Különös, hányatott sorsú, ám a nehézségekből mindig erőt merítő társulata van a most három évtizede működő beregszászi színháznak. A soknemzetiségű Kárpátalján, a történelem során hol ide, hol oda csapódó magyar közösségből nőtt ki ez a mindent túlélő teátrum, amely még ma, a háborús körülmények ellenére sem hagyja elveszni értékeit. A 10. MITEM programjának részeként a következő napokban az emblematikus előadások mellett filmvetítéseken és beszélgetéseken is megismerhetik az érdeklődők ezt a három évtizedes, kalandos történelmet, és a beregszásziak mai helyzetét.
fotó: Eöri Szabó Zsolt
A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, mostani hivatalos nevén: Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház műhelyének sorsa bővelkedik az izgalmakban, hiszen a rendszerváltás hajnalán létrejött fiatal intézménynek egészen más a történelme, mint más határon túli színházaké, például Kolozsvárott, vagy Kassán, ahol több mint két évszázados múltú teátrumok működnek. A történelem, mondhatni, nem kötötte gúzsba ezt a színházat, s ez meg is látszott azon, hogy már a kilencvenes években feltűnést keltettek a magyarországi és a nemzetközi szcénában is friss, kísérletező, sajátos hangvételű produkcióikkal, amelyeket a markáns színházszervező alapító, Vidnyánszky Attila állított színpadra.
A teljes cikk itt olvasható
fotó: Eöri Szabó Zsolt
Október 18., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Színház a határon
Beregszász városa alig pár kilométerre fekszik a trianoni határ ukrán oldalán. A Kárpátalján működő színház nem csupán földrajzi és kisebbségi, hanem művészi értelemben is a „határon” működik: a magyar és az orosz-ukrán, a magyar és határon túli színházi világ között. Ezt járja körül a 2005-ben készült dokumentumfilm.
Október 18., 19 óra, I. emeleti előcsarnok – Kiállítás: Színház-kép
Ilovszky Béla évtizedek óta fotografálja a határon túli magyar színházak előadásait és művészeit. Kamerájával a kezdetektől követte a beregszászi társulat produkcióit is. Szerepek, előadások, arcok – a beregszászi színházi évtizedek kimerevített pillanatai.
A Szarvassá változott fiú című film, és az annak felhasználásával készült színházi előadás kulisszái mögé Eöri Szabó Zsolt képein keresztül pillanthatunk be.
Október 21., 16 óra, Kaszás Attila terem – Film: Piknik az Út szélén
2005-ben Sztalker néven nemzetközi fesztivált rendezett a beregszászi színház. A meghívottak között volt a budapesti Bárka és az Új Színház, Pályi János, a New York-i In Parenthesis társulat, a kijevi DAH Színház és a Hattyúdal Színház. Találkozások, közös élmények – Oláh László Olivér filmje.
2022.03.03. Budapest. A beregszászi színház tagjai a Nemzeti Színházban játszanak. Fotó: Kurucz Árpád
Október 21., 17 óra, Kaszás Attila terem – 30 színházi év
Kerekasztal-beszélgetés a beregszászi színházról. Résztvevők: Brenzovics László, Bérczes László, Verebes Ernő, Pál Lajos, Vidnyánszky Attila. / Moderátor: Kozma András
Október 21., 21 óra, Nagyszínpad – Fedák Sári-díj
A Tóték előadását követően adják át a Fedák Sári-díjat. Az elismerést a beregszászi társulat alapítója és máig aktív tagja, Szűcs Nelli hívta életre 2022-ben.
Október 22., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Szarvassá változott fiú
Vidnyánszky Attila 2003-ban állította színpadra Juhász Ferenc hatalmas költeményét. 2013-ban mutatták be az előadás nyomán készült játékfilmet Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével. Költészet, színház, film és egy társulat történte – erről is beszélgetnek majd a szereplők és rendező. / Moderátor: Kornya István
fotó: Eöri Szabó Zsolt
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.

