Előkerült egy különleges operett a Jókai 200 emlékév feltárómunkájának köszönhetően
Elveszettnek hitt operett került elő a Jókai 200 emlékév kutatásainak köszönhetően: egyetemünk ismert professzora, dr. Balázs Géza egész éves Jókai-kutatása vezetett el Jacobi Viktor Tüskerózsa című operettjéhez. A felfedezés új megvilágításba helyezi Jókai Mór drámai életművét, és bizonyítja, hogy a tudományos feltárómunka közvetetten a színházi gyakorlatot is gazdagíthatja.
A Jókai 200 emlékév keretében a Budapesti Operettszínház és a Magyar Írószövetség Jókai Szalon címmel indított programsorozatot a Kálmán Imre Teátrumban. Ezt követően a 2026. február 17-én tartott sajtótájékoztatón közösen ismertették a kutatómunka eredményeit. Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója hangsúlyozta, hogy az intézmény egyre szélesebbre tárja kapuit, és tudatosan keresi az átjárást a különböző művészeti és alkotói területek között.
Jacobi Viktor Tüskerózsa című operettjét 1907. március 23-án mutatták be a Király Színházban, és jelentős sikert aratott a magyar színpadokon. A korszak nagy nevei is jelzik, milyen rangja volt ennek a műnek, hiszen maga Lehár Ferenc is elismerően nyilatkozott a bemutatóról, valamint a korabeli kritikák kiemelik Martos Ferenc szövegíró rendkívüli munkáját is. Külön figyelmet érdemel Fedák Sári, a korszak egyik legismertebb és legsikeresebb magyar előadóművésze, aki főszereplője volt a Tüskerózsának.
Eddig úgy tartották, hogy a mű partitúrája elveszett, amikor a színház kottatára leégett. Erős Kinga József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Írószövetség elnöke feltételezte, hogy mégis fennmaradt néhány példány a mű kottájából, hiszen az operettet több vidéki színházban is műsorra tűzték. Erős Kinga felfigyelt dr. Balázs Géza publikációjában tett utalására, miszerint Jacobi Viktor Jókai Mór műve alapján írhatott operettet. Ennek a tudományos munkának köszönhetően került elő Jacobi Viktor Tüskerózsa című, elveszettnek hitt operettje, amely Jókai Mór Az istenhegyi székely leány című elbeszélése alapján készült.
A Magyar Írószövetség elnöke az Országos Széchényi Könyvtárban találta meg a Tüskerózsa zenéjét és szövegét. Az Operettszínház rendezője, Bori Tamás és Szekeres László korrepetitor közreműködésével megállapították, hogy rendelkezésükre áll az összes zenekari hangszer szólamkottája, valamint az egyes szereplők énekszólamaiE.
Az SZFE Doktori Iskolájának vezetője, dr. Balázs Géza egész évben Jókai Mór drámáival foglalkozott. Kutatásai arra világítottak rá, hogy Jókai színműírói munkássága méltatlanul szorult háttérbe az irodalomtörténetben. Bár a köztudat elsősorban regényíróként tartja számon, drámai életműve figyelemre méltó, és újraértékelésre érdemes.
Az első tanulmány Jókai, az ismeretlen színműíró címmel jelent meg a Magyar Művészet 2025/4-es számában. A második írás az SZFE tudományos folyóiratában, az Urániában látott napvilágot, tovább mélyítve a drámai életmű újraértelmezésének lehetőségeit. A szakirodalom összegyűjtése és rendszerezése – ahogy Balázs Géza hangsúlyozta – nemcsak adatgyűjtés, de olyan tudományos gesztus is, amely konkrét felfedezésekhez vezethet.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából különleges konferenciát rendezett az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézete 2025. november 26-án az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körtermében. Az eseményen elhangzott a felismerés, miszerint Jókai drámáira korábban nem irányult kellő figyelem. Az SZFE egész éves Jókai-kutatása azonban alátámasztja, hogy a tudományos kutatások hozzájárulhatnak az előadóművészet gazdagodásához is.
Mindez tehát nemcsak tudományos szenzáció, hanem színházi lehetőség is: a feltárt anyag alapján feltehetőleg színre is viszik a darabot, így a Tüskerózsa több mint egy évszázad után visszatérhet a magyar színpadokra.
Forrás: https://operettinfo.hu/ratalaltak_egy_elveszettnek_hitt_jokaioperettre_1788
Fotó: Jóri András
Egyéb hírek
Közösségi emléknappal tisztelegnek Kálloy Molnár Péter előtt
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Az SZFE három előadással is részt vesz a Budapesti Színházak Éjszakáján
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Kulisszatitkok a kaszkadőr szakmából – Lezsák Levente az Alkotóműhelyek Hetén
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
