Madách Imre: Az ember tragédiája - színek

Menny

1. szín: A menny – Warszawska Szkola Filmowa (Varsó, Lengyelország)

Isten megteremti a világot és az angyalok kara dicsőíti ezért. Ám egy közülük, Lucifer, szembefordul vele. Lucifer célja az Úr világát megdönteni. A vita tétje az alapvető létfilozófiai kérdés: mi erősebb, az anyag vagy a szellem? Az Úr és Lucifer fogadást köt, Lucifer azt állítja, hogy el tudja csábítani az embert. A fogadás filozófiai tétje valójában az: mi erősebb az emberben, az anyag vagy a szellem, a hit vagy a tagadás? Isten neki adja a tudás és halhatatlanság fáját az Édenben. Lucifernek ez a kis föld is elég, hogy megteremtse a tagadást.

Paradicsom

2. szín: A paradicsom Színház- és Filmművészeti Egyetem (Budapest, Magyarország) & Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Kaposvár, Magyarország) 

Ádám és Éva a Paradicsomban felfedezik a tudás és halhatatlanság fáját, de az Úr megtiltja nekik, hogy gyümölcsöt szakítsanak róla. Még hallják az Úr szavát, azaz hisznek benne, de Lucifer már ott áll a háttérben, hogy elcsábítsa őket. Azonban lényeges az eltérés a bibliai történettől, mert a kételkedést nem Lucifer ülteti el az emberpárban, az már ott van bennük. Lucifer ráveszi őket, egyenek a tiltott fa gyümölcséből. A bűn elkövetése után kiűzetnek a Paradicsomból. Eddig az Úr (a hit) vezette az embert, mostantól Lucifer (a kételkedés) irányítja. Ádám elindult az öntudatosodás útján.

A paradicsomon kívül

3. szín: A paradicsomon kívül – SZFE (Budapest, Magyarország) & MATE (Kaposvár, Magyarország) 

Ádám és Éva megpróbál otthont teremteni maguknak. Ebben a színben kezdi meg Ádám önálló létét. Hisz a szabadságban, és abban, hogy önmaga irányítja sorsát. De szembesülnie kell azzal, hogy a világon hatalmas erők munkálnak, s ezen erőkhöz képest az ember gyenge lény. Ezért kéri Lucifert, hogy segítse őt az abszolút tudáshoz. Ádám, aki elindult már a gondolkodás útján, szeretné látni a jövőt, ezt kéri Lucifertől, aki álmot bocsát rájuk, s megígéri a reményt.

Egyiptom

4. szín: Egyiptom – Academy of Arts (Gíza, Egyiptom)

Ádám ifjú fáraó, minden dicsőség és hatalom az övé. Rabszolgák milliói piramist építenek neki, így remélve a halandóság legyőzését. Fáraóként úgy érzi: „Erősebb lett az ember, mint az Isten.”, vagyis hisz a dicsőségben, s abban, hogy maga irányíthatja sorsát. A dicsőséget szomjazza. Tróntermében egy rabszolga kiabálva menekül. Felesége, Éva sietve megy megmentésére, de már későn érkezik és a férfi meghal. A fáraót megragadja az asszony hű szerelme és kérésére felszabadítja a piramison dolgozó rabszolgákat. Ekkor már értelmetlennek találja, amit milliók szenvedésével érhet el, s ez menti meg erkölcsileg, ez teszi képessé megérteni korábbi, önző dicsőségvágyának voltát. Megszünteti zsarnoki hatalmát, felszabadítja népét. A szín végén Ádámban megszületik a szabadságeszme, egy szabad állam, ahol minden ember egyenlő. Éva nemcsak morális tudatát, de érzelmeit is felébreszti, Ádám beleszeret.

Athén

5. szín: Athén – Drama School of the Athens Conservatoire (Athén, Görögország)

A szabadságeszme, az egyenlőség torz megvalósulása taszítja a lelkesült Ádámot csalódottságba, kiábrándultságba. A nép, az egyes ember szabad ugyan jogilag, de valójában mégsem az, hiszen ki van szolgáltatva a gyáva és jellemtelen demagógoknak. Miltiádész, azaz Ádám harcba indul, hogy megvédje városát. Felesége, Éva, és fia, Kimón otthon maradtak. Távolléte alatt a nép fellázad Miltiádész ellen. Közben megérkezik Lucifer, és közli, hogy Miltiádész megtudta mit tervelnek ellene, és emiatt visszatér a városba. Sebesülten érkezik meg a csatából, a nép pedig tovább forrong. Ádám keserűen látja be, hogy a szabadság elvesztését, a vérpadot azért kell elviselnie, mert nagy eszme lelkesítette. A szabadság eszméje és a nép gyávasága állnak ellentétben ebben a színben.

