A magyar operatőr iskola története címmel hiánypótló kötet született az SZFE gondozásában, Novák Emil szerkesztésében. A könyv bemutatóját a Magyar Mozgókép Fesztivál keretein belül rendezték meg, Balatonfüreden. Az eseménynek a balatonfüredi Partitúra Galéria adott otthont, ahol telt ház előtt vett részt a könyv létrejöttéről és megjelenéséről szóló beszélgetésen Antal Zsolt, az SZFE oktatásfejlesztési és tudományos rektorhelyettese, Vecsernyés János, az SZFE mozgóképművészeti rektorhelyettese és Novák Emil, a könyv szerzője. A beszélgetés fő témája a kiadvány létrejöttének folyamata és célja volt. Az eseményen Riba Gery, az SZFE másodéves filmrendező művész szakos hallgatója egy lenyűgöző akusztikus koncerttel szórakoztatta a jelenlévőket.
Novák Emil, a kötet szerzője éveken keresztül kutatta és tanulmányozta a világ különböző pontjain működő operatőr iskolák oktatási anyagait. Ezen időszak alatt legfőbb céljának a magyar filmipar történetének és oktatási hagyományainak megőrzését, valamint a technikai fejlődéssel lépést tartó, minden szempontból felkészült szakemberek képzését tűzte ki. Az elmúlt ötven évben összegyűjtött anyagok alapján végül létrejött a könyv, melyben különleges figyelmet szentelt Bojkovszky Béla fővilágosító emlékiratainak. Novák már fiatal korában is vágyott arra, hogy hozzájuthasson ezekhez a kéziratokhoz, de csak Bojkovszky Béla halála után sikerült megkapnia azokat. ?Az operatőr számára a fővilágosító és a világosító döntő segítséget nyújtanak a film művészi formájának megteremtésében. Az operatőr csak akkor képes jó, gyors és művészi munkát végezni, ha minden világosító a szakmai tudás teljes birtokában van. A szakma különlegessége és rendkívülisége abban rejlik, hogy munkánkat milliók nézik, élvezik és bírálják, ami inspirációt nyújt számunkra.” ? olvashatjuk a kötetben Bojkovszky Béla sorait.
A könyv anyagának összeállításában kiemelkedő szerepet vállalt Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának elkötelezett munkatársa. Ő segített Novák Emilnek az összegyűjtött információk rendszerezésében és a kötet tartalmának összeállításában. Az archívum mélyén rejtőző kincseket kutatva és feldolgozva Kurutz hozzájárult a magyar operatőr iskola múltjának és jelenének átfogó bemutatásához. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően született meg végül a könyv, amely méltó emléket állít az operatőr szakma fejlődésének és az általuk elért művészi eredményeknek.
A magyar operatőr iskola történetének kötetével egy új dimenzió nyílik a magyar filmkészítés világában. Ez a könyv nem csupán egy összefoglaló, hanem egy kiemelkedő művészeti és oktatási hagyomány bemutatása. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a magyar operatőrök munkájába, az általuk alkotott filmekben rejlő szépségbe és technikai kifinomultságba. Ez az alkotás nem csupán az operatőröknek szól, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a filmkészítés iránt, és szeretnék felfedezni a magyar filmipar izgalmas világát.
Az SZFE gondozásában megjelentetett kötet hozzájárul a magyar filmipar múltjának megőrzéséhez és a jövő generációinak szakmai fejlődéséhez. Ez a mű egy újabb mérföldkő a magyar filmművészet történetében, és reményeink szerint inspirációt nyújt azoknak a fiatal tehetségeknek, akik az operatőri szakma iránt érdeklődnek. A magyar operatőr iskola története könyv kiemelkedő jelentőséggel bír a filmkészítés szerelmesei és a szakma iránt érdeklődők számára.
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
Átadták a legjobb operatőröknek járó Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat Budapesten, a Pesti Vigadóban. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Diákfilm kategória győztese idén Zsoldos Balázs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója lett!