Abszrakt: Az előadás során arra igyekszünk válaszokat adni, hogy miért kiemelt jelentőségű a számunkra legértékesebb közönséget, célcsoportot rendszerbe szervezni. A Művészetek Palotája (Müpa) hűségprogramja milyen tényezők mentén képes támogatni ezt a típusú rendszerelvűséget, hogyan működtethető egy ilyen program fenntartható módon, valamint hogy technológiai oldalról egy CRM rendszer miben képes ezt a háttérből támogatni. A Müpa, immáron 20 évre visszanyúló tapasztalatai révén nem csak elméleti, hanem gyakorlati tudást szeretnénk átadni közönségelérés, valamint közönségmegtartás témakörben a szektor képviselői számára.

10.20–10.35 Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorjelöltje:

Új kultúrafinanszírozási modell a kortárs magyar színházban: a Déryné Program kulturális életciklus modellje

Absztrakt: A kortárs magyar színházaknak az elmúlt években olyan új kihívásokkal kellett szembenézniük, – mint a közönség megváltozott igényei és a forrásszerzés nehézségei – amelyek hatására sürgetővé vált a színházak működési és finanszírozási struktúráinak újragondolása. A Déryné Program célja, hogy a kiszolgáltatott helyzetű, regionális, valamint független színházak számára hosszú távú fenntarthatóságot biztosítson egy új, kulturális életciklus modell segítségével. Az előadás során a modell bemutatása mellett ismertetjük, hogyan kapcsolódik a finanszírozási struktúra a színházi élet fejlődési szakaszaihoz, az innovációhoz és a közönség eléréséhez továbbá, hogy milyen új finanszírozási lehetőségeket generál, amelyek révén a színházi közösségek dinamikusabban tudnak alkalmazkodni a változó kulturális környezethez. Végül betekintést nyújtunk a program gyakorlati megvalósításába, esettanulmányokon keresztül bizonyítva a modell működését, és elemezve annak hatását a kortárs magyar színházi szcénára.

Kávészünet: 10.35 – 10.50

10.50–11.05 Lukácsy György, a Nemzeti Színház és az Nemzeti Filmintézet munkatársa, az SZFE Doktori Iskola DLA programjának doktorandusza:

Közösségteremtés és közönségépítés – állami szerepvállalás a magyar film alternatív forgalmazásában

Absztrakt: Egy bő évtizedes tendenciát: a nézői szokások átalakulását, a moziba járási hajlandóság hanyatlását a Covid–19 járvány okozta életmódváltás sajnálatos módon felgyorsította. A Nemzeti Filmintézet (NFI) ennek figyelembevételével olyan alternatív forgalmazási gyakorlatokat dolgozott ki, amelyek visszacsábítják a közönséget a mozikba, illetve újra esélyt adnak a nézőknek arra, hogy kipróbálják és megszeressék a közösségi filmnézést. Ennek érdekében az NFI több olyan projektet indított el, amelyek a kisközösségeket szólítják meg: a harminc egyetemi karon működtetett egyetemi filmklubhálózat, a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen kezdeményezett Moziklub hálózat a kistelepülések lakói számára, vagy az Art Mozi Egyesülettel közösen létrehozott Klassz Napok. Az erőfeszítések közösségteremtő szándékot tükröznek és a kezdeményezések első tapasztalatai már leszűrhetők. Ezen újszerű útkeresést vázolja az előadás.

11.05–11.35 Sepsi Enikő, egyetemi tanár, rektor, a Művészettudományi Doktori Program vezetője, SZFE és Ozsváth Eszter, az SZFE Doktori Iskola Művészettudományi PhD programjának doktorandusza részvételével:

Sepsi Enikő: A színházszociológia lehetőségei a nézőkutatás terén

Absztrakt: A 20. század a befogadáselméletek százada volt. Az empirikus kutatások leginkább a művészetszociológia területéhez tartoznak, melynek részeként a nézőszociológiát alapvetően két területre oszthatjuk: a nem egyéni vizsgálatra alapuló közönségfelmérés a fogyasztói szokásokat vizsgálja, és a mögöttük álló demográfiai trendekre összpontosít; míg a befogadáskutatás az egyes nézőben lezajló folyamatokat vizsgálja különböző tudományágak, így az antropológia, a pszichológia, a kognitív tudományok, a szociológia stb. eszközkészletével. Az előadás a színházszociológia és nézőkutatás szempontjából releváns kérdőívek ismertetésén túlmenően kitér annak korlátaira, továbbá egy fókuszcsoportos esettanulmányon keresztül bemutatja a műszeres befogadásvizsgálatban rejlő interdiszciplináris lehetőségeket. A prezentáció egy hamarosan megjelenő színházszociológiai tanulmánykötet (Sepsi Enikő-Szabó Attila szerk.: Mit lát a néző? Bevezetés a színházszociológiai kutatások módszertanába) és egy doktori iskolai kurzus tanulságaival zárul, melynek keretében Ozsváth Eszter doktorandusz elkészítette a generációs kultúrafogyasztási szokásokról szóló összegzését.