Róma

6. szín: Róma – Centro Teatro Attivo (Milánó, Olaszország)

Éltető eszme híján a közösség széthullott, lezüllött. Ádám és Éva Luciferrel és néhány nemessel dőzsölnek. Gladiátorok, táncosok és gazdagság veszi körbe őket, Ádám és Éva mégsem boldog. Éva felébreszti Ádámban az elveszített Éden utáni nosztalgiát. A döghalál azonban közbeszól. Lucifer hívására a csarnok előtt éppen elvonuló temetési menet megjelenik a színen. Hippia, az egyik nemes hölgy megcsókolja a halottat, aki pestisben halt meg. Péter apostol elítéli a jelenlévőket és új eszméket hirdet, majd megkereszteli a haldokló lányt. Ádám és Éva Pál apostollal tart, aki a szeretetről és testvériségről beszél nekik, Lucifer pedig követi őket.

Konstantinápoly

7. szín: Konstantinápoly – Istanbul Aydin University, Drama and Acting (Isztambul, Törökország)

Ádám Tankrédként győztesen érkezik meg seregei élén a korai kereszténység egyik fővárosába, Bizáncba, hogy szállást kérjen a városban. A polgárok riadtan elhúzódnak tőle, hiszen tartanak rabló voltától. Az egyház tanításai merev és embertelen dogmákká váltak. Kiüresedtek a lovagi ideálok, Évától pedig elválasztja az apácazárda fala. A nagy és szent eszmékért vívott harcaiban Ádám másodszor szenvedett súlyos vereséget. Nem akar többé semmiért lelkesülni, kiábrándultan a tudományba, a tudós szemlélődésbe menekül, pihenni akar.

Prága I.

8. szín: Prága I. – Nationa University of Theatre and Film „Il Caragiale” (Bukarest, Románia)

Ádám lemond az aktív cselekvésről, Keplerként a szemlélő szerepét veszi át. Együtt él Évával, azaz Borbálával. Keplernek finanszíroznia kell kutatásait és meg kell élnie valamiből, ezért kénytelen áltudományát, a jóslást alkalmaznia. Felesége mindeközben egy udvaronccal találkozgat. Kepler minden pénzét nagyravágyó feleségére költi. Álmában már egy új világot lát, a francia forradalom képe jelenik meg előtte.

Párizs

9. szín: Párizs – EICAR The International Film and Television School (Párizs, Franciaország)

Álom az álomban. Az álomba merült Ádám Dantonként jelenik meg a francia forradalom napjaiban, s legelső szavai az „egyenlőség, testvériség, szabadság”. Ez a szép jelmondat azonban nem teljesülhet, mert a háttérben sorozatos kivégzéseket rendez a nép. Éva kétszer is feltűnik ebben a színben, először a vérpadon gyönyörű márkinőként, majd egy forradalmár nő képében. Danton vérbíró, aki nem ismer kegyelmet, mégis elérzékenyül, amikor Éva megáll előtte. A színben Robespierre alakja is feltűnik, aki Danton kivégzését akarja elérni.

Prága II.

10. szín: Prága II. – Nationa University of Theatre and Film „Il Caragiale” (Bukarest, Románia)

Kepler, vagyis Ádám felébred álmából, mely csodálattal tölti el, de a véráldozatokra iszonyodva gondol. Mindent összevetve bizakodva tekint a jövő felé. Éva egy udvaronccal töltötte az elmúlt éjszakát, de csalódottan gondol rá vissza. Következő utazása előtt Keplert meglátogatja egyik tanítványa, aki a legjobbak között van. Kepler elmondja neki, hogy a tudomány véges határok között mozog és semmi értelme. Megkéri ezért tanítványát, hogy égesse el a régi törvényeket és használja a saját fejét a gondolkodásra, ne az elavult tanokat.

