Elnyerte az Év Kiállítása díjat az OSZMI
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2010 óta adja át az Év Kiállítása díjat. Az évente adományozott kitüntetés célja, hogy elismerje a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását.
A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bűvészinasok. A 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház című, a bábművészet népszerűsítését célzó, kreatívan megvalósított és magas színvonalú időszaki tárlatáért nyerte el Az Év Kiállítása 2024 elismerést.
Az Astra Bábegyüttes, a 20. századi magyar bábművészet megkerülhetetlen társulata idén ünnepli hetvenéves fennállását. A Vízvári László piarista paptanár vezette együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított. Az elmúlt hét évtizedben jelentős sikereket arattak itthon és külföldön. Az 1968-as Ki mit tud? vagy később a Süsü a sárkány szereplőiként országos ismeretségre tettek szert. A tárlatot a hagyományokat továbbvivő Maszk Bábszínház harmincéves munkásságát összegző kiállítása tette teljessé.
A kiállítás a gyerekek számára sok interaktív, játékos elemet tartalmazott, számos rendhagyó tárlatvezetés és szakmai beszélgetés kísérte. A bábok és a bábdíszletek a társulat Csalogány utcai bábkészítő műhelyében, egyedi készítésű ládákba rendezve pihentek éveken át. 2024. április 25-én, a kiállítás előkészítő munkálatai alatt a műhelyben csőtörés keletkezett, így a közel 400 bábot, díszletelemet, színpadot és egyéb relikviát órák alatt kell kimenekíteni. Az elázott tárgyegyüttes az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet termeiben száradtak, a piaristák és az OSZMI munkatársainak hála maradandó kár nem keletkezett az anyagban. A kiállítás egyik mozzanata ezt a „bábmentő” akciót is megidézte. Fecsó Andrea látványtervének központi elemét képezi a bábkészítő műhely megidézése, néhány igen jellemző szerszámot, esztergapadot, illetve a műhely nagyított képét a kiállítás centrumában építették fel. Innen kiindulva a zegzugos térben tekinthettük meg a különféle bábtechnikákat alkalmazó bábokat és előadásokat, hét tematikus szekcióban: mesék, árnyjátékok, bábcirkusz, Ki mit tud?, bibliai történetek.
A kiállítás címe a társulat 1966-os előadásra utal, amelyet Paul Dukas Bűvészinas című zeneművére készítettek, és amit később az 1968-as, országos ismertséget hozó Ki Mit Tud?-on is bemutattak. A történetben szereplő varázslótanonc jobbik és rosszabbik énje harcol egymással, és végül persze a jó oldal diadalmaskodik. Igen ötletesre sikerült a kiállításhoz készült, gyerekeknek szánt foglalkoztató füzet, mely játékosan vezeti végig az ifjú látogatókat a különböző témákon. A gyerekeknek különféle bábtechnikákkal készült madarakat kellett megkeresniük a bábok között: kiskakast, harkályt, varjakat, struccot, pávát, pingvineket, és ők „árulták el”, hogy merre kell továbbhaladni.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteménye 1970-ben jött létre, célja a magyar bábszínház történetének minél szélesebb körű dokumentálása, kutatása. A rendkívül gazdag történeti anyagból az utóbbi évek során számos időszaki kiállítás készült, a középtávú, rég áhított vágyak között szerepel egy állandó bábkiállítás létrehozása, mely mindeddig helyhiány miatt nem valósulhatott meg. A Bábgyűjtemény legújabb tárlata a Pesti Vigadó földszinti és alagsori kiállítótereiben jött létre, júniustól szeptemberig volt látható. 2024 november 8-án azonos címmel kamarakiállítás nyílt a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban, mely több évtizeden keresztül a társulat állandó játszóhelye volt.
Immár három éve az OSZMI és a Színház- és Filmművészeti Egyetem közös fenntartóval rendelkezik, ebben az időszakban a két intézmény kapcsolatai egyre szorosabbá váltak. Az OSZMI épületei (mind a Krisztina körúti főépület, mind a Bajor Gizi Színészmúzeum) oktatási helyszínként szolgálnak, ahol a hallgatók testközelből megismerkedhetnek a magyar színháztörténet dokumentumaival, műtárgyaival vagy épp a nagyközönség előtt ritkán látható történeti bábokkal. Az OSZMI több munkatársa oktatóként vagy vendégelőadóként is részt vesz a képzésben. Az SZFE több hallgatója szervezetten, a bábos hallgatók óra keretében látogattak el a Bűvészinasok kiállításba, és terveink szerint a Csalogány utcai bábműhelyt, amennyiben sikerül jelen formájában megmenteni, az OSZMI és az egyetem közösen használhatja a bábművész képzés gyakorlati helyszíneként.
Egyéb hírek
Guiness rekord született dr. Lázár Balázs, egyetemünk adjunktusának közreműködésével
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
„A verkli bennem szól” – Fejes Szabolcs Liliom-rendezéséről az alkotóval beszélgettünk
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Készség, interakció, virtuozitás – Adam J. Ledger az SZFE Doktori Iskolájában
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az SZFE adott otthont az I. DOSZ Arts konferenciának
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Castinglehetőség színművészhallgatóknak
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Új fotólaborban sajátítják el az analóg filmkészítés alapjait az SZFE operatőr hallgatói
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Herskó Jánosra emlékeztek a Collegium Hungaricum Berlinben
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
Reménytelenül várni a csodát - Bemutatták a József Attila-filmet
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.
