SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM – DOKTORI ISKOLA kutatóMŰHELY KONFERENCIA
A Színház- és Filmművészeti Doktori Iskolájának nevében tisztelettel meghívjuk a kutatóMŰHELY KONFERENCIÁRA, amely 2024. január 15-én kerül megrendezésre.
SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM – DOKTORI ISKOLA
kutatóMŰHELY KONFERENCIA – 2024. január 15.
SZEKCIÓBEOSZTÁS
13:00 Köszöntő: Prof. Dr. Balázs Géza, a DI vezetője
Szekcióelnök: Dr. Csuja László
13:10 Táborosi András: SALOMÉ – A démoni tekintet
13:25 Mózes Gergely: A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
13:40 Kocsányi András: Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
13:55 Cserhalmi Sára: Vejnemöjnen digitális koporsója
14:10 Vita, beszélgetés
ABSZTRAKTOK
Táborosi András:
SALOMÉ – A démoni tekintet
A Salomé kisjátékfilm egy pszichológiai horror-dráma, amelyben egy zárkózott amatőr színészlány egy transzcendens, úgynevezett lidérc találkozás hatására a filmben játszódó darabban átváltozik a romlott hercegnővé. A főszereplő Júlia, aki egy egyszerű, magának való, visszahúzódó vidéki lány, és akinek élete álma, hogy maga mögött hagyja a fullasztó hétköznapokat és sikeres színészi karriert fusson be. Oscar Wilde drámájában Salomé hercegnő egy fiatal, naivnak tetsző, közönyös, erkölcstelen csábító, aki az embereket az üdvösségtől eltérítő nő archetípusa. Az előadás operatőri szempontok alapján halad végig a főszereplő átalakulásán, amíg a szerény Júliából meg nem születik a démoni Salomé hercegnő.
Mózes Gergely:
A múlt reanimálása archív dokumentumok újraformálásával a dokumentumfilmben
A kreatívan átdolgozott archív fotók és mozgóképfelvételek használata akár folyamatosan változó filmnyelvként is értelmezhető a dokumentumfilmek területén, amely nyelv közvetítésével az alkotó nem pusztán elmeséli, de mintegy újrateremti az egykori eseményeket. Előadásomban az alkotó és a dokumentumfilm viszonyát vizsgálom az archív anyagokhoz, a történelmi tényekhez, az archív anyagok felhasználásának különböző példáin és koncepcióin keresztül. A fotó-, mozgókép- és hangdokumentumok kreatív újraformálása médiumokon és technológiákon átívelő kiterjesztett történelmi valóságba vezeti a nézőt, ahol nem csupán az újraalkotott múlttal találkozik élményszerűen, de új filmnyelvet is tanul…
Kocsányi András:
Szatíra típusok, a Sine Morbo helye a szatírák között
A klasszikus szatírának háromféle típusát különböztethetjük meg, a juvenalisit, a horatiusit és menipposzit. A három szatíratípus felfedezhető a filmművészetben is, a szatirikus hangnem valamennyi filmes megnyilvánulása besorolható az ókorból eredeztethető típusokba. Előadásomban elsőként azt mutatom be, hogy a klasszikus szatíratípusok tovább élnek a filmművészetben, e célból a három típust egy-egy ismert filmszatíra elemzésével szemléltetem. A klasszikus szatíratipológia alkalmazhatóságát saját doktori alkotásomon, a Sine Morbo-n tesztelem, vajon belefér-e valamelyik típusba?
Cserhalmi Sára:
Vejnemöjnen digitális koporsója
Hogyan befolyásolja a technológia az emlékezést? A veterán (más néven építő) 1928 és 1945 között született generáció gyermekkorának idején a Szolgálati időm emlékéül feliratot viselő első világháborús emléklapok lógtak a szülői ház enteriőrjében. A 2000 után született Z már a digitális bennszülöttek generációja. A tévé helyét fokozatosan átvette a net. A különböző fényképmegosztó szociális médiaoldalak népszerűvé válásával az önreprezentáció részeként az emlékezés is felköltözött a hálóra. 2020-as évek elején megjelenő Mesterséges Intelligencia (műész) pedig már teljesen cseppfolyóssá teszi a kép és a valóság közötti viszonyrendszert.
Előadásomban azt a kérdést járom körül, hogy történelmi játékfilm készítésekor milyen technikai megoldásokat szükséges megfontolni.
Egyéb hírek
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