London

11. szín: London – The Liverpool Institute for Performing Arts (Liverpool, Egyesült Királyság)

Madách jelene a kapitalizmus kora. Ettől a színtől kezdve Ádám már nem aktív, középkori hős, hanem ismét szemlélődő. A jelenben a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek megcsúfolását, elárulását látja csak. Éva alakja most is komplex: Ádám most is csodálja, bár rokonszenvét csak hazugsággal és hamis ékszerekkel tudja megszerezni. Ádám látja ennek a világnak elkerülhetetlen bukását, halálraítéltségét. A szín végén a szereplők egy óriási sírt ásnak, melybe egyenként beleugranak miután elmondták sírversüket. Az egyedüli kivétel Éva, aki szintén elbúcsúzik a földi világtól, de aztán felemelkedik az égbe.

Falanszter

12. szín: A falanszterben – SZFE (Budapest, Magyarország) & MATE (Kaposvár, Magyarország)  

Ez a szín a jövőbe mutat: a szín a determinizmus és a szabad akarat problémájával foglalkozik. Madách híres személyiségeket vonultat fel falanszterlakókként, akiket megbüntetnek, mert nem a közös cél, hanem az egyéni vágyaik szerint élnek. Luther túlságosan nagy tüzet rakott (szenvedély), Platón álmodozott (idealizmus), Michelangelo megfaragta a széklábakat (művészet), bűnük tehát az, hogy irracionális vágyaik vannak, a szellemüket akarják kielégíteni. Ebben a színben Ádám csalódott a tudományban, az egyenlőséget hirdető kommunisztikus eszmékben. Madách megjósolja a globalizációt, a környezeti problémákat és a totális diktatúrákat. Nincs egyéniség, szépség, család, szerelem. Az embereknek nincs nevük, számokkal jelölik meg őket. Bár itt minden egyforma és teljesül ez egyenlőség-testvériség elve, nagyon boldogtalanok az emberek. Amikor Ádám megpillantja Évát, azonnal szerelmes lesz, ezért a tudósok kórházba akarják vinni kezelésre. Kiürült, rideg, boldogtalan világ ez, ami mindenkinek rossz. Ádám végül úgy dönt, ezt a világot is elhagyja.

Űr

13. szín: Az űr – Nationa University of Theatre and Film „Il Caragiale” (Bukarest, Románia) & Shota Rustaveli Theatre and Film State University of Georgia (Tbiliszi, Georgia)

Ádámnak lehetősége van elszakadni a Földtől. Lucifer korán örül: a Föld szellemének hívására Ádám felismeri, hogy vissza kell térnie a földre. Ádám szerint az ember lényege: cél nélkül is küzdeni. Lucifer mindent megtesz, hogy tervétől eltántorítsa, nagyon meggyőző érveket hoz fel, elsorolja Ádám összes kudarcát, de ő mégis vissza akar térni.

Kietlen vidék

14. Hóval és jéggel borított kietlen vidék – Nationa University of Theatre and Film „Il Caragiale” (Bukarest, Románia) & York University (Toronto, Kanada) 

Az Egyenlítő táján éppen csak tengődik a lét, az ember állattá silányult, erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult: fő vonásai a félelem és az éhség. Itt már nem születhetnek új eszmék, nem lehetséges a küzdelem. Vége az életnek, ez az emberi történelem legutolsó szégyenletes felvonása. Lucifer egyre aktívabb, érvei meggyőzőek: az ember tehetetlen, sorsát nem irányíthatja, a természeti törvények vergődő foglya. Ádám már Éva ölelő karjaiban sem találja meg a biztonságot. Véget ér az álom.

Az édenen kívül

15. szín Az édenen kívül – SZFE (Budapest, Magyarország) & MATE (Kaposvár, Magyarország) 

Lucifer megpróbálja elbizonytalanítani Ádámot, aki a szabad akarat létét akarja bizonyítani. Ádám már az öngyilkosságot fontolgatja, hogy bizonyítsa igazát: ő igenis rendelkezik szabad akarattal ? mivel ő az első ember a világon, ezért halálával megakadályozhatja a jövő beteljesülését. Ádámot Éva anyasága szólítja vissza az életbe. Ádám belátja, hogy mindenképpen folytatnia kell a harcot, de tele van kétségekkel. Rengeteg kérdés foglalkoztatja ? van-e fejlődés? mi lesz az  emberiség sorsa? ? de az Úr nem ad rá válaszokat, csak reményt. Elszakad Lucifertől, az Úr kegyeibe fogadja, de Lucifer is Ádám mellett marad, és örök tagadásával és érveivel a kétkedést fogja képviselni.

A végszót az Úr mondja ki: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”