A magyar operatőr iskola története címmel hiánypótló kötet született az SZFE gondozásában, Novák Emil szerkesztésében. A könyv bemutatóját a Magyar Mozgókép Fesztivál keretein belül rendezték meg, Balatonfüreden. Az eseménynek a balatonfüredi Partitúra Galéria adott otthont, ahol telt ház előtt vett részt a könyv létrejöttéről és megjelenéséről szóló beszélgetésen Antal Zsolt, az SZFE oktatásfejlesztési és tudományos rektorhelyettese, Vecsernyés János, az SZFE mozgóképművészeti rektorhelyettese és Novák Emil, a könyv szerzője. A beszélgetés fő témája a kiadvány létrejöttének folyamata és célja volt. Az eseményen Riba Gery, az SZFE másodéves filmrendező művész szakos hallgatója egy lenyűgöző akusztikus koncerttel szórakoztatta a jelenlévőket.
Novák Emil, a kötet szerzője éveken keresztül kutatta és tanulmányozta a világ különböző pontjain működő operatőr iskolák oktatási anyagait. Ezen időszak alatt legfőbb céljának a magyar filmipar történetének és oktatási hagyományainak megőrzését, valamint a technikai fejlődéssel lépést tartó, minden szempontból felkészült szakemberek képzését tűzte ki. Az elmúlt ötven évben összegyűjtött anyagok alapján végül létrejött a könyv, melyben különleges figyelmet szentelt Bojkovszky Béla fővilágosító emlékiratainak. Novák már fiatal korában is vágyott arra, hogy hozzájuthasson ezekhez a kéziratokhoz, de csak Bojkovszky Béla halála után sikerült megkapnia azokat. ?Az operatőr számára a fővilágosító és a világosító döntő segítséget nyújtanak a film művészi formájának megteremtésében. Az operatőr csak akkor képes jó, gyors és művészi munkát végezni, ha minden világosító a szakmai tudás teljes birtokában van. A szakma különlegessége és rendkívülisége abban rejlik, hogy munkánkat milliók nézik, élvezik és bírálják, ami inspirációt nyújt számunkra.” ? olvashatjuk a kötetben Bojkovszky Béla sorait.
A könyv anyagának összeállításában kiemelkedő szerepet vállalt Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának elkötelezett munkatársa. Ő segített Novák Emilnek az összegyűjtött információk rendszerezésében és a kötet tartalmának összeállításában. Az archívum mélyén rejtőző kincseket kutatva és feldolgozva Kurutz hozzájárult a magyar operatőr iskola múltjának és jelenének átfogó bemutatásához. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően született meg végül a könyv, amely méltó emléket állít az operatőr szakma fejlődésének és az általuk elért művészi eredményeknek.
A magyar operatőr iskola történetének kötetével egy új dimenzió nyílik a magyar filmkészítés világában. Ez a könyv nem csupán egy összefoglaló, hanem egy kiemelkedő művészeti és oktatási hagyomány bemutatása. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a magyar operatőrök munkájába, az általuk alkotott filmekben rejlő szépségbe és technikai kifinomultságba. Ez az alkotás nem csupán az operatőröknek szól, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a filmkészítés iránt, és szeretnék felfedezni a magyar filmipar izgalmas világát.
Az SZFE gondozásában megjelentetett kötet hozzájárul a magyar filmipar múltjának megőrzéséhez és a jövő generációinak szakmai fejlődéséhez. Ez a mű egy újabb mérföldkő a magyar filmművészet történetében, és reményeink szerint inspirációt nyújt azoknak a fiatal tehetségeknek, akik az operatőri szakma iránt érdeklődnek. A magyar operatőr iskola története könyv kiemelkedő jelentőséggel bír a filmkészítés szerelmesei és a szakma iránt érdeklődők számára.
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.