Szép Ernő vizsgaelőadás az SZFE-n
április 23., kedd 07:50
Pányik Tamás harmadéves prózai színházrendező hallgató Szép Ernő Májusát rendezte meg a Nemzeti Színházban.
A 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja Szép Ernő. A század elején hírnevet szerzett költő és író, aki először a Nyugat köreiben tűnt fel verseivel. A kapitalista társadalmi berendezkedés és a politika elől a gyermekkor világába menekült, aminek a segítségével a szegények, kisemberek érzéseit kívánta kifejezni. A zsúfolt nagyvárosok zsivajára a felnőttek közé tévedt gyermek csodálkozásával tekintett és bölcsen értetlenkedő kérdésekkel – valamint enyhe iróniával, illetve fintorokkal – gúnyolta ki. Naiv, ám mélyen emberi kifejezésmódját párosítva kifinomult költői nyelvével, Szép Ernő képes volt megrajzolni a nagyvárosi élet magányát és elidegenedését műveiben.
Az első világháborúban önkéntesnek jelentkezett és jó kapcsolatot ápolt Ady Endrével is. A második világháború előtt bohém életmódot folytatott, pénzét könnyelműen elszórta, később azonban szembesült a nácizmus embertelenségével is, amikor 1944 őszén zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra.
Szép Ernő munkássága és élete egyaránt inspiráló példa a szellemi integritásra és az emberi méltóságra. Öröksége a halála után is tovább él az irodalomban és az emlékezetünkben mint egy olyan alkotó, aki a szépséget, a szenvedést és az emberi küzdelmet is megmutatta műveiben, mindig remélve és hívően a jobb jövőben.
1953 októberében gyomorrákban hunyt el. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó áll.
Szép Ernő Május című színműve egy intenzív és érzelmekkel teli történetet mesél el. Az események egy este zajlanak, amikor egy fiú és egy lány boldogságot keres a Városligetben, miközben valaki öngyilkosságra készül a bokrok között. A cselekmény középpontjában egy fiatal lány és egy öngyilkosjelölt találkozása áll, amely majdnem tragédiába torkollik. A lány azonban megakadályozza a fiatalember szándékait, felajánlva neki saját szerelmét és az életet.
A darab, bár reflektál a 20. századra jellemző társadalmi és kulturális kontextusra is, olyan általános érvényű, minden korban érvényes problémákat feszeget, mint amilyen a : a fiatalok párkapcsolati problémái, a megélhetési nehézségek, vagy az anyagi és nemi kiszolgáltatottság. Szép Ernő finom érzékenységgel és fanyar humorról árulkodó megközelítéssel kezeli hősei sorsát, miközben kérdéseket tesz fel egy jobb élet reményében.
Egyéb hírek
Rituális térbe helyezett Aiasz – beszélgetés Czene-Polgár Donáttal
Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencián mutatták be Szophoklész Aiasz című drámáját Czene-Polgár Donát harmadéves dramaturg szakos hallgató rendezésében. Mi vitte el a mozgásszínház felé, és miért fontos ma a női sorsok ábrázolása? – erről is kérdeztük a Lázár Balázs és Szabó Réka osztályában tanuló fiatal alkotót interjúnkban.
Kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész – interjú Kaj Ádámmal
Hogyan lehet az ókori görög drámákat ma is élővé tenni? – erről beszélgettünk Kaj Ádámmal, az SZFE Doktori Iskolájának másodéves hallgatójával, aki az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként állította színpadra a Leláncolt Prométheuszt.
„Ha a néző egy kicsit őszintébben megy haza, az már nagyon nagy dolog”
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
Elnyerte az Év Kiállítása díjat az OSZMI
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Vizsgafilm-vetítés az Urániában
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
Megszólíthatók-e irodalommal a mai középiskolások?
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Elhunyt Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
