Bagány Mártont a Színház- és Filmművészeti Egyetem brand- és minőségmenedzsment igazgatóját a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Madách Projekt jelentőségéről a szinhaz.org kérdezte.
Mit jelent a Színház- és Filmművészeti Egyetem számára egy nemzetközi produkció koordinációja?
Számos olyan kezdeményezést és programot indítottunk el, amellyel az egyetem nyitott, megismerhető, szerethető arcát igyekszünk hangsúlyozni: nyílt napokat szervezünk, a felvételizők számára külön honlapot készítettünk, valamint meghívjuk és bevonjuk az egyetemi munkába azokat a fiatalokat, akik hozzánk szeretnének jelentkezni. Egyértelműen ennek a pozitív nyitásnak az eredményeként könyveljük el, hogy idén az elmúlt húsz év második legjobb felvételi eredményét tudtuk produkálni. Ennek a brandépítésnek az egyik csúcsa a Madách Projekt.
Mitől különleges a Madách Projekt?
Tizenegy ország művészhallgatóit hívtuk meg, hogy a drámaíró kétszázadik születésnapja alkalmából ki-ki a saját nyelvén adja elő Az ember tragédiájának egy-egy színét. A június 23-i bemutatóra az Eiffel Műhelyházban zajlanak a próbák: nagyon jó érzés, hogy az egyetem is részt vesz ezen a pezsgő, magával ragadó, jó hangulatú eseményen. A projekt kuriózuma, hogy az egyes színeket a saját nyelvükön adják a hallgatók, amelyre hónapokig készültek: most pedig Vidnyánszky Attila irányításával igyekeznek kerek egésszé kovácsolni a különböző színeket.
Hogy zajlott a szervezés?
A projektben részt vevő nemzeteket a drámában megjelenő helyszínek alapján kértük fel a közös munkára. Közel egy éves szervezési folyamat eredménye a most zaljó közös munka: számos országba küldtünk felkérést, és nagy örömünkre a legtöbb helyről pozitív választ kaptunk.
A felkért résztvevők ismerték korábban Madách művét?
Az ember tragédiája az a magyar nyelven született mű, amelyet a legtöbb idegen nyelvre lefordítottak. Küldetésünknek érezzük, hogy minél több emberrel megismertessük ezt a világirodalmi szinten is kiemelkedő alkotást. A mostani projekt egy nem is olyan kis lépés efelé, hiszen a résztvevők nagy beleéléssel kezdték tanulmányozni Madáchot.
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Az SZFE ismét megrendezte az Alkotóműhelyek Hetét a tavaszi félév első hetében, ami a közös élmények mellett számos lehetőséget kínált hallgatóinknak arra, hogy bepillantást nyerhessenek más intézetek és szakok képzéseibe is. Szakmai előadások, gyakorlati foglalkozások, mesterkurzusok és egy könyvbemutató is gazdagították az ötnapos programot.
Az SZFE negyedéves zenésszínművész-hallgatójával készített exkluzív interjút a Metropol a Budapesti Operettszínház Hamupipőke című előadása kapcsán. A darabban Nagy Alma Virág alakítja váltott szereposztásban a címszereplőt.
Az SZFE Dokumentumfilm-rendező MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja február 26-a, 17:30.
Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.