Microsoft Office 365 Hallgatói Neptun Oktatói Neptun

Fekete Gyula: Egy anya története – utoljára látható Zsótér Sándor opera rendezése

November 7-én és 8-án utoljára látható a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében Fekete Gyula kamaraoperája, az Egy anya története. A Budapesti Operettszínház előadását Zsótér Sándor álmodta színpadra.

Fekete Gyula meseoperát szeretett volna írni, így került kezébe az Andersen műveit tartalmazó kötet. Azonnal beleszeretett a gyermekéért a halállal is szembe szálló, érte mindenét feláldozó anya történetébe. Így született meg a muzsika, még a 2000-es évek elején, melynek libreegy-anya-15ttóját Beney Zsuzsa készítette el. 2015-ben a Budapesti Operettszínház jóvoltából nyílt lehetőség arra, hogy az addig az íróasztal fiókjában lapuló mű közönség előtt is megszólalhasson. Az Operettszínház ugyanis évek óta törekszik arra, hogy kortárs operákat is repertoárjára tűzzön. Ennek eredményeként a Miskolci Operafesztivállal együttműködve csendülhetett fel az Egy anya története Miskolcon, majd Budapesten. Rendezőként egyértelmű választás volt Zsótér Sándor, hiszen őt már az opera születésekor megkereste Fekete Gyula azzal a kéréssel, hogy szeretné, ha egyszer majd ő állítaná színpadra a darabot. Zsótérnak nem ez az első kirándulása az opera műfajába, ő rendezte például Britten Szentivánéji álom című művét is Szegeden, mely annak idején komoly szakmai sikert aratott. Zsótér, mint mondja, a próbafolyamat során kiválóan tudott együtt dolgozni az Operettszínház művészeivel. „A társulat tagjai közül egy operaénekes, egy musicalből az opera felé haladó énekes, egy operettprimadonna és két musical sztár adta tehetségét, lendületét, szeretetét, vérét a produkcióhoz. Nagyon megszerettem őket.”

Fekete Gyula zenéje kikacsint a klasszikus kortárs opera műfajából más zenei stílusok, mint a musical vagy az operett felé, így bár nagyon modern az énekelnivaló és a zenei megfogalmazás, mégis sok helyen populáris a muzsika. Zsótér úgy véli, ez egy oratórium-musical, amit az ő rendezéseegy-anya-60 megpróbál követni, így az előadás egyszerre statikus és táncos. „Ladányi Andrea élete legkisebb díszletében statikus táncokkal oldotta fel ezt a különösnek ható ellentmondást.”  A rendező úgy látja, hogy „az Andersen mese egyszerű, és durva, amiben az egyetlen meg nem emészthető motívum, az anya döntése gyermeke sorsáról, Beney Zsuzsa az Anya és a Halál szerelméről írt szenvedéstörténetet, míg Fekete Gyula a feloldozásra tette a hangsúlyt”.

Ambrus Mária házat formáló aprócska terében, Benedek Mari jelmezeiben a művészek – Dolhai Attila a Halál, Lukács Anita a Tó, Nádasi Veronika az Éj, Langer Soma a Csipkebokor szerepében – mindvégig jelen vannak, amivel az időtlenséget, az állandóságot, az örökkévalóságot szimbolizálják. A gyermekéért önmagát feláldozó anya címszerepét Frankó Tünde alakítja.

Fekete Gyula zeneszerző, a Zeneakadémia tanszékvezető egyetemi tanára, az SZFE és az LFZE közösen indított aegy-anya-43lkalmazott zeneszerzés szakának egyik vezetője. Zsótér Sándor rendező, az SZFE docense, a jelenleg III. éves színművész osztály osztályvezető tanára.