Új kapuk nyílnak a zenés színházi együttműködések világában – nálunk járt a Lett Operettszínház vezetője
Újabb lehetőség nyílik nemzetközi kulturális és színházművészeti együttműködésre, miután a napokban egyetemünkre látogatott Agija Ozoliņa-Kozlovska, a rigai Lett Operettszínház művészeti igazgatója. Látogatásának egyik fő célja az volt, hogy előmozdítsa a magyar és lett zenés színházi élet közötti kapcsolatokat, ennek jegyében pedig megbeszélést folytatott Sepsi Enikővel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával, valamint Kiss-B. Atillával, a Budapesti Operettszínház főigazgatójával és a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanárával.
Az egyeztetésen jelen volt Huszár Orsolya, az SZFE nemzetközi igazgatóságának vezetője is. A találkozón szó esett a Lett Operettszínház jelenlegi helyzetéről, a műfaj Lettországon belüli népszerűségéről, valamint a 2025-re tervezett fesztiválokról és programokról.
Együttműködés a kulturális hidak jegyében
A látogatás nem előzmény nélküli: 2025. február 17-én a Lett Köztársaság Kulturális Minisztériuma és a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális együttműködési program aláírásával erősítette meg a két ország kapcsolatát. Ennek részeként a rigai Lett Operettszínház vezetése kifejezte azon szándékát, miszerint hosszú távú, tartalmas kapcsolatot szeretne kialakítani a magyar kulturális és művészeti intézményekkel.
Agija Ozoliņa-Kozlovska budapesti útja során nem csupán a Budapesti Operettszínházat és az SZFE-t kereste fel: látogatása általában a magyar–lett kapcsolatok erősítését és a közös szakmai lehetőségek feltérképezését szolgálta. A szakember a Lett Operett Alapítvány elnökeként komoly szerepet vállal abban is, hogy az operett műfaját megújítsa és 21. századi minőségre emelje hazájában.
Huszár Orsolya, Kiss-B. Atilla és Sepsi Enikő. Fotó: Jóri András
Operett Lettországban – hagyomány és küzdelem
Ozoliņa-Kozlovska beszámolt arról is, hogy a Lett Operettszínház jelenleg állami támogatás nélkül működik, igy kihívásokkal teli körülmények között próbálják vonzóvá tenni az operettet és a musicalt. Előbbi műfaj hagyományai Lettországban egészen a színész, rendező, drámaíró – a „lett színház atyja” –, Ādolfs Alunāns munkásságáig nyúlnak vissza. Ennek ellenére a klasszikus operett 1995 óta méltatlanul kevés figyelmet kapott az ország kulturális palettáján, ezért 2013-ban meglapították a Lett Operett Alapítványt, hogy segítsen orvosolni a fennálló sajnálatos körülményt.
Az alapító elnök, Ozoliņa-Kozlovska, aki harmadik generációs zongoristaként nőtt fel zenészcsaládban, szenvedélyesen küzd azért, hogy olyan, több műfajt is felsorakoztató, professzionális zenés színház jöhessen létre Lettországban, amely saját játszóhellyel is rendelkezik.
Fesztiválok, énekversenyek és új lehetőségek
A Lett Operettszínház annak ellenére, hogy nem részesül állami finanszírozásban, mintegy 120 főt foglalkoztat, melybe beletartozik az előadói gárda, a műszak és az adminisztráció is. A társulat olyan nemzetközileg ismert énekesekkel dolgozik együtt, mint Sonora Vaice vagy Ingus Pētersons. Az ikšķilei önkormányzattal közösen 2018 óta minden évben megrendezik a Nemzetközi Operettfesztivált, amely mára a balti régió egyik jelentős kulturális eseményévé nőtte ki magát.
2025-ben újabb mérföldkőhöz érkezik a társulat: idén először rendezik meg a Marina Zirdziņa Nemzetközi Énekversenyt, amellyel tovább bővítik Lettország zenei kapcsolatainak hálóját Európában. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a magyarországi együttműködés terve is – ennek részleteiről az SZFE és a Budapesti Operettszínház szakemberei további egyeztetéseket folytatnak.
Kiss-B. Atilla, Sonora Vaice és Agija Ozoliņa-Kozlovska. Fotó: Jóri András
Előre tekintve – közös jövő a zenés színházban
A látogatás egyértelműen pozitív hangulatban zajlott, a további egyeztetések pedig kiváló alapot teremthetnek a közös produkciók, a csereprogramok és a közös képzések megvalósítására is.
Az együttműködés részleteiről és további fejleményeiről a későbbiekben számolunk be.
A Marina Zirdziņa Nemzetközi Énekverseny részletei és pályázati feltételei pedig az alábbi felületen érhetőek el:
Egyéb hírek
Három nap zsongás a Hungexpón: az SZFE idén is bemutatkozott az Educatio Kiállításon
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
