Pányik Tamás harmadéves prózai színházrendező hallgató Szép Ernő Májusát rendezte meg a Nemzeti Színházban.
A 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja Szép Ernő. A század elején hírnevet szerzett költő és író, aki először a Nyugat köreiben tűnt fel verseivel. A kapitalista társadalmi berendezkedés és a politika elől a gyermekkor világába menekült, aminek a segítségével a szegények, kisemberek érzéseit kívánta kifejezni. A zsúfolt nagyvárosok zsivajára a felnőttek közé tévedt gyermek csodálkozásával tekintett és bölcsen értetlenkedő kérdésekkel – valamint enyhe iróniával, illetve fintorokkal – gúnyolta ki. Naiv, ám mélyen emberi kifejezésmódját párosítva kifinomult költői nyelvével, Szép Ernő képes volt megrajzolni a nagyvárosi élet magányát és elidegenedését műveiben.
Az első világháborúban önkéntesnek jelentkezett és jó kapcsolatot ápolt Ady Endrével is. A második világháború előtt bohém életmódot folytatott, pénzét könnyelműen elszórta, később azonban szembesült a nácizmus embertelenségével is, amikor 1944 őszén zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra.
Szép Ernő munkássága és élete egyaránt inspiráló példa a szellemi integritásra és az emberi méltóságra. Öröksége a halála után is tovább él az irodalomban és az emlékezetünkben mint egy olyan alkotó, aki a szépséget, a szenvedést és az emberi küzdelmet is megmutatta műveiben, mindig remélve és hívően a jobb jövőben.
1953 októberében gyomorrákban hunyt el. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó áll.
Szép Ernő Május című színműve egy intenzív és érzelmekkel teli történetet mesél el. Az események egy este zajlanak, amikor egy fiú és egy lány boldogságot keres a Városligetben, miközben valaki öngyilkosságra készül a bokrok között. A cselekmény középpontjában egy fiatal lány és egy öngyilkosjelölt találkozása áll, amely majdnem tragédiába torkollik. A lány azonban megakadályozza a fiatalember szándékait, felajánlva neki saját szerelmét és az életet.
A darab, bár reflektál a 20. századra jellemző társadalmi és kulturális kontextusra is, olyan általános érvényű, minden korban érvényes problémákat feszeget, mint amilyen a : a fiatalok párkapcsolati problémái, a megélhetési nehézségek, vagy az anyagi és nemi kiszolgáltatottság. Szép Ernő finom érzékenységgel és fanyar humorról árulkodó megközelítéssel kezeli hősei sorsát, miközben kérdéseket tesz fel egy jobb élet reményében.
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.