Készség, interakció, virtuozitás – Adam J. Ledger az SZFE Doktori Iskolájában
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az előadóművészetek kutatójaként Ledger a „készség” (skill) fogalmát értelmezte újra; arra nem adottságként, hanem egyfajta kockázatvállalással is együtt járó jelenségként tekint.
Egyik korábbi, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tett látogatása alkalmával készített interjúnk során úgy nyilatkozott, hogy „a »készség« nem objektív dolog, hanem olyasmi, ami időben és térben jön létre, emiatt pedig döntően interszubjektív és kollektív jelenség.”
A kutató ehhez a témához kapcsolódó mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, amely nem az egyénre és nem is csupán az emberekre, hanem a színházi tér, a színészek (azon belül a test és az érzékszervek) közötti interakciókban születő folyamatokra koncentrált.
Fejtegetése során Ledger különbséget tett a skill, az expertise mint szakértelem és a virtuozitás kifejezései között. Utóbbit a skill egy látványosan megmutatott formájaként írta le, míg a másodikat úgy határozta meg, mint ami egy próbafolyamat során születik meg egy közösen előállított folyamat részeként a színészek egymásra hangolódó játékából. Ebből következik, hogy a skillt nem adott és előre meghatározott dologként képzeli el, hanem – a közvélekedéssel ellentétben – úgy határozza meg, mint ami kívül esik a komfortzónánkon és amely magában foglalja a kockázatvállalás lehetőségét is. A színházi előadás létrehozása és a mindenkori rendező munkája szempontjából figyelemreméltó megállapítás értelmében tehát a készségre sem tekinthetünk magától értetődő adottságként, a mindenkori produkció társadalmi-kulturális-gazdasági stb. kontextusának tükrében pedig természetszerű velejárója lehet a konfrontáció.
A fent említett interjúbeszélgetés során a professzor a következőképpen nyilatkozott:
„Próbálom elméleti keretbe foglalni az alkotás és befogadás folyamatát. Ez a kognitív tudomány és elmélet felé terelt, amely azzal foglalkozik, hogyan tudnánk megmagyarázni az érzékelést és az agyműködést. Ennek vannak határai, viszont szeretném megtalálni a kulcsát annak, hogy mi történik ebben a folyamatban.”
Az érveléséhez Ledger a brit antropológus, Tim Ingold kutatásait használta referenciapontként, aki gyakran vizsgálta a megélt tapasztalatot, illetve minden érzékelést egyszersmind önérzékelésként és gyakorlatként, vagyis nem passzív, hanem aktív folyamatként közelített meg több könyvében is. A professzor bizonyos kérdések tekintetében viszont vitatkozott is Ingold elméletével, ugyanis nem gondolja azt a skillről, hogy a már rutinszerűvé vált készség szükségszerűen „láthatatlan” is lenne. Még abban az esetben sem, amennyiben ő is úgy közelíti meg, mint ami az interakció során születik és amit eközben gyakorlunk. A professzor előadásának ezen a pontján recepcióesztétikai megközelítéseket is felhozott állításai alátámasztásához, például Simon Stone 2023-as londoni, National Theatre-béli Phaedra-rendezését, amelynek nyitójelenetében feltűnően gyors szövegmondás leplezi le a színészi készség látható voltát – természetesen szoros összefüggésben a virtuozitás kérdésével. Hogy a szóban forgó előadás mennyire fontos szerepet tölt be Ledger kutatásaiban, azt az a körülmény is alátámasztja, hogy a megjelenés előtt álló, The Question of Skill. Directing and Acting in Contemporary Theatre című könyve borítóképének választotta Stone rendezésének nyitóképét.
A professzorral egy korábbi látogatása kapcsán készült interjú itt olvasható.
Egyéb hírek
Az SZFE-n tart mesterkurzust Antal Nimród filmrendező
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.
TDK 2025/2027
Idén ismét lehet jelentkezni Egyetemünk Tudományos Diákkörének munkájába, ahová minden osztatlan és osztott BA, illetve MA képzésben tanuló, beiratkozott hallgatónk csatlakozhat. A diákköri munka lehetőséget kínál mindazoknak az egyénileg vagy csoportban dolgozó diákunknak, akik a következő két tanévben „nem tantervi feladat, nem vizsgafeladat” keretei között szeretnének egyetemi, intézeti és témavezetői támogatással művészeti és/vagy tudományos projekteket létrehozni – a számukra legizgalmasabb témában és formában. A TDK részletes felhívása az alábbiakban olvasható.
SZFE szakmai gyakorlatok – Minden infó egy helyen!
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
SZFE-s rendező nyert a világ legrangosabb autós filmfesztiválján
Varga Sébastien, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nemrég végzett second unit rendező szakos hallgatója elnyerte a Nemzetközi Motor Filmdíj – Legjobb Diákfilm elismerését.
Lediplomázott az első second unit rendező évfolyam az SZFE-n
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem: október 1-én, kedden bemutatkoztak diplomafilmjeikkel az Urániában a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben végzett első second unit rendező évfolyam hallgatói. A Magyarországon, sőt a régióban is egyedülálló képzést Gulyás Buda Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjas alkotója vezette, mellette Pirock Gábor, a hazai és nemzetközi kaszkadőr- és akciófilm-szakma kiemelkedő alakja is osztályvezetőként tevékenykedett.
„A mesterek előtt meg kell hajolni” – Ariane Mnouchkine Napszínháza az SZFE Könyvek sorozatban
Újabb jelentős kötettel bővült az SZFE Könyvek sorozat: magyarul is megjelent Béatrice Picon-Vallin francia színháztörténész Théâtre du Soleil – Ariane Mnouchkine Napszínházának első fél évszázada című munkája, amely a legendás társulat első 50 évét mutatja be. Az SZFE Doktori Iskolája által szervezett szeptemberi tankönyvbemutatón a szerző mellett részt vett a társulat két színésze, Duccio Bellugi-Vannuccini és Jancsó Judit is.
Bemutatták filmjeiket az SZFE első second unit akciórendezői
Október 1-jén, nagy szakmai érdeklődés mellett került sor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első second unit rendező szakos hallgatóinak diplomafilm-vetítésére az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A végzősök változatos műfajokban, látványos filmtechnikai megoldásokkal és akciódús rövidfilmekkel mutatták be frissen megszerzett tudásukat.
„Nagyon inspiráló mesterszakosokat tanítani” – bemutatkozik Esztergályos Krisztina, az elsőéves forgatókönyvírók osztályvezetője
Szülei neki mutatták meg először aktuális filmjük forgatókönyvét. Ahogy egy barátnője viccelődött vele, náluk a család nem ebédet csinál együtt, hanem filmet. Esztergályos Krisztina mégis inkább angol szakra ment, majd végül őt is utolérte a családi karma: rendező lett, majd forgatókönyvíró. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.
