A magyar film jövője
2023 június 19., hétfő 10:45.
A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon beszélgettünk Ráduly Györggyel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatójával.
Reneszánszát éli a magyar animáció, itt a Cannes-i Filmfesztiválon Buda Anna Flóra animációs shortja nyerte el az Arany Pálmát, mi a véleményed erről?
A magyar animáció jövőre lesz 110 éves. A kezdetekben egyszerű technikával, de annál inkább szórakoztató anyagok készültek. A Kató Kiszly István által készített, első magyar animált filmnek tartott Zsirb Ödön nem maradt fenn sajnos, azonban szerencsére az évtizedekkel később Oscar-díjat is elnyerő látványtervező Vértes Marcell 1918-19-ben Az Est című napilap által készített filmhíradók végén lefilmezett kréta karikatúrákat rajzolt az aktuális híradással kapcsolatban és ezek a mai napig láthatók. Az 1930-as években indult be igazán az animáció Magyarországon, amikor Bortnyik Sándor osztályából Macskássy Gyula elindította a Coloriton nevű reklámfilm stúdióját, és színes animált reklámfilmek készítésébe vágott Kassowitz Félix-szel és Halász Jánossal. Érdekesség, hogy előbbi az Arany Pálma-díjas filmrendező, Mathieu Kassovitz nagyapja, utóbbi pedig John Halas néven az Állatfarm rendezőjeként vált világhírűvé. Az 50-es években kisebb-nagyobb döccenőkkel beindított animációs filmgyártás, a Pannónia Filmstúdió keretében, a csúcsra jutott és a ?80-as évekre a világ legjelentősebb animációs filmstúdiói közé tartozott. A ?90-es évek által hozott megváltozott körülmények ezt a konjunktúrát a Pannónia Filmstúdióval együtt megszüntették, és az animációs filmek a háttérbe szorultak. Az elmúlt évtizedek szakmai próbálkozásai sikert és kudarcot is hoztak, mindenesetre ma a MOME és a Kecskemétfilm a két legmeghatározóbb tényező a magyar animáció sikereiben. Érzékelhető, hogy vannak magyar animációs sikerek a világban, ezt remélhetőleg nevezhetjük egy új aranykor felé való menetelésnek. Fontos megjegyezni, hogy a múltbéli nagy nemzetközi fesztiválsikerek főként annak tudhatók be, hogy az animációs filmek a mozikba is be tudták csábítani a nézőket. A mai animációs játékfilmek is ezzel az ambícióval készülnek. Gauder Áron filmje például 2005-ben a fődíjat nyerte el az Annecy Animációs Filmfesztiválon, ahova idén rekordszámú magyar alkotást és magyar részvételű koprodukciót vonultatnak fel, köztük a Kojot négy lelke, a Toldi, és a Műanyag égbolt filmet is, melyeket a hazai közönség már mind láthatott a mozikban. Persze a televíziós bemutatások és koprodukciók is mindig fontosak voltak, ahogyan ma is azok a közönség elérése szempontjából.
Mi a szerepe egy ilyen nemzetközi fesztiválnak, mint a Cannes-i Filmfesztivál, a magyar filmszakma számára?
A Cannes-i Filmfesztivál a világ legnagyobb és hatalmas múlttal rendelkező, ráadásul Európában működő filmfesztiválja, de a fesztivállal egy időben itt van a világ egyik legnagyobb filmvására is. Amelyik film itt a ?válogatásba? kerül, az a legjobbak között méreti meg magát és az eredménynek megfelelően a piaci értéke is nagyjából beállítódik. És ugye ez nagyon fontos, hiszen minden filmproducer a lehető legszélesebb körű bemutatásra és a legnagyobb bevételekre törekszik. Természetesen a fesztivál és a vásár méretéből adódóan ma már nem csak a hivatalos program filmjei kerülnek itt ki a piacra, hanem minden filmgyártó és filmgyártó ország megpróbálja a saját termését itt megmutatni és értékesíteni. A Nemzeti Filmintézet szempontjából ez egy kiemelkedő lehetőség arra, hogy a már elkészült filmeket reprezentáljuk ezen a gigantikus filmes piacon. Ami a nemzeteket illeti, a programban érzékelhető amerikai és francia hegemónia mellett szerencsére bőven jut figyelem a nemzetközi produkciókra is. Cannes-ban sok ország feltűzi zászlaját pavilonjára az International Village-ben. Mi büszkék lehetünk az elmúlt 70 év cannes-i magyar jelenlétére, hiszen az ?50-es évek óta szinte folyamatosan volt valamilyen magyar jelenlét. Keleti Márton, Makk Károly, Ranódy László, Páger Antal, Sára Sándor, Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Jankovics Marcell, Vajda Béla, Gaál István, Szabó István, Enyedi Ildikó, Elek Judit, Mundruczó Kornél, Antal Nimród, Pálfi György, Kocsis Ágnes, Hajdu Szabolcs és még sorolhatnám azokat az alkotókat, akik hazánkat képviselték itt. A fesztivál sok filmes karriert indított útjára, többek között Martin Scorsese-ét vagy Quentin Tarantino-ét. A magyarok vonatkozásában a Saul fia volt az első alkalom, amikor magyarok nyerték meg a Cannes-i fesztivál nagydíját, ami aztán elvezette őket egyenesen az Oscar-díj elnyeréséig. A magyar filmtörténet és annak sikerei miatt a mai napig nagy figyelemmel kísérik a fesztiválra érkező magyar filmalkotásokat.
