Újabb lehetőség nyílik nemzetközi kulturális és színházművészeti együttműködésre, miután a napokban egyetemünkre látogatott Agija Ozoliņa-Kozlovska, a rigai Lett Operettszínház művészeti igazgatója. Látogatásának egyik fő célja az volt, hogy előmozdítsa a magyar és lett zenés színházi élet közötti kapcsolatokat, ennek jegyében pedig megbeszélést folytatott Sepsi Enikővel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával, valamint Kiss-B. Atillával, a Budapesti Operettszínház főigazgatójával és a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanárával.
Az egyeztetésen jelen volt Huszár Orsolya, az SZFE nemzetközi igazgatóságának vezetője is. A találkozón szó esett a Lett Operettszínház jelenlegi helyzetéről, a műfaj Lettországon belüli népszerűségéről, valamint a 2025-re tervezett fesztiválokról és programokról.
Együttműködés a kulturális hidak jegyében
A látogatás nem előzmény nélküli: 2025. február 17-én a Lett Köztársaság Kulturális Minisztériuma és a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális együttműködési program aláírásával erősítette meg a két ország kapcsolatát. Ennek részeként a rigai Lett Operettszínház vezetése kifejezte azon szándékát, miszerint hosszú távú, tartalmas kapcsolatot szeretne kialakítani a magyar kulturális és művészeti intézményekkel.
Agija Ozoliņa-Kozlovska budapesti útja során nem csupán a Budapesti Operettszínházat és az SZFE-t kereste fel: látogatása általában a magyar–lett kapcsolatok erősítését és a közös szakmai lehetőségek feltérképezését szolgálta. A szakember a Lett Operett Alapítvány elnökeként komoly szerepet vállal abban is, hogy az operett műfaját megújítsa és 21. századi minőségre emelje hazájában.
Huszár Orsolya, Kiss-B. Atilla és Sepsi Enikő. Fotó: Jóri András
Operett Lettországban – hagyomány és küzdelem
Ozoliņa-Kozlovska beszámolt arról is, hogy a Lett Operettszínház jelenleg állami támogatás nélkül működik, igy kihívásokkal teli körülmények között próbálják vonzóvá tenni az operettet és a musicalt. Előbbi műfaj hagyományai Lettországban egészen a színész, rendező, drámaíró – a „lett színház atyja” –, Ādolfs Alunāns munkásságáig nyúlnak vissza. Ennek ellenére a klasszikus operett 1995 óta méltatlanul kevés figyelmet kapott az ország kulturális palettáján, ezért 2013-ban meglapították a Lett Operett Alapítványt, hogy segítsen orvosolni a fennálló sajnálatos körülményt.
Az alapító elnök, Ozoliņa-Kozlovska, aki harmadik generációs zongoristaként nőtt fel zenészcsaládban, szenvedélyesen küzd azért, hogy olyan, több műfajt is felsorakoztató, professzionális zenés színház jöhessen létre Lettországban, amely saját játszóhellyel is rendelkezik.
Fesztiválok, énekversenyek és új lehetőségek
A Lett Operettszínház annak ellenére, hogy nem részesül állami finanszírozásban, mintegy 120 főt foglalkoztat, melybe beletartozik az előadói gárda, a műszak és az adminisztráció is. A társulat olyan nemzetközileg ismert énekesekkel dolgozik együtt, mint Sonora Vaice vagy Ingus Pētersons. Az ikšķilei önkormányzattal közösen 2018 óta minden évben megrendezik a Nemzetközi Operettfesztivált, amely mára a balti régió egyik jelentős kulturális eseményévé nőtte ki magát.
2025-ben újabb mérföldkőhöz érkezik a társulat: idén először rendezik meg a Marina Zirdziņa Nemzetközi Énekversenyt, amellyel tovább bővítik Lettország zenei kapcsolatainak hálóját Európában. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a magyarországi együttműködés terve is – ennek részleteiről az SZFE és a Budapesti Operettszínház szakemberei további egyeztetéseket folytatnak.
Kiss-B. Atilla, Sonora Vaice és Agija Ozoliņa-Kozlovska. Fotó: Jóri András
Előre tekintve – közös jövő a zenés színházban
A látogatás egyértelműen pozitív hangulatban zajlott, a további egyeztetések pedig kiváló alapot teremthetnek a közös produkciók, a csereprogramok és a közös képzések megvalósítására is.
Az együttműködés részleteiről és további fejleményeiről a későbbiekben számolunk be.
A Marina Zirdziņa Nemzetközi Énekverseny részletei és pályázati feltételei pedig az alábbi felületen érhetőek el:
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.
Az SZFE HÖK elnöksége május 15-16-ára írta ki a HÖK-választást. A választáson 9 fős csapatok indulhatnak egy legalább 5000, legfeljebb 8000 karakter hosszúságú pályázat benyújtásával.