Különös, hányatott sorsú, ám a nehézségekből mindig erőt merítő társulata van a most három évtizede működő beregszászi színháznak. A soknemzetiségű Kárpátalján, a történelem során hol ide, hol oda csapódó magyar közösségből nőtt ki ez a mindent túlélő teátrum, amely még ma, a háborús körülmények ellenére sem hagyja elveszni értékeit. A 10. MITEM programjának részeként a következő napokban az emblematikus előadások mellett filmvetítéseken és beszélgetéseken is megismerhetik az érdeklődők ezt a három évtizedes, kalandos történelmet, és a beregszásziak mai helyzetét.
fotó: Eöri Szabó Zsolt
A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, mostani hivatalos nevén: Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház műhelyének sorsa bővelkedik az izgalmakban, hiszen a rendszerváltás hajnalán létrejött fiatal intézménynek egészen más a történelme, mint más határon túli színházaké, például Kolozsvárott, vagy Kassán, ahol több mint két évszázados múltú teátrumok működnek. A történelem, mondhatni, nem kötötte gúzsba ezt a színházat, s ez meg is látszott azon, hogy már a kilencvenes években feltűnést keltettek a magyarországi és a nemzetközi szcénában is friss, kísérletező, sajátos hangvételű produkcióikkal, amelyeket a markáns színházszervező alapító, Vidnyánszky Attila állított színpadra.
A teljes cikk itt olvasható
fotó: Eöri Szabó Zsolt
Október 18., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Színház a határon
Beregszász városa alig pár kilométerre fekszik a trianoni határ ukrán oldalán. A Kárpátalján működő színház nem csupán földrajzi és kisebbségi, hanem művészi értelemben is a „határon” működik: a magyar és az orosz-ukrán, a magyar és határon túli színházi világ között. Ezt járja körül a 2005-ben készült dokumentumfilm.
Október 18., 19 óra, I. emeleti előcsarnok – Kiállítás: Színház-kép
Ilovszky Béla évtizedek óta fotografálja a határon túli magyar színházak előadásait és művészeit. Kamerájával a kezdetektől követte a beregszászi társulat produkcióit is. Szerepek, előadások, arcok – a beregszászi színházi évtizedek kimerevített pillanatai.
A Szarvassá változott fiú című film, és az annak felhasználásával készült színházi előadás kulisszái mögé Eöri Szabó Zsolt képein keresztül pillanthatunk be.
Október 21., 16 óra, Kaszás Attila terem – Film: Piknik az Út szélén
2005-ben Sztalker néven nemzetközi fesztivált rendezett a beregszászi színház. A meghívottak között volt a budapesti Bárka és az Új Színház, Pályi János, a New York-i In Parenthesis társulat, a kijevi DAH Színház és a Hattyúdal Színház. Találkozások, közös élmények – Oláh László Olivér filmje.
2022.03.03. Budapest. A beregszászi színház tagjai a Nemzeti Színházban játszanak. Fotó: Kurucz Árpád
Október 21., 17 óra, Kaszás Attila terem – 30 színházi év
Kerekasztal-beszélgetés a beregszászi színházról. Résztvevők: Brenzovics László, Bérczes László, Verebes Ernő, Pál Lajos, Vidnyánszky Attila. / Moderátor: Kozma András
Október 21., 21 óra, Nagyszínpad – Fedák Sári-díj
A Tóték előadását követően adják át a Fedák Sári-díjat. Az elismerést a beregszászi társulat alapítója és máig aktív tagja, Szűcs Nelli hívta életre 2022-ben.
Október 22., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Szarvassá változott fiú
Vidnyánszky Attila 2003-ban állította színpadra Juhász Ferenc hatalmas költeményét. 2013-ban mutatták be az előadás nyomán készült játékfilmet Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével. Költészet, színház, film és egy társulat történte – erről is beszélgetnek majd a szereplők és rendező. / Moderátor: Kornya István
fotó: Eöri Szabó Zsolt
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.

