30 éves a beregszászi színház
Különös, hányatott sorsú, ám a nehézségekből mindig erőt merítő társulata van a most három évtizede működő beregszászi színháznak. A soknemzetiségű Kárpátalján, a történelem során hol ide, hol oda csapódó magyar közösségből nőtt ki ez a mindent túlélő teátrum, amely még ma, a háborús körülmények ellenére sem hagyja elveszni értékeit. A 10. MITEM programjának részeként a következő napokban az emblematikus előadások mellett filmvetítéseken és beszélgetéseken is megismerhetik az érdeklődők ezt a három évtizedes, kalandos történelmet, és a beregszásziak mai helyzetét.
fotó: Eöri Szabó Zsolt
A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, mostani hivatalos nevén: Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház műhelyének sorsa bővelkedik az izgalmakban, hiszen a rendszerváltás hajnalán létrejött fiatal intézménynek egészen más a történelme, mint más határon túli színházaké, például Kolozsvárott, vagy Kassán, ahol több mint két évszázados múltú teátrumok működnek. A történelem, mondhatni, nem kötötte gúzsba ezt a színházat, s ez meg is látszott azon, hogy már a kilencvenes években feltűnést keltettek a magyarországi és a nemzetközi szcénában is friss, kísérletező, sajátos hangvételű produkcióikkal, amelyeket a markáns színházszervező alapító, Vidnyánszky Attila állított színpadra.
A teljes cikk itt olvasható
fotó: Eöri Szabó Zsolt
Október 18., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Színház a határon
Beregszász városa alig pár kilométerre fekszik a trianoni határ ukrán oldalán. A Kárpátalján működő színház nem csupán földrajzi és kisebbségi, hanem művészi értelemben is a „határon” működik: a magyar és az orosz-ukrán, a magyar és határon túli színházi világ között. Ezt járja körül a 2005-ben készült dokumentumfilm.
Október 18., 19 óra, I. emeleti előcsarnok – Kiállítás: Színház-kép
Ilovszky Béla évtizedek óta fotografálja a határon túli magyar színházak előadásait és művészeit. Kamerájával a kezdetektől követte a beregszászi társulat produkcióit is. Szerepek, előadások, arcok – a beregszászi színházi évtizedek kimerevített pillanatai.
A Szarvassá változott fiú című film, és az annak felhasználásával készült színházi előadás kulisszái mögé Eöri Szabó Zsolt képein keresztül pillanthatunk be.
Október 21., 16 óra, Kaszás Attila terem – Film: Piknik az Út szélén
2005-ben Sztalker néven nemzetközi fesztivált rendezett a beregszászi színház. A meghívottak között volt a budapesti Bárka és az Új Színház, Pályi János, a New York-i In Parenthesis társulat, a kijevi DAH Színház és a Hattyúdal Színház. Találkozások, közös élmények – Oláh László Olivér filmje.
2022.03.03. Budapest. A beregszászi színház tagjai a Nemzeti Színházban játszanak. Fotó: Kurucz Árpád
Október 21., 17 óra, Kaszás Attila terem – 30 színházi év
Kerekasztal-beszélgetés a beregszászi színházról. Résztvevők: Brenzovics László, Bérczes László, Verebes Ernő, Pál Lajos, Vidnyánszky Attila. / Moderátor: Kozma András
Október 21., 21 óra, Nagyszínpad – Fedák Sári-díj
A Tóték előadását követően adják át a Fedák Sári-díjat. Az elismerést a beregszászi társulat alapítója és máig aktív tagja, Szűcs Nelli hívta életre 2022-ben.
Október 22., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Szarvassá változott fiú
Vidnyánszky Attila 2003-ban állította színpadra Juhász Ferenc hatalmas költeményét. 2013-ban mutatták be az előadás nyomán készült játékfilmet Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével. Költészet, színház, film és egy társulat történte – erről is beszélgetnek majd a szereplők és rendező. / Moderátor: Kornya István
fotó: Eöri Szabó Zsolt
Egyéb hírek
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
