolóban nem különböztetem meg a F.I.N.D. és a F.I.N.D. Plus keretein belül látottakat. Az előadásokat három csoportra osztom fel.
Posztdramatikus előadások
Terroristische Tanzsalon (BLITZ)
Tod in Venedig (Th. Ostermeier)
Hyperion (R. Castellucci)
Ezek az előadások egy rendezői koncepcióhoz kapcsolódó szövegek, látványelemek és zenék összeállításából jöttek létre. Ami alapvetően összekapcsolja őket, hogy nincs egyértelmű történet, cselekmény, hanem egy gondolat, kérdésfelvetések, társadalmi problémák újszerű színházi megjelenítései. A három előadás alapvetően különbözik egymástól, de formanyelvükben megegyeznek.
Új dramaturgia
Der Geizige (F. Castorf)
Ein Volksfeind (Th. Ostermeier)
Hamlet (Th. Ostermeier)
Frankeinstein terv (Mundruczó K.)
Ezek az előadások szintén egy erős rendezői koncepcióhoz alakított klasszikus művek. Dramatikus történetek, melyek az eredeti dramaturgiai felépítést erősen megváltoztatott, a kortárs színházi és társadalmi környezetre reflektáló, több esetben szorosan nem kapcsolódó vendégszövegekkel ellátott új darabok, új művek.
Kortárs darabok
Rodrigo García: Notizen aus der Küche (P. Wegenroth)
Herbert Achtenbursch: Susn (Th. Ostermeier),
Mindkét kortárs darab szövegközpontúsága furcsa ellentétben áll többi látott előadás vizuális, vagy hatásközpontúságával. Erősen levállnak emiatt. Egy olyan irodalmi-színházi irány úttörői, melynek közös lényegét, talán abban lehetne megfogalmazni, hogy ál-reális szituációk sorozatában élő és ezzel, vagyis az élettel kibékülni nem tudú emberek, szerepek, életek leginkább irodalmi és kevésbé térbeli megfogalmazásai. A drámairodalom konvencióit felrugó darabok. De csupán darabok, komoly rendezői jelenlétet ellehetetlenítő írói fikciók, ezért kortárs színházi értelemben talán kevésbé jelentősek, mint irodalmilag.
Workshopok
Uta Plate, Graham Whybrow, Grazyna Dylag
Előadások megtekintésén kívül a F.I.N.D. Plus program keretében három különböző workshopon vettünk részt.
Uta Plate, alapvetően mozgásszínházi eszközöket felhasználó tréninget tartott hatvan embernek. Az egész napos workshop végén egy-egy előadás készült, melynek valódi lényege a programban résztvevő diákok összeboronálása volt.
Graham Whybrow a már korábban említett angol színházi kultúra ismertetésével vetett fel kérdéseket az interpretáció és az alkotás különbözőségéről. Az angol színház drámaközpontú, az írói hagyomány sokkal nagyobb, mint a rendezői színházé. Komoly társadalmi programokkal ösztönzik az embereket új és új darabok írására, ezzel kutatva az új és újabb írói tehetségek után. A színházak sokkal nagyobb mértékben mutatnak be kortárs darabokat, mint a kontinensen. A temérdek új darab minden esetben egyedülálló alkotás szemben a kontinensen uralkodó klasszikus interpretációval szemben. Nem eldönthető kérdés, hogy melyik út a jobb, mivel a temérdek új angol darab minősége nem minden esetben ütné meg egy európai színház mércéjét, viszont az angol kapitalista színházmodell a nézők újdonságvágyát új történetekkel és nem új formákkal elégíti ki, szemben a folyamatosan interpretáló, vagyis tulajdonképpen nem alkotó európai modellel.
Grazyna Dylag Grotowski módszerétől inspirált tréninget tartott a F.I.N.D. Plus programban résztvevő fiatal színházi alkotóknak. Grotowskival elméletben sokat foglalkozó emberként kivételesen érdekes élmény volt gyakorlatilag, testileg szembesülni a módszer működésével.
Emberek
BLITZ, Mundruczó Kornél, Romeo Castellucci, Thomas Ostermeier, Àlex Rigola, Jan Pappelbaum
A program harmadik eleme a színházi alkotókkal való személyes találkozó volt. Álltalában rögtön az előadásaik után tartott beszélgetéseken oldott hangulatban találkozhattunk, de szakmailag kifejezetten érdekes beszélgetések, viták alakultak ki.
A fesztiválról rengeteg szakmai tapasztalattal és inspirációval távoztunk, de talán a legfontosabb része a különböző európai színházi egyetemek, főiskolák diákjaival való találkozás és intenzív együttlét volt. A kortárs előadások új színházi nyelvével való megismerkedés, színészek, rendezők, dramaturgok számára is kiemelkedően fontos és a F.I.N.D., valamint a F.I.N.D. Plus erre tökéletes lehetőséget biztosított.