A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Az eseményt prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a színház és a film előtt izgalmas, ugyanakkor kihívásokkal teli időszak áll: az emberi kreativitás és a technológiai innováció együttese nemcsak a színház és a film jövőjét formálja, hanem a kulturális univerzum egészét, amelyre a felsőoktatásnak is fel kell készülnie.
Dr. Szilágyi Tamás, a PTE-KPVK Humántudományi Innovációs Kutatócsoport társvezetője előadásában a mesterséges intelligencia és a dramaturgia kapcsolatát vizsgálta. Különösen arra fókuszált, hogy az AI miként támogatja a történetmesélést, a karakterfejlődés tervezését és a narratív struktúrák kidolgozását.
A Robot a színpadon című előadásában Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház korábbi igazgatója arra mutatott rá, hogy ma már egyáltalán nem szokatlan a robotok megjelenése a színpadon. Példaként a saját rendezésében nemrég bemutatott Térey János Nibelung-lakópark című drámáját hozta, amelyben a rendező különleges értelmezéssel élt: a fináléban egy humanoid robot, Huba lép színpadra, új dimenziót adva a darab központi konfliktusának – vagyis hogy ki szerzi meg a hatalom gyűrűjét. A darabban a robot a mesterséges intelligencia „világképző erejét” jelképezi, és új perspektívát nyit az emberi és gépi kreativitás együttműködésében. Mint fogalmazott: „Nem az érdekelt, hogy a robot mit tud csinálni, tud-e beszélni, bukfencet hányni (egyébként tud), hanem az, hogy mindennek mi a jelentése. A jelentés nekem fontosabb volt, mint a jelenség maga.”
A színházi díszlettervezésben is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mesterséges intelligencia. Fejes Szabolcs, az SZFE ötödéves rendezőhallgatója saját rendezői és látványtervezői gyakorlatából mutatta be, miként használ AI-alapú alkalmazásokat. Prezentációjában a Nemzeti Színházban nemrég bemutatott Csongor és Tünde díszlettervének előkészítésén keresztül szemléltette, hogyan segítik a technológia gyors vizuális ötlet- és vázlatgeneráló képességei a tervezési folyamatot. Kiemelte: bár a látványtervek hatékonyan formálhatók az AI segítségével, az emberi döntés és a „színházi gondolkodás” továbbra is elsődleges.
A filmiparból érkezett Simon Zoltán, a fóti United Illusions – Európa legnagyobb, ARRI által akkreditált virtuális produkciós stúdiójának – ügyvezetője, aki az AI három fő hatását emelte ki: a fogyasztói élményre, az alkotói folyamatokra és a produceri döntéshozatalra gyakorolt befolyását. Rámutatott, hogy bár az AI képes bizonyos színészi feladatok átvételére, és a vizuális effektek előállítását jelentősen felgyorsítja – például a Sora videógenerátorral a korábban hónapokig tartó, dollármilliárdos költségű jelenetek percek alatt elkészíthetők, amit a Titanic elsüllyedését bemutató, AI-generált klippel demonstrált –, a kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen. „A hibrid filmek, az AI-alapú vizuális megoldások és mindennek a jogi szabályozása a közeljövő legfontosabb kihívásai közé tartoznak” – tette hozzá.
Ezután egy élő programozói performanszot láthatott a közönség. Erdély Jakab és Bati Dániel, a Mexlab Kft./49x AI Experts Team képviseletében interaktív előadásban mutatta be a filmes alkotók munkáját segítő legújabb AI-technológiát. A helyszínen mindössze hét perc alatt fejlesztettek le egy olyan online platformot, amely a forgatókönyvből automatikusan generál a pre-production, production és post-production folyamatokhoz azonnal használható outputokat.
Az eseményt dr. Szalai Anita infokommunikációs szakjogász zárta, aki a mesterséges intelligencia felhasználását érintő uniós és hazai jogszabályi környezetet ismertette, gyakorlati példákkal szemléltetve az AI és a szerzői jog jelenleg még sok tekintetben szabályozatlan területét.
Fotó: Jóri András
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.

