„Ó kapitány, kapitányom!” – semmit sem öregedtek a holt költők
2024 december 4., szerda 12:58.
Harmincöt éves lett idén a Holt költők társasága című amerikai kultuszfilm, jelentőségéből, mondanivalójából azonban mit sem veszített. Ezt igazolja az SZFE harmadéves prózai színész osztályának színpadi feldolgozása. A bemutatón mi is ott voltunk.
Nem tudni, hogy a film népszerűségének, a darabot rendező osztályfőnök, Funtek Frigyes személyének, vagy a nyolc fiú szereplő alakításának köszönhetően, mindenesetre a Holt költők társaságának bemutatóján teljesen megtelt nézőkkel a Hevesi terem. A közönséget láthatóan magával ragadta az előadás, de vajon a színészek és a rendező mennyire azonosultak a szereplők küzdelmeivel? A beszélgetés során több figyelemre méltó és megdöbbentő életrajzi párhuzam is napvilágra került – lehet, hogy ez is magyarázat a sikerre?
Már az érdekes helyzet, hogy egy színészhallgató színészi álmokat dédelgető diákot játszik. Az ambiciózus, apja akarata ellen szegülő Neil Perryt Kirády Marcell alakítja, aki a szülei ajánlására már tizenötéves korában megnézte a filmet. Nála szerencsére pont fordítva történtek a dolgok: művészcsaládban nőtt fel és már kisgyerekkora óta tudja, hogy színész szeretne lenni és soha semmilyen elnyomást nem érzett a szülei részéről. Neil karaktere szerinte abban más, hogy mély elfojtásban él és csak a jelenetek során jön rá, kicsoda és mit szeretne. Ezt kellett megmutatnia a színpadon. „Én mindig tudtam, hogy mit akarok, ezért ebből a szempontból ez egy nagy színészi feladat volt” – mondja, amikor a szerep kihívásairól kérdezem.
Engem is meg akart ölni az apám!
A darab legdrámaibb jelente a színjátszókör sikeres előadása után következik, amikor édesapja kész tények elé állítja Neilt, és katonai iskolába küldi. Az összetört fiú végül az öngyilkosságba menekül. Funtek Frigyes, rendező elmeséli, hogy ez nála is hasonlóképpen zajlott, azzal a különbséggel, hogy ő nem lett öngyilkos. „Az apám meg akart ölni, de szó szerint. Nagyon forró helyzet volt, ebből a szempontból életrajzi pillanatai is vannak a darabnak” – mondja.
A darabválasztás kapcsán elmondja, hogy nagyon kevés olyan színdarab van a világon, ahol nyolc fiút össze lehet hozni és nagyrészük a saját életkorát játszhatja. Majd hozzáteszi: azzal volt a legkevesebb problémája, hogy felkeltse a tanítványai érdeklődését a történet iránt. „Nagyon lelkes és szerethető osztály” – hangsúlyozza.
Merjünk önmagunk lenni
„Carpe diem!” – hirdeti tanítványainak John Keating. A legendás irodalomtanárt Horváth Gábriel alakítja az előadásban, akit minden bizonnyal érettebb személyisége is predesztinált a szerepre. „A gimnáziumi drámatanárom hasonló karakter volt. Nem volt olyan kedves, mint Keating, de nagyon csodáltam a tudását, és olyan morális iránytűvel rendelkezett, amit nagyon becsültem benne” – mondja. Számára az a mű legerősebb állítása, hogy ne menjünk a tömeggel, merjünk önmagunk lenni, ami a mai, közösségi média által befolyásolt világban különösen nagy kihívás.
Marcell szerint is aktuális a darab. „Rengeteg elfojtás van a generációmban. Ha nem vagy színész, azaz nem tudod kijátszani magadból a problémákat, akkor nehéz helyzetben vagy. A kortársaim iszonyatosan nehezen kommunikálnak a belső vívódásaikról. A darab üzenete számomra az, hogy merjünk beszélni magunkról, az érzéseinkről és vágyainkról” – mondja.
Erősnek kell lenni és sokrétűnek
Az előadás, csakúgy, mint a film, úgy zárul, hogy az osztály tüntetőleg a padra állva Walt Whitman Ó kapitány, kapitányom kezdetű versével búcsúztatja az akadémiáról távozó Keatinget. Ilyen tanárból ma is kevés van és a színészi pálya sem lett könnyebb, amit az osztályfőnök is megerősít: „Sokkal rosszabb helyzetben vannak a mai színésznövendékek. Ötször annyi iskola van és jóval kevesebb a férőhely a színházakban. Erősnek kell lenni és sokrétűnek, hogy ezt a pályát tudják folytatni. Ezért tanítok, ezért próbálom átadni azt, amit összeszedtem a pályámon az elmúlt negyven évben.”
Szereplők
Alkotók
Egyéb hírek
„Nem adom tovább” – Női sorsok és családi örökségek Hevesi Fanni rendezésében
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.
Nemzetközi Színházi Műhelyt szervez az SZFE, a Nemzeti Színház és a Soproni Egyetem
A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.
Múzeumszínház Esztergomban a Múzeumok Éjszakáján
A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.
Meghívó Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Négy díjat is elhoztak az SZFE alkotói a Magyar Mozgókép Fesztiválról
A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Két oktatónk is átvehette a Magyar Filmakadémia életműdíját a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztiválon
Június 20-án ünnepélyes keretek között átadták a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjait a Balatonfüred Kongresszusi Központban. Legnagyobb büszkeségünkre két oktatónk, Koltai Lajos operatőr-rendező és Piroch Gábor kaszkadőrszakértő is átvehette az elismerést.
Elindult az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál
Tegnap este a veszprémi Óváros téren a Hogyan tudnék élni nélküled? vetítésével elindult a hazai filmipar legfrissebb alkotásait felvonultató seregszemle. Az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál idén a száz éve született Makk Károly és Darvas Iván életműve előtt tiszteleg. A Magyar Filmakadémia védnökségével, a Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Veszprém-Balaton 2023 szervezésében megvalósuló MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon 22 kategóriában osztják ki a Magyar Mozgókép Díjakat, melynek jelöltjei között számos SZFE-s kötődésű alkotást találhatunk.
A pásttól a Magyar Mozgókép Fesztiválig – beszélgetés Kotsis Gergellyel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős filmrendező hallgatójával
Kotsis Gergely vizsgafilmje, a Ha átkelsz majd a nagy hegyen bekerült az idei MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál versenyprogramjába, és három kategóriában is jelölést kapott a Magyar Mozgókép Díjakra: a legjobb kisjátékfilm, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. A rendezővel többek között arról beszélgettünk, mit jelentett számára filmre vinni saját forgatókönyvét, valamint, hogy milyen érzés olyan mesterek tanítványának lenni, mint Koltai Lajos és Novák Emil.