Ozsváth Eszter Judit: „Bezzeg az én időmben!” – A hazai média- és művészetfogyasztási tendenciák generációs sajátosságairól

Absztrakt: A „generáció” kifejezés hagyományos értelemben a szülők és gyermekeik születése közötti időintervallumra, vagyis egy nagyjából 20-30 évet felölelő emberöltőre volt használatos, ez a megközelítés azonban az egyre gyorsuló technológiai fejlődés hatására gyakorlatilag irrelevánssá vált. A generációkutatás egyik atyja, Mannheim Károly nevezett meg először 1928-as A nemzedékek problémája című művében három olyan, nem biológiai szempontokon alapuló kritériumot, amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy egy korosztályt egy generációba sorolhassunk. A budapesti születésű szociológus definíciójára építette aztán a globálisan ma is ismert és használt generációelméletét a William Strauss-Neil Howe szerzőpáros, akik szerint az egy generációba tartozó egyének egyfajta kollektív identitással rendelkeznek. Előadásomban ezen elméletek mentén, valamint kurrens magyar generációkutatással foglalkozó szakemberek (például Dr. Pavluska Valéria, Ábrahám Júlia, Fekete Mariann vagy Bauer Béla) nyomán mutajuk be azon lokális tényezőket, amelyek hozzájárultak a jelenleg együtt élő generációk média- és kultúrafogyasztási szokásainak, médiaplatformokra és művészeti ágakra lebontható preferenciáinak kialakulásához, s ezek öröklődéséhez.

11.35–11.55 Kérdések az előadókhoz a közönség bekapcsolódásával

Ebédszünet: 11.55–12.35

Szekcióelőadások és vita

1. Közönségelérés szekció

Helyszín: 4. emelet, Makovecz terem

a szekciót levezető moderátor: Medgyesi Konstantin, az MMA művészeti ösztöndíjasa

12.35–12.50 Szabó Ádám, a Déryné Program marketingvezetője:

A kultúra menedzsmentje, a menedzsment kultúrája: művészet és menedzsment találkozása a kortárs színházakban

Absztrakt: A művészeti világ és a menedzsment gyakran tűnik egymással szembenállónak, azonban a két terület együttműködése elengedhetetlen a kortárs színházak fenntartható működéséhez. Az előadás célja, hogy feltárja a művészet és menedzsment alapértékei közötti ütközéseket, valamint az együttműködésükből fakadó lehetőségeket. A művészet értékei – mint a kreativitás, egyediség és az emberközpontúság – gyakran ütköznek a menedzsment strukturált, célorientált és hatékonyságra törekvő működésével. Az érzelmi kifejezés és közösségi élmény megteremtése sokszor kompromisszumokat kíván a pénzügyi és időbeli korlátok figyelembevételével, míg a rugalmas, organikus működés nehezen illeszkedik a szervezeti struktúrák és szabályok világába. Az előadás rávilágít arra, hogyan lehet ezeket a feszültségeket konstruktív módon kezelni, és milyen innovatív megoldások születhetnek a művészet és menedzsment találkozásának keresztmetszetében.

12.50–13.05 Nagy Zsombor, igazgató, Pesti Vigadó:

Felmérés a Vígadóban – a látogatói elérés kortárs módszerei a Vigadóban

Absztrakt: A kulturális turizmus, és általában a kulturális intézmények látogatásának a kulcsa az, hogy gondolatokért, élményekért utazunk, nem épületekért, vagy tárgyakért. Amikor akár saját kultúránk helyszíneit látogatjuk, azt keressük, ami minket megérint, vagy amit mi meg tudunk érinteni, ami hozzánk kapcsolódik és amihez mi kapcsolódni tudunk. Az 1833-ban megnyílt Pesti Vigadó a főváros 191 éve működő kulturális intézménye, egyben a 2014. óta a köztestületté alakult Magyar Művészeti Akadémia székháza. A Vigadó kulturális központ szerepében kiállításoknak, színházi előadásoknak, koncerteknek, irodalmi eseményeknek ad helyet. Ezt a komplex feladatát akkor tudja hatékonyan ellátni, ha adatalapú stratégiaalkotással dolgozik. Ezek közé az adatok közé tartozik az a látogatói felmérés, amelyet idén, február 11. – 2024. március 30. között végeztünk. Az előadásban ennek a felmérésnek az adatait és tapasztalatait elemezzük.

13.05–13.20 Czoborczy Tamara, producer, az SZFE Doktori Iskola PhD programjának doktorandusza:

Állami finanszírozás vs. piaci működés a mozgóképművészetben – lehetőségek és dilemmák a közönség elérésében

Absztrakt: Az egész estés filmeket előállítói hazai filmgyártó vállalkozások nagymértékben függenek az állami támogatástól és a bevételek csak kis százalékát fedezi a ráfordított költségeknek. 2015-től kezdtem el kutatni és több oldalról vizsgálom azt a kérdést, hogy lehet-e piaci alapokra helyezni egy mozgóképalkotást, mennyire tud függetlenedni az állami finanszírozástól. Az előadás során mélyinterjúk, kérdőíves kutatások és a nagyobb adatbázisokban (Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Filmiroda, Nemzeti Filmintézet, Filmforgalmazók Egyesülete) végzett kutatás eredményeinek felhasználásával arra keressük a választ, hogyan alakult Magyarországon az elmúlt évtizedben a közönségeléréssel és marketingtevékenységgel kapcsolatos szakmai tudás és attitűd.