Káel Csaba a Variety panelbeszélgetésen említette, hogy több új fejlesztés is tervben van annak érdekében, hogy a magyar és a külföldi piacot is el tudják látni az otthoni stúdiók. Pontosan milyen fejlesztések várhatóak?
A jelenlegi legnagyobb fejlesztés, ami az NFI-hez tartozik, az a fóti filmstúdió átfogó fejlesztése. Ez egy óriási beruházás, amelynek köszönhetően a fóti stúdió nemcsak infrastruktúrájában és technológiájában újul meg, hanem új kapacitásokkal is rendelkezik majd, ugyanis ötszörösére növeli azt. Az elmúlt évtizedben Magyarország a kontinens első számú forgatási helyszínévé vált, és szükségesek is a fejlesztések, hogy az igényeket kiszolgáljuk. Vonzó forgatási környezetet biztosítunk mind a finanszírozás, mind a szakember-gárda tekintetében.
A Filmarchívum igazgatójaként fontosnak érzem megjegyezni, hogy nemcsak a filmgyártás területén vannak óriási fejlesztések, hanem 2017-óta az NFI szervezetén belül működő Filmarchívum is megújult. A munkakörnyezet, a filmraktárak, a filmrestaurálás, valamint a filmdigitalizálás minősége és kapacitása is jelentősen nőtt. Teljes szimbiózisban történik az együttműködés az NFI Filmlaborral, és további kapacitásnövelés várható ezen a területen is. Ez egy sarkalatos terület, hiszen a fotokémiai labor eszközei és tudása biztosítja Magyarországon azt az autonómiát, hogy 35 mm-es filmekkel tudunk foglalkozni. Ráadásul újra divatba jött az analóg filmre való forgatás. Az analóg anyagokat elő kell hívatni, majd szkennelni és digitalizálni a vágáshoz, ha nem lenne Budapesten ilyen lehetőség, akkor külföldre kerülne ez az üzletág.
Milyen lehetőségeket kínál az Nemzeti Filmintézet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen filmes hallgatóinak?
Az NFI-nek nagyon fontos stratégiai partnere a Színház- és Filmművészeti Egyetem. A célunk, hogy a következő filmes generáció minél több lehetőséget kapjon a szakma elsajátítására. A hallgatóknak tisztában kell lennie a filmmegőrzési ismeretekkel is, hogy a jövőre nézve ennek a jelentőségét megkérdőjelezhetetlennek tartsák. A filmörökség egy fontos pillére a képzésnek, a filmes hallgatóknak hozzáférést biztosítunk az archív anyagokhoz, valamint lehetőséget kínálunk nagy vásznon, jó minőségű, akár 35 mm-es filmek vetítésére is. A filmgyártás egy komplex dolog, a digitalizáció előtt egy rettenetesen nehéz szakma volt, az analóg technológiával meg kell ismerkedni és tisztában kell lenni annak múltjával és a jövőben rejlő lehetőségeivel egyaránt. A közeljövőben szeretnénk befogadni hallgatókat az NFI Filmarchívum és Filmlabor műhelyeibe, ahol gyakorlati órák keretében megtapasztalhatják, hogyan kell bánni a celluloiddal, hiszen ahogy már említettem ez a technológia szerencsére úgy tűnik, hogy nem fog eltűnni a filmgyártásból. Nagyon fontos továbbá, hogy a hat évvel ezelőtt indított restaurált filmes nemzetközi fesztiválunk, a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében évente több mint 100 olyan filmet mutatunk be, amit a filmes hallgatóknak egész egyszerűen kötelezően látniuk kell. A világ filmtörténetének ezen gyöngyszemeiből, a filmtörténet összefüggéseiből, nagy alakjainak személyes történetéből tudnak tanulni, inspirálódni a filmkészítőnek készülő fiatalok. Ezen kívül persze a fesztivál alatt számos szakmai eseményt is rendezünk, amelyeken a meghívott nemzetközi vendégek is részt vesznek, tavaly például a Cannes-i Filmfesztivál igazgatója, Thierry Frémaux jött el hozzánk, de idén is közel 100 nagy külföldi filmintézeti vezető és munkatárs vesz részt a fesztiválon. Igyekszünk nemzetközi hírességeket is elhozni, de ez legyen egyelőre még titok. Még egy fontos dolog! A fesztivál minden programjára ingyenes belépést nyújtó akkreditációt adunk a filmes hallgatóknak és diákoknak.
