Beszélgetés dr. Balázs Géza professzorral, az újonnan alakult Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnökével.
Milyen új kihívásokkal néz szembe az újonnan megalakult Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács?
A doktori képzés az egyetemi képzés csúcsa. Az SZFE négyéves doktori képzésében jelenleg 40-en vesznek részt, a teljes létszám 60-70 fő közé emelkedhet, mert idén a tavaly elmaradt felvételi helyekre is fogadunk hallgatókat. A doktori képzésben résztvevő magas hallgatói létszám okán akár azt is mondhatjuk, hogy a Doktori Iskola az egyetem negyedik nagy intézete ? amely egyébként kaphatna nevet is, a többi intézethez hasonlóan. A mi Doktori Iskolánk nagyon sajátos, három részterülete van: művészetelmélet, színház- és filmtudomány. Az elméleti területen PhD, a művészeti területen DLA fokozatot adhat ki. Ha az egyetemi képzés csúcsaként tekintünk a doktori iskolára, akkor a legmagasabb, egyetem által adható tudományos fokozat az a habilitáció, ami már egy komoly, mérhető eredményekkel igazolt pálya megkoronázása.
Milyen feladatok várnak a Tanácsra idén?
A képzést a felsőoktatási törvényhez, az akkreditációs testület ajánlásaihoz és az egyetem igényeihez igazítjuk. Újdonság, hogy az eddigi két testület helyett egyetlen, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) dönt minden lényeges kérdésben. A felsőoktatásban tapasztalt szakemberek készítik elő az új szabályzatokat, amiket a most felállt Tanács fogadhat el. A soron következő feladatok: felvételi, tanmenetek áttekintése, a képzésben lévő doktoranduszok munkájának segítése, vizsgák-, védések-, oklevélátadások-, habilitációs eljárások szervezése?
Hirdet-e 2023-ban felvételit a Doktori Iskola?
2022-ben elmaradt a doktori felvételi, ezért idén, nagyobb érdeklődésre számítva bővítjük a témaköröket. Az ösztöndíjas helyek száma 10, de ha vannak további tehetséges felvételizők, akkor megnyitunk költségtérítéses helyeket is, ez eddig nem volt gyakorlat. Az egyetem vezetése javasolt elhanyagolt, kevésbé kutatott témákat mind a színház-, mind a filmtudomány területén, ezekre fölhívjuk a lehetséges témavezetők figyelmét. Az érdeklődőknek azt tanácsolom, hogy még a felvételi előtt keressék a kapcsolatot a témavezetőkkel, gondolják át alaposan kutatási témájukat, a felvételin pedig mutassák meg, hogy nem a nulláról indulnak. A doktori felvételi eljárásban nagy szerepe van az előzetes eredményes tanulmányoknak, képzéseknek, az igazolható dolgozatoknak, publikációknak, OTDK-nak és egyéb konferenciaszereplésnek, művészeti, közösségi tevékenységeknek, például a közösségi szolgálatnak is.
Mint nyelvész, milyen új témakörökben gondolkodik, amelyek újnak számítanak az eddigiekhez képest?
Az ország legnagyobb tudományegyeteméről érkeztem az SZFE-re, mely egy művészeti képzést folytató intézmény. Eddigi tevékenységem nemcsak a nyelvészethez kapcsolódott, hanem szélesebb értelemben a kultúrához, van ugyanis néprajzkutatói és közművelődési végzettségem, továbbá sokat dolgoztam a médiában. Kutatásaim középpontjában szinte mindvégig a magyar nyelv és kultúra szerepelt, ami az SZFE küldetésében is első helyen áll. Korábbi témáimból egy az egyben hasznosíthatom a retorikát, a kommunikációelméletet, a szövegtant, a stilisztikát, a művelődéstörténetet, a szemiotikát, a beszédművelést; de itt foglalkozhatok kultúraelmélettel, médiaelmélettel is. Utóbbi témához kapcsolódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen most megjelenő monográfiám, Az internet népe. A már meglévő témáim és óráim mellett, különösen a doktori képzésben, szívesen vinnék olyan tárgyakat, mint az interkulturális kommunikáció, cselekvéselméletek és kommunikációs stratégiák, de szívesen irányítanék komplex műelemzéseket is.
Milyen rövid- és hosszútávú tervekkel néz a jövőbe?
A szűkebb és tágabb közösség érdekeit fogom képviselni: olyan témákat, kutatásokat támogatni, amelyek fontosak, hiánypótlóak, a gyakorlatban hasznosíthatóak. Az ELTE-n az alkalmazott nyelvészeti MA-nak és a szerkesztői ismeretek minornak voltam szakfelelőse. Számos tudományos, művelődési kezdeményezés elindítója voltam, az egyik konferenciasorozatom, kiadványsorozatom a kultúra szinte minden területét felölelő Semiotica Agriensis már 21 éve tart, több mint 50 könyvvel. Tervezek speciálisan az SZFE-re szabott tudományos, kulturális programokat, a Németh Antal Drámaelméleti Intézetben már el is indítottuk a beszédkultúra munkacsoportot. A legfontosabb azonban az, hogy legyen minél több tehetséges, tanulni, dolgozni, sőt tenni akaró, a kultúra és a közművelődés iránt elkötelezett hallgatónk, doktoranduszunk; s legyenek színvonalas doktori dolgozatok és védések.