13.20 13.35 Antal Zsolt, egyetemi docens, oktatási és tudományos rektorhelyettes, intézetvezető SZFE:

Művészeti intézmények közönségének elérése a régi és az új médiatérben – az önálló médiatartalom előállításának mérföldkövei és új lehetőségei

Absztrakt: Az elmúlt három évtized tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy azok a kulturális és művészeti intézmények lettek hosszabb időn keresztül működőképesek, amelyek képesek voltak a megújulásra és kapcsolódásra a társadalmi, technológiai változások folyamataihoz. Akik törekedtek a közönség igényeinek minél pontosabb és minél szélesebb, gyorsabb visszajelzésekre épülő ismeretének megszerzésére. Napjainkban az ilyen ismeretekre épülő, a közönség közvetlen és közvetett elérését, nevelését és megtartását szolgáló kínálat- és tartalomfejlesztés meghatározó jelentőségű a versenypotenciál alakulásában. Az előadás során arra keressük a választ, hogy a már alkalmazott médiakommunikációs technikák és eszközök mellett milyen tartalékai lehetnek a művészeti intézményrendszernek az egyre turbulensebb, közönség figyelméért versenyző közegben.

13.35–14.05 Moderált kerekasztal vita a szekciók előadóival

Moderátor: Megyesi Konstantin, az MMA művészeti ösztöndíjasa

14.05–14.35 Kérdések az előadókhoz a közönség bekapcsolódásával

2. Közönségkutatás szekció

Helyszín: 4. emelet, Északi társalgó

Moderátor: Pusztai Virág, az MMA művészeti ösztöndíjasa

12.35–12.50 Szabó Attila, igazgatóhelyettes, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, egyetemi adjunktus, SZFE:

Színházi nézőkutatások longitudinális perspektívában – módszertani alapok és kérdések

Absztrakt: A STEP nemzetközi kutatócsoport nagyszabású nézőkutatása bőséges adatokat rögzített a nézők színházépületekről alkotott benyomásairól négy európai városban (Debrecen, Groningen – Hollandia, Tartu – Észtország, Newcastle upon Tyne – Anglia). A felmérésből készült eddigi kiértékelések, tanulmányok a színházépületek kérdéseit nem vizsgálták, főként az épületek hatásait a színházi előadás értékelésére, valamint a színházban töltött este egészének élményeit. Az előadás felvázolja a színházépület hatásainak lehetséges vizsgálati lehetőségeit, mint a színházszociológiai kutatás megkerülhetetlen, de a műközpontú vizsgálatokban gyakorta figyelmen kívül hagyott komponensét.

12.50–13.05 Tölli Szofia, kutató, doktorandusz, SZFE:

Színházi nézőkutatások longitudinális perspektívában – repertoárelemzés

Absztrakt: A STEP (Project on European Theatre Systems) nemzetközi színházszociológiai kutatócsoport 2010-ben több európai városban is kiterjedt kutatásokat végzett, hogy feltérképezze a színháznézők tapasztalatait, egy adott város színházi kínálata és a színházi előadások által betöltött funkciók összefüggéseit. Bő tíz év elteltével a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájának keretében lehetőség nyílik a kutatás megismétléséhez Debrecenben, mely a színházi rendszer alakulásáról is képes lehet következtetéseket megfogalmazni, valamint jelezni a nézői attitűdökben történt esetleges változásokat. Az előadásban a kutatás módszertani alapjait, bázisadatait mutatjuk be, valamint a megismételt kutatás első fázisának a repertoárszerkezetet érintő némely részeredményeit.

13.05–13.20 Török Katalin, kutató, doktorandusz, SZFE:

Nézőkutatás a Kecskeméti Katona József Színházban

Absztrakt: Az előadás a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban végzett kérdőíves kutatás eredményeire és a területen szerzett tapasztalatokra építve nyolc produkció közönségének összetételét mutatjuk be azzal a céllal, hogy megismerjük, kik látogatják a teátrum előadásait, honnan jönnek, milyen preferenciákkal rendelkeznek, hogyan értékelik a színházat, az előadásokat, a háttérmunkát és az infrastruktúrát. Továbbá arra is választ adunk, hogy a nézőket milyen tényezők motiválják, miként valósulnak meg a látogatás formái és mennyire elégedettek a színház különböző dimenzióival. Majd bemutatjuk, hogy a kutatás hogyan térképezte fel a jegyvásárláshoz kapcsolódó szokásokat és segítette elő egy új kulturális PR- és marketingstratégia megalkotását, a színházlátogató közönség szegmentálását.

13.20–13.50 Moderált kerekasztal vita a szekciók előadóival

Moderátor: Pusztai Virág, az MMA művészeti ösztöndíjasa

13.50–14.20 Kérdések az előadókhoz a közönség bekapcsolódásával