Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a „natural horsemanship” módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Az SZFE oktatója, Lezsák Levente jelenleg egy amerikai sorozat forgatásán dolgozik, mindemellett az Alkotóműhelyek Hete programsorozat keretében egyetemünk hallgatóival is megosztotta tapasztalatait a kaszkadőr szakma kulisszatitkairól. Előadásában hangsúlyozta: a szakma alapja a látvány, ugyanakkor az izgalmas jelenetek mögött tudatos felkészülés és szigorú biztonsági szabályok állnak.
Külön kitért a lovakkal való közös munkára, amely a kaszkadőr szakma egyik legösszetettebb területe. Mint elmondta, a ló menekülő zsákmányállat, ezért a kiképzés legfontosabb eleme a bizalom kiépítése. A cél az, hogy a ló stresszhelyzetben is nyugodt maradjon, és pontosan reagáljon a lovas jelzéseire. „Eszközöm a kapcsolat, ami a lovaim és köztem van” – fogalmazott, kiemelve, hogy a siker alapja az állat viselkedésének és ösztöneinek mélyreható ismerete.
A félelem és a rettegés ősi ösztön a lóban, amelyet nehéz teljes mértékben felülírni. A képzés komoly és felelősségteljes feladat, hiszen a ló számára nem válik el élesen a valós helyzet és a szimuláció: egy csatajelenet például számára tényleges fenyegetettséget jelenthet. Ezért a lóval egyenrangú partnerként kell dolgozni. Megtanulja a szerepet, de csak hozzáértő szakemberek irányításával, megfelelő motivációval és a képességeinek tiszteletben tartásával.
Rámutatott arra is, hogy a látványos jelenetek megvalósítása minden esetben részletes kockázatelemzést igényel. A lovak kiváló memóriával rendelkeznek, világukban pedig a dominancia kérdése kiemelt jelentőségű, ezért a velük való munka komoly szakmai felkészültséget és strukturált képzési rendszert kíván. A folyamatot munkavédelmi szabályzat támogatja, az állatvédelem pedig fontos szövetséges, még akkor is, ha olykor a rendezői elképzelések és az állatjóléti szempontok között feszültség alakul ki.
A modern technológia ma már számos esetben csökkenti az élő állatok terhelését: mechanikus lovakat és CGI (Computer-Generated Imagery)-megoldásokat alkalmaznak. Bizonyos veszélyes elemeket – például a lovas bukásokat – ma már nem engedélyeznek élő állattal, mivel ezek digitális eszközökkel biztonságosan kiválthatók.
Lezsák Levente 1993 óta számos világhírű színésszel dolgozott együtt, többek között Brad Pitt, Franco Nero, Glenn Close és Kate Winslet társaságában. Emellett a magyar színházi élet kiemelkedő alakjaival is együttműködött, és többségüknek dublőre volt, mint Szabó Győzőnek, Kamarás Ivánnak és Stohl Andrásnak.
Fotó: Jóri András
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.

