Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Az eseményt Sepsi Enikő, az SZFE rektora és az SZFE Könyvek sorozatszerkesztője nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy az egyetem kiadványsorozatának célja a hazai és nemzetközi láthatóság erősítése: olyan művészeti, oktatási és tudományos tartalmak közreadása, amelyek az SZFE oktatóinak és kutatóinak munkáját teszik hozzáférhetővé.
A mostani könyvbemutató különleges alkalomnak számított, hiszen a közönség nemcsak egy újabb nyomtatott kötetet, hanem egy innovatív digitális webbookot is megismerhetett.
A Médialexikon első kötete 2005-ben jelent meg Antal Zsolt szerkesztésében, aki azóta is a projekt szakmai irányítója. A most bemutatott, 2025-ös, digitális kiadás a korábbi – 2005-ös és 2016-os – nyomtatott változatokra épül, ugyanakkor a digitális korszak kihívásaira reflektál, és a mesterséges intelligencia korában a tudatos médiahasználat fontosságát hangsúlyozza.
A Médialexikon célja, hogy megbízható, szakmailag hiteles forrásként segítse a média világának megértését. Antal Zsolt, az SZFE rektorhelyettese kiemelte: a mesterséges intelligencia alkalmazása komoly veszélyeket is rejthet, ha a felhasználók nem elég tudatosak. „Tudás és tudatosság nélkül a mesterséges intelligencia használata könnyen csapdahelyzetet eredményezhet; nő az információk helytelen értelmezésének és a manipuláció áldozatává válásának veszélye” – fogalmazott.
A „fake news” szócikk kapcsán Antal Zsolt ismertette, hogy az új webbook nem csupán hagyományos lexikonként működik, hanem fogalomtárként és értelmező kéziszótárként is. A digitális forma lehetőséget ad inter- és metatextuális kapcsolódásokra, egységesíti a szakmai szókincset, bemutatja a fogalmak közötti összefüggéseket, és megvilágítja a kifejezések használati kontextusát.
A 2025-ös kiadás szerzői között olyan elismert szakemberek találhatók, mint Balázs Géza, Birher Nándor, Cserey György, Ozsváth Eszter és Tóth Loretta. A jelenleg mintegy 800 szócikket tartalmazó, folyamatosan bővülő webbook a kutatók, szakemberek mellett a diákok, tanárok és szülők számára is könnyen kezelhető, naprakész tudásforrásként szolgál.
Balázs Géza, nyelvész, az SZFE Doktori Iskola vezetője az álhírek jelenségét nyelvészeti megközelítésből vizsgálta.„Mindannyian álhírek özönében élünk, és eljutottunk oda, hogy fogalmunk sincs, mi a valóság” – mondta. „Tudd, hogy nem tudsz mindent, ha a médiára hagyatkozol.” Balázs Géza szerint a médiára épülő valóságértelmezés szükségszerűen töredékes: a személyes tapasztalat és a közvetlen valóságélmény semmivel sem helyettesíthető.
Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja a mesterséges intelligencia, a tudás és az emberi gondolkodás kapcsolatáról beszélt. Mint elmondta, a Médialexikon új szócikkeinek egy részét ChatGPT segítségével írták, majd a szerkesztők szakmai lektorálással véglegesítették.
Birher szerint a mesterséges intelligencia hasznos eszköz, de nem helyettesítheti az emberi gondolkodást, erkölcsöt és valóságélményt. A jövő generációinak legnagyobb kihívása az lesz, hogy eligazodjanak az igaz és hamis, a jó és rossz, valamint az emberi és mesterséges között – ez pedig nem technikai, hanem szellemi és etikai feladat.
Új tankönyv filmkészítőknek
A magyar filmes oktatás hiánypótló kötettel gazdagodott: megjelent Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve, Vecsernyés János operatőr kezdeményezésére, aki egyben a kötet magyar fordítás nyelvi és szakmai lektora. A kiadvány a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait és gyakorlatát mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a történetmesélésre és a dramaturgiára.
A könyv célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon azoknak, akik kis költségvetésű filmek készítésére készülnek, és szeretnének elmélyedni a forgatókönyvírás művészetében.
Nincs sikeres rövidfilm hatásos történet és jól felépített forgatókönyv nélkül – hangsúlyozza a szerző, aki szerint a kulcs minden esetben a történetben rejlik. Patrick Nash a Foyle Filmfesztivál zsűritagja, amely hosszú éveken át az egyetlen Oscar-akkreditált filmfesztivál volt Nagy-Britanniában és Írországban. Tapasztalataira építve arra ösztönzi a fiatal alkotókat, hogy próbálják ki magukat a rövidfilm műfajában, hiszen ez a legjobb gyakorlóterep a szakmai fejlődéshez és a filmes karrier elindításához.
Pacskovszki József, filmrendező, az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet vezetője a könyvbemutatón elmondta, hogy a történetmesélés legfontosabb kiindulópontja elsősorban nem a technikai tudás, hanem az alkotó személyes motivációja és önismerete.
Mint fogalmazott: „A legfontosabb az, hogy ki az, aki történetet akar mesélni, ismeri-e önmagát, illetve miért akar elmesélni egy történetet. Ezeket tisztázzuk először, utána jöhet a struktúra.” A rendező ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiteles művészi alkotás nem pusztán formai kérdés, hanem mélyen személyes folyamat.
Az új kötet nemcsak a mozgóképes hallgatók, hanem minden lelkes alkotó számára értékes segédanyag, akik szeretnék megérteni, hogyan születik egy igazán jó történet a vásznon. Ebben nagy segítséget jelent, hogy a tankönyv gyakorlati példákon keresztül vezeti be az olvasót a forgatókönyvírás folyamatába: a megfelelő szerkezet, karakterépítés, dialógusok és konfliktusok megalkotásától kezdve egészen a szinopszis, logline és treatment készítéséig. Mellékletként két Oscar-jelölt film, The Door (Az ajtó) és The Crush (Beléd estem) forgatókönyve is helyet kapott benne.
Az SZFE Könyvek sorozatról további információ és rendelési lehetőség ide kattintva érhető el.
Fotó: Jóri András
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.

