Különös, hányatott sorsú, ám a nehézségekből mindig erőt merítő társulata van a most három évtizede működő beregszászi színháznak. A soknemzetiségű Kárpátalján, a történelem során hol ide, hol oda csapódó magyar közösségből nőtt ki ez a mindent túlélő teátrum, amely még ma, a háborús körülmények ellenére sem hagyja elveszni értékeit. A 10. MITEM programjának részeként a következő napokban az emblematikus előadások mellett filmvetítéseken és beszélgetéseken is megismerhetik az érdeklődők ezt a három évtizedes, kalandos történelmet, és a beregszásziak mai helyzetét.
fotó: Eöri Szabó Zsolt
A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, mostani hivatalos nevén: Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház műhelyének sorsa bővelkedik az izgalmakban, hiszen a rendszerváltás hajnalán létrejött fiatal intézménynek egészen más a történelme, mint más határon túli színházaké, például Kolozsvárott, vagy Kassán, ahol több mint két évszázados múltú teátrumok működnek. A történelem, mondhatni, nem kötötte gúzsba ezt a színházat, s ez meg is látszott azon, hogy már a kilencvenes években feltűnést keltettek a magyarországi és a nemzetközi szcénában is friss, kísérletező, sajátos hangvételű produkcióikkal, amelyeket a markáns színházszervező alapító, Vidnyánszky Attila állított színpadra.
A teljes cikk itt olvasható
fotó: Eöri Szabó Zsolt
Október 18., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Színház a határon
Beregszász városa alig pár kilométerre fekszik a trianoni határ ukrán oldalán. A Kárpátalján működő színház nem csupán földrajzi és kisebbségi, hanem művészi értelemben is a „határon” működik: a magyar és az orosz-ukrán, a magyar és határon túli színházi világ között. Ezt járja körül a 2005-ben készült dokumentumfilm.
Október 18., 19 óra, I. emeleti előcsarnok – Kiállítás: Színház-kép
Ilovszky Béla évtizedek óta fotografálja a határon túli magyar színházak előadásait és művészeit. Kamerájával a kezdetektől követte a beregszászi társulat produkcióit is. Szerepek, előadások, arcok – a beregszászi színházi évtizedek kimerevített pillanatai.
A Szarvassá változott fiú című film, és az annak felhasználásával készült színházi előadás kulisszái mögé Eöri Szabó Zsolt képein keresztül pillanthatunk be.
Október 21., 16 óra, Kaszás Attila terem – Film: Piknik az Út szélén
2005-ben Sztalker néven nemzetközi fesztivált rendezett a beregszászi színház. A meghívottak között volt a budapesti Bárka és az Új Színház, Pályi János, a New York-i In Parenthesis társulat, a kijevi DAH Színház és a Hattyúdal Színház. Találkozások, közös élmények – Oláh László Olivér filmje.
2022.03.03. Budapest. A beregszászi színház tagjai a Nemzeti Színházban játszanak. Fotó: Kurucz Árpád
Október 21., 17 óra, Kaszás Attila terem – 30 színházi év
Kerekasztal-beszélgetés a beregszászi színházról. Résztvevők: Brenzovics László, Bérczes László, Verebes Ernő, Pál Lajos, Vidnyánszky Attila. / Moderátor: Kozma András
Október 21., 21 óra, Nagyszínpad – Fedák Sári-díj
A Tóték előadását követően adják át a Fedák Sári-díjat. Az elismerést a beregszászi társulat alapítója és máig aktív tagja, Szűcs Nelli hívta életre 2022-ben.
Október 22., 18 óra, Kaszás Attila Terem – Film: Szarvassá változott fiú
Vidnyánszky Attila 2003-ban állította színpadra Juhász Ferenc hatalmas költeményét. 2013-ban mutatták be az előadás nyomán készült játékfilmet Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével. Költészet, színház, film és egy társulat történte – erről is beszélgetnek majd a szereplők és rendező. / Moderátor: Kornya István
fotó: Eöri Szabó Zsolt
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
Az SZFE Hevesi termében az Első hangon – Kortárs Drámafordító Kollekció című felolvasószínházi est keretében mutatták be kortárs írónők angol nyelven írott drámaszövegeinek részleteit, először magyar nyelven. Az idáig vezető útról a projektben részt vevő negyedéves dramaturg hallgatókkal beszélgettünk egy-egy interjú keretében.
A Pécsi Nemzeti Színházban megtartották a Hazám, hazám című operabeavató ősbemutatóját. Az előadást negyedéves rendezőhallgatónk, Fejes Szabolcs állította színpadra, akivel arról is beszélgettünk, hogy miért is annyira nehéz műfaj az opera.
Hevesi Fanni: „Csodálatos érzés, ahogyan a színpadon megszületik az, ami addig a fejemben élt” – Az ötödéves fizika színházrendező szakos hallgató gondolt egy merészet és itthon elsőként vitte színre a számos díjjal elismert kortárs brit drámaíró, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című alkotását. Hevesi Fanninak nemcsak a darabválasztása bátor, a megvalósítás is: koncentrálóképességünket folyamatosan teszteli, ugyanis három generáció történetét egyidőben láthatjuk a színpadon. A rendezővel a Bethlen Téri Színházban a bemutató előtt beszélgettünk.
A kecskeméti Neumann János Egyetem adott otthont a Férfi-női futsal MEFOB 1. fordulójának, ahol két nemben összesen 6 egyetemi csapat mérte össze erejét. Az SZFE most először vett részt a megmérettetésen.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be októberben a Műcsarnokban. A kötet öt történetét harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állította színpadra. A darabot most bemutatták Isztambulban is, az SZFE-vel a Madách-projekt óta szorosan együttműködő Istanbul Aydin Unvesity-n.