Kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész – interjú Kaj Ádámmal
Hogyan lehet az ókori görög drámákat ma is élővé tenni? – erről beszélgettünk Kaj Ádámmal, az SZFE Doktori Iskolájának másodéves hallgatójával, aki az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként állította színpadra a Leláncolt Prométheuszt.
– Miért éppen Aiszkhülosz Leláncolt Prométheuszára esett a választásod?
– Jóllehet, az irodalmi hagyomány Aiszkhüloszt tartja a tragédia atyjának, a kortárs színház mégis mostohán bánik iskolateremtő életművével; sokan irodalmi rangját is inkább ennek az előkészítő szerepkörnek tulajdonítják, mintsem az általa írt tragédiák esztétikai minőségének. A Leláncolt Prométheusz, bár főhőse transzcendens entitás, a világirodalom egyik legelső emberiségdrámája, ami közel kétezer évvel előzi meg a műfaj olyan klasszikusait, mint a Faust vagy Az ember tragédiája.
– Miért érezted úgy, hogy 20. századi miliőbe kell helyezned az előadást? Miért pont ebben az időszakban játszódik?
– A mű közel két és fél ezer év távlatából is hihetetlen frissességgel és aktualitással szól a hatalom természetéről és a bennünk élő hübrisz működéséről. Ezek után nem is volt kérdés, hogy a mitologikus keretet politikai-történeti kontextusban bontsam ki, amihez a referenciát a XX. század totalitárius rendszereiben találtam meg. Mindez ugyanakkor nem jelentette a rituális rend felszámolását: alkotótársam, Bucz Magor Junior Prima díjas zeneszerző éteri hangzású dallamvilágával emelte ki a dráma szereplőit a hétköznapok dimenziójából, fellebbentve a transzcendens világ időtlenségét.
– Mit gondolsz, mennyire lehet közel hozni a mai nézőkhöz az antik drámát?
– Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként bemutatott három előadás (a másik kettő az Aiasz és az Antigoné – a szerk.) a maga eszközeivel próbálta igazolni az antik szövegek színpadi elevenségét és kortalanságát. Az pedig, hogy ez nagyon is különböző értelmezői horizonton, formanyelven történt, a művekből sugárzó örök jelenidejűséget bizonyítja: kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész is. Hálás vagyok a konferenciát szervező Doktori Iskolának (külön is Kocziszky Éva professzor asszonynak) a lehetőségért, az egyetem Művészeti és Produkciós Bizottságának pedig a megvalósításhoz szükséges támogatásért.
Egyéb hírek
Rituális térbe helyezett Aiasz – beszélgetés Czene-Polgár Donáttal
Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencián mutatták be Szophoklész Aiasz című drámáját Czene-Polgár Donát harmadéves dramaturg szakos hallgató rendezésében. Mi vitte el a mozgásszínház felé, és miért fontos ma a női sorsok ábrázolása? – erről is kérdeztük a Lázár Balázs és Szabó Réka osztályában tanuló fiatal alkotót interjúnkban.
„Ha a néző egy kicsit őszintébben megy haza, az már nagyon nagy dolog”
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
Elnyerte az Év Kiállítása díjat az OSZMI
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Vizsgafilm-vetítés az Urániában
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
Megszólíthatók-e irodalommal a mai középiskolások?
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Elhunyt Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
Tudományos Diákköri Konferencia az SZFE-n
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
