Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Can Togay magyar filmrendező a mesterséges intelligenciát (MI) mindenekelőtt felhasználói perspektívából közelíti meg. Úgy véli, hogy az MI valós megértéséhez nem elég az elmélet: gyakorlati tapasztalatokra, kísérletezésre és kritikus gondolkodásra van szükség. A technológia működése matematikai valóságon alapul — valószínűségi mintázatokon és struktúrákon — és ezt a háttérlogikát metaforákkal teszi könnyebben érthetővé.
Az előadáson Togay többször hangsúlyozta, hogy az MI használatakor az embernek mindig “észnél kell lennie”. Szerinte ez az egyetlen garancia arra, hogy a mesterséges intelligenciát felelősen, alkotói céljainknak megfelelően alkalmazzuk.Úgy fogalmazott, hogy nem szabad kiszolgáltatni magunkat a gépnek, hiszen az MI, ha jól használjuk, nem helyettesít bennünket, hanem kiegészít, gyorsítja a munkát és inspirációt ad, miközben az irányítás és a döntés az ember kezében marad.
A filmrendező szerint a legfontosabb hozzáállás a kreatív MI-használathoz a kísérletezés és a játékosság. Ezek oldják a kezdeti félelmeket, és megnyitják az utat a váratlan ötletek előtt. Egyik projektjében például Platón és Wittgenstein képzeletbeli dialógusait hozta létre egy moderátorral – ez a kísérlet is rávilágított arra, milyen új perspektívákat hozhat az MI a gondolkodásba és a történetmesélésbe.
Togay szerint a mesterséges intelligenciával való alkotói munka egyik kulcsa, hogy nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés, amelyet felteszünk. A kreatív promptok mélyebb karakter- és történetelemzést tesznek lehetővé, és újfajta gondolkodásra ösztönzik a felhasználót.
Ezután elárulta a közönségnek, hogy a gyakorlatban milyen MI-alapú eszközöket használ, köztük a Runway, a Sora (OpenAI) és a Midjourney videó- és vizuális generátorait. Tapasztalata szerint az MI néha csupán támogató funkciót lát el — például időt spórol a produkciós folyamatokban — máskor viszont kreatív lökést ad, váratlan asszociációkkal és új képi megoldásokkal.
Bármilyen tartalmat is generál az MI, a végső döntést mindig az alkotó hozza meg: mit fogad el, mit vet el vagy alakít át. Togay összegzése szerint az MI nem helyettesíti a kreativitást, hanem asszisztensként támogatja azt — egy inspiráló eszköz, amely akkor a leghatékonyabb, ha felelősségteljesen, kritikusan és céltudatosan használjuk.
Ha érdekel a téma és még többet szeretnél megtudni az AI használatáról filmen és színpadon, gyere el a december 2-i Innovációs Napra https://szfe.hu/esemenyek/innovacios-nap-2025-ai-a-muveszetekben, ahol ezt a témát járjuk körül.
Fotó: Jóri András
Egyéb hírek
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
