A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be hétfőn a Műcsarnokban. Az eseményen prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora ismertette, hogy a kötet válogatott novelláiból az egyetem két rendező hallgatója készít színpadi adaptációt, amelynek premierjét november közepére tervezik.
„A T’örökségünk novellapályázat nem csupán egy szójáték az örökség és törökség szavakkal, hanem – számomra – egy olyan folyton épülő hidat jelképez a két kultúra között, amely évszázadok óta gazdagítja egymást” – kezdte ünnepi beszédét prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora a T’örökségünk – Ortak Miras – sonsuz takas, Örökül kaptuk – örökül hagyjuk című novelláskötet és az ahhoz kapcsolódó kiállítás ünnepélyes bemutatóján.
A Magyar Szemle Alapítvány gondozásában, az MMA támogatásával megjelent kötetben hét magyar és három török fiatal szerző novellái olvashatók magyar és török nyelven. A novellák témáiul a két ország kulturális öröksége, többek között a történelem, az építészet, a gasztronómia és a kertészet szolgálnak, de a tavalyi török földrengésről és a Miskolci Mentőcsapat munkájáról is érkeztek pályaművek.
A novellapályázatra beérkezett novellák egy részét az SZFE hallgatói viszik színpadra – jelentette be Sepsi Enikő, az SZFE rektora.
A darabot harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állítják színpadra. Hallgatóink öt történettel fognak dolgozni, amelynek keretét A kádi délutánja című mű adja, a másik négy kiválasztott novellát ebben a keretben idézik fel. A terv szerint november közepén fogják bemutatni az előadásokat a Nemzeti Színházban.
A Műcsarnokban tartott díszbemutatón a magyar–török kulturális évad programjait és az együttműködés sikerét Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára mutatta be, majd C. Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete méltatta a T’örökségünk kiadvány kulturális jelentőségét.
Kölcsönös érdeklődéssel és tisztelettel vagyunk egymás kultúrája iránt, ugyanakkor hiszünk a nemzeti múlt és a tradíció ébren tartásának népeket közösségé formáló, építő erejében – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a novelláskötet bemutatását kísérő képzőművészet kiállítást, Rátóti Zoltán színművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke, aki jelezte, hogy az Akadémia szívesen csatlakozott egy olyan összművészeti eseményhez, amelynél irodalom és képzőművészet találkozásának lehetünk tanúi.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.