Kapcsolódó linkek:
Budapesti Klasszikus Film Maraton: www.filmmaraton.hu
Nagylátószög Virtuális Kiállítás: http://nagylatoszog.nfi.hu/
Kató Kiszly István trükkfilmjei: https://nfi.hu/filmarchivum/kutatasoktatas/hungarika-kutatas-1/120-most-wanted/nemafilm/kato-kiszly-istvan-nema-trukkfilmjei.html)
Videó, Kicsoda Ön, Macskássy Gyula?: https://www.youtube.com/watch?v=tIjB6hmjcwU
Magyar filmklasszikusok Cannes-ban: https://nfi.hu/filmarchivum/terjesztes/fesztivalok-1/a-filmarchivum-a-cannes-i-fesztivalon.html
Magyar siker az európai filmrestaurálási pályázaton: https://nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/1920-ban-keszult-fantasztikus-nemafilm-felujitasara-nyert-tamogatast-az-nfi-filmarchivum.html
Egyéb hírek
SZFE szakmai gyakorlatok – Minden infó egy helyen!
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
Tompos Kátya-emlékkiállítás
Kamarakiállítás nyílt múlt pénteken Tompos Kátya emlékére a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a tavaly 41 évesen elhunyt színésznő tragikusan rövidre szabott színházi pályafutását idézi fel ritkán látott mozgóképek, fényképek és relikviák segítségével.
Fel a fejjel, mi csináljuk tovább!
A Keleti Márton rendezte Fel a fejjel! című vígjáték egyik ikonikus jelenete, amikor a Peti bohócot játszó Latabár Kálmánt Aida nevű elefántja megborotválja és vizet zúdít a fejére. Ezt az ötvenes évekbeli filmet vitte most színre a Bethlen Téri Színházban volt hallgatónk, Szécsi Bence az ötödéves fizikai színházrendező osztállyal. Elefánt nincs az előadásban, bohóctréfa, trükk és mondanivaló viszont annál több. A rendezővel a bemutató után beszélgettünk.
SZFE 160: díszkitűzőt kaptak az egyetem alumni tagjai
2025. február 26-án a Színház- és Filmművészeti Egyetem nagyszabású gálaműsorral ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az est méltó zárásaként az egyetem egykori hallgatói alumni díszkitűzőt vehettek át, jelképezve az intézményhez fűződő közösségi és szakmai összetartozást. A Karrieriroda szervezésében az alumni közösséghez eddig már több mint 65 öregdiák csatlakozott, és továbbra is várjuk minden volt hallgató jelentkezését.
160 éves a Színház- és Filmművészeti Egyetem
A jubileum alkalmából rendezett gálán a magyar kulturális élet kiválóságai, az egyetem jelenlegi és egykori növendékei, neves művészek együtt tisztelegtek az intézmény gazdag öröksége és kimagasló művészeti hagyományai előtt. Az évforduló keretében az egyetem alumni tagjainak díszkitűzőt ajándékozott, Koltai Lajos operatőr, oktató részére pedig címzetes egyetemi tanári címet adományozott.
A néző rehabilitációja – Marco De Marinis adott elő az SZFE Doktori Iskolájában
A neves olasz színháztörténész, Marco De Marinis látogatott el 2025. február 24-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába, amely egy szociológiai és színházantropológiai irányú, a nézőkutatás kérdését vizsgáló projektet indított az idei tanévben. A nemzetközi hírű teatrológus abból a célból érkezett az SZFE-re, hogy előadást tartson a doktori programban résztvevő PhD- és DLA-hallgatóknak a témáról és segítse elmélyíteni a műhelyben zajló munkát a múlt század utolsó harmadától folyamatosan felélénkülő diszkurzus napjainkig tartó alakulástörténetének bemutatásával.
Kortárs drámák fordítása az ELTE és az SZFE együttműködésében
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatókon hat kortárs dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, valamint a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint ötven hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói munkájával jött létre. Az idáig vezető útról a két főszervezővel, Gleason-Nagy Natáliával és Sereg Judittal beszélgettünk.
Robert Capa, a szerencsejátékos
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
