Madách Szimpózium - Összefoglaló, galéria
2023 június 13., kedd 21:49.
A kétszáz éve született Madách Imre előtt tiszteleg a 10. Nemzetközi Szinházi Olimpia, mely keretében páratlan nemzetközi összefogással 11 nyelven állítja színpadra Az ember tragédiáját Vidnyánszky Attila. Az ősbemutató június 23-án lesz a Hajógyári-szigeten, s a próbafolyamat egyik legizgalmasabb része a hétfőn megrendezett Madách Szimpózium volt, ahol valamennyi Magyarországra érkező színművészeti egyetem saját értelmezésben adta elő a darab egy-egy színét.
„Nem az idő halad: mi változunk,
Egy század, egy nap szinte egyre megy.”
200 éve született Madách Imre, Az ember tragédiájának megalkotója.
Az ember tragédiáját 38 nyelvre fordították le – többek között latin, lovári, gallego nyelvre, de kiadtak német, jiddis, szerb, spanyol, szlovák és észt fordítást is.
Madách feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1859 februárja és 1860 márciusa közt, tehát több mint 160 éve írta meg Az ember tragédiáját, melyben Ádám a Paradicsomból való kiűzetés után Lucifert követve álmában betekint abba, mi minden is várja az emberiséget a jövőben. Történelmi korszakokon halad végig a remekmű, majd Madách saját kora után egy elképzelt jövőt mutat be. Ádám – kiábrándulva a sok hiábavaló eszméből – öngyilkosságot akar elkövetni, de ekkor Éva tudatja vele: gyermeket vár. Vagyis nincs más lehetőség: csak az élet.
Az ember tragédiáját – mint minden igazán korszakalkotó művet – bőven érték támadások. Bár az irodalmárok nagy része mindig is elismerte, a katolikus egyház már nem volt ilyen megértő és megbocsájtó, ugyanis – értelmezésük szerint – a szerző nagyon pesszimista szemmel ábrázolja az emberiséget. Hogy kinek van igaza e kérdésben, mindenki magában találja meg a választ, amennyiben veszi a fáradtságot, ugyanis a mű egy dolgot vitathatatlanul „elvár” az olvasótól és a nézőtől: legyen valamelyest tisztában a történelem folyásával, így ugyanis sokkal inkább tud haladni Évával, Ádámmal és Luciferrel. Aki nem tudja ki is volt Miltiadész, miért vitatkoznak a konstantinápolyi polgárok azon, hogy Isten volt-e Jézus, vagy ha nem ismerjük Keplert, ha nincs minimális ismeretünk a francia forradalomról, vagy az angol ipari forradalom koráról, hamar fonalat vesztünk.
Az örökérvényű kérdés az, Madách műve mitől is tűnik minden korban aktuálisnak. Kétséget kizárólag azért, mert amiről és ahogyan szól, az érvényes marad talán örökre. A történelem halad, az emberek talán még változnak is, ugyanakkor az EMBER gondjain, vívódásain, kétségein még más korok sem igen változtatnak lényegesen. S nem utolsó sorban az embert mindig érdekelni fogja, „mi az élet értelme”. Mint ahogy az is, miért bukik el az ember, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik és boldogtalan lesz, be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló, megakadályozhatatlanul megsemmisül. Nincs válasz lesz-e vergődésének jutalma a túlvilágon. Vigasztalan a múlt, kétségbeejtő, bizonytalan a jövő.
Ezért izgalmas kezdeményezés, hogy nemzetközi összefogással szólalhasson meg Madách örökérvényű műve, ugyanis minden szín, amit más és más nemzetiségű diákok adnak elő, más és más választ adnak ezekre a kérdésekre. Sőt, akadnak, akik új kérdést is megfogalmaznak.
A kezdeményezés nemzetköziessége csak egy szempont, ami izgalmassá teszi a gondolatot, hogy így szülessen meg az ősbemutató. A másik az, hogy mindezt kizárólag fiatalok, színművészetis hallgatók saját értelmezésében láthatjuk, új ötletekkel, új színházi eszközökkel, a jelenre való új utalásokkal, értelmezésekkel. Mindegyik szín egyedi, friss és különleges nyelven szólalt meg a Szimpózium során, melyek közt akadtak a kortárs színház megengedő ízlésénél is jóval bátrabb megszólalások, megoldások. A 15 szín ebben a formában majdnem hét óra időtartamú lett, de az „igazi” munka még csak most kezdődik, amikor Vidnyánszky Attila rendezésében ez a hét óra anyag a két hetes próbafolyamattal egy estés színdarabbá formálódik.
Bárhogyan is, akár támogatjuk a bátor színházcsinálást, akár nem, egy dolog tagadhatatlan: a 21. század fiataljainak igenis van véleményük Az ember tragédiájáról, mélyen és sok dimenzióban értik a művet, világosan és okosan reflektálnak a jelen korra, olykor még új dimenziókat is felfedeznek. Bátran és szabad kézzel formálják azt az utat, mely, ha szerencséjük/szerencsénk van, életük legizgalmasabb útja lesz, melynek állomásaiba időről időre mi is betekinthetünk majd.
A hétfői Madách Szimpózium sokadszorra bizonyította a saját különleges és egyedi módján, hogy igazi világirodalmi műről van szó, aminek általános érvénye a nyelvi és kulturális különbségeken is átível!
B. Török Fruzsina
Galéria
Egyéb hírek
Közösségi emléknappal tisztelegnek Kálloy Molnár Péter előtt
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Az SZFE három előadással is részt vesz a Budapesti Színházak Éjszakáján
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Kulisszatitkok a kaszkadőr szakmából – Lezsák Levente az Alkotóműhelyek Hetén
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
