Bagány Mártont a Színház- és Filmművészeti Egyetem brand- és minőségmenedzsment igazgatóját a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Madách Projekt jelentőségéről a szinhaz.org kérdezte.
Mit jelent a Színház- és Filmművészeti Egyetem számára egy nemzetközi produkció koordinációja?
Számos olyan kezdeményezést és programot indítottunk el, amellyel az egyetem nyitott, megismerhető, szerethető arcát igyekszünk hangsúlyozni: nyílt napokat szervezünk, a felvételizők számára külön honlapot készítettünk, valamint meghívjuk és bevonjuk az egyetemi munkába azokat a fiatalokat, akik hozzánk szeretnének jelentkezni. Egyértelműen ennek a pozitív nyitásnak az eredményeként könyveljük el, hogy idén az elmúlt húsz év második legjobb felvételi eredményét tudtuk produkálni. Ennek a brandépítésnek az egyik csúcsa a Madách Projekt.
Mitől különleges a Madách Projekt?
Tizenegy ország művészhallgatóit hívtuk meg, hogy a drámaíró kétszázadik születésnapja alkalmából ki-ki a saját nyelvén adja elő Az ember tragédiájának egy-egy színét. A június 23-i bemutatóra az Eiffel Műhelyházban zajlanak a próbák: nagyon jó érzés, hogy az egyetem is részt vesz ezen a pezsgő, magával ragadó, jó hangulatú eseményen. A projekt kuriózuma, hogy az egyes színeket a saját nyelvükön adják a hallgatók, amelyre hónapokig készültek: most pedig Vidnyánszky Attila irányításával igyekeznek kerek egésszé kovácsolni a különböző színeket.
Hogy zajlott a szervezés?
A projektben részt vevő nemzeteket a drámában megjelenő helyszínek alapján kértük fel a közös munkára. Közel egy éves szervezési folyamat eredménye a most zaljó közös munka: számos országba küldtünk felkérést, és nagy örömünkre a legtöbb helyről pozitív választ kaptunk.
A felkért résztvevők ismerték korábban Madách művét?
Az ember tragédiája az a magyar nyelven született mű, amelyet a legtöbb idegen nyelvre lefordítottak. Küldetésünknek érezzük, hogy minél több emberrel megismertessük ezt a világirodalmi szinten is kiemelkedő alkotást. A mostani projekt egy nem is olyan kis lépés efelé, hiszen a résztvevők nagy beleéléssel kezdték tanulmányozni Madáchot.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.

