Bagány Mártont a Színház- és Filmművészeti Egyetem brand- és minőségmenedzsment igazgatóját a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Madách Projekt jelentőségéről a szinhaz.org kérdezte.
Mit jelent a Színház- és Filmművészeti Egyetem számára egy nemzetközi produkció koordinációja?
Számos olyan kezdeményezést és programot indítottunk el, amellyel az egyetem nyitott, megismerhető, szerethető arcát igyekszünk hangsúlyozni: nyílt napokat szervezünk, a felvételizők számára külön honlapot készítettünk, valamint meghívjuk és bevonjuk az egyetemi munkába azokat a fiatalokat, akik hozzánk szeretnének jelentkezni. Egyértelműen ennek a pozitív nyitásnak az eredményeként könyveljük el, hogy idén az elmúlt húsz év második legjobb felvételi eredményét tudtuk produkálni. Ennek a brandépítésnek az egyik csúcsa a Madách Projekt.
Mitől különleges a Madách Projekt?
Tizenegy ország művészhallgatóit hívtuk meg, hogy a drámaíró kétszázadik születésnapja alkalmából ki-ki a saját nyelvén adja elő Az ember tragédiájának egy-egy színét. A június 23-i bemutatóra az Eiffel Műhelyházban zajlanak a próbák: nagyon jó érzés, hogy az egyetem is részt vesz ezen a pezsgő, magával ragadó, jó hangulatú eseményen. A projekt kuriózuma, hogy az egyes színeket a saját nyelvükön adják a hallgatók, amelyre hónapokig készültek: most pedig Vidnyánszky Attila irányításával igyekeznek kerek egésszé kovácsolni a különböző színeket.
Hogy zajlott a szervezés?
A projektben részt vevő nemzeteket a drámában megjelenő helyszínek alapján kértük fel a közös munkára. Közel egy éves szervezési folyamat eredménye a most zaljó közös munka: számos országba küldtünk felkérést, és nagy örömünkre a legtöbb helyről pozitív választ kaptunk.
A felkért résztvevők ismerték korábban Madách művét?
Az ember tragédiája az a magyar nyelven született mű, amelyet a legtöbb idegen nyelvre lefordítottak. Küldetésünknek érezzük, hogy minél több emberrel megismertessük ezt a világirodalmi szinten is kiemelkedő alkotást. A mostani projekt egy nem is olyan kis lépés efelé, hiszen a résztvevők nagy beleéléssel kezdték tanulmányozni Madáchot.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

