Bagány Mártont a Színház- és Filmművészeti Egyetem brand- és minőségmenedzsment igazgatóját a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Madách Projekt jelentőségéről a szinhaz.org kérdezte.
Mit jelent a Színház- és Filmművészeti Egyetem számára egy nemzetközi produkció koordinációja?
Számos olyan kezdeményezést és programot indítottunk el, amellyel az egyetem nyitott, megismerhető, szerethető arcát igyekszünk hangsúlyozni: nyílt napokat szervezünk, a felvételizők számára külön honlapot készítettünk, valamint meghívjuk és bevonjuk az egyetemi munkába azokat a fiatalokat, akik hozzánk szeretnének jelentkezni. Egyértelműen ennek a pozitív nyitásnak az eredményeként könyveljük el, hogy idén az elmúlt húsz év második legjobb felvételi eredményét tudtuk produkálni. Ennek a brandépítésnek az egyik csúcsa a Madách Projekt.
Mitől különleges a Madách Projekt?
Tizenegy ország művészhallgatóit hívtuk meg, hogy a drámaíró kétszázadik születésnapja alkalmából ki-ki a saját nyelvén adja elő Az ember tragédiájának egy-egy színét. A június 23-i bemutatóra az Eiffel Műhelyházban zajlanak a próbák: nagyon jó érzés, hogy az egyetem is részt vesz ezen a pezsgő, magával ragadó, jó hangulatú eseményen. A projekt kuriózuma, hogy az egyes színeket a saját nyelvükön adják a hallgatók, amelyre hónapokig készültek: most pedig Vidnyánszky Attila irányításával igyekeznek kerek egésszé kovácsolni a különböző színeket.
Hogy zajlott a szervezés?
A projektben részt vevő nemzeteket a drámában megjelenő helyszínek alapján kértük fel a közös munkára. Közel egy éves szervezési folyamat eredménye a most zaljó közös munka: számos országba küldtünk felkérést, és nagy örömünkre a legtöbb helyről pozitív választ kaptunk.
A felkért résztvevők ismerték korábban Madách művét?
Az ember tragédiája az a magyar nyelven született mű, amelyet a legtöbb idegen nyelvre lefordítottak. Küldetésünknek érezzük, hogy minél több emberrel megismertessük ezt a világirodalmi szinten is kiemelkedő alkotást. A mostani projekt egy nem is olyan kis lépés efelé, hiszen a résztvevők nagy beleéléssel kezdték tanulmányozni Madáchot.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.

