A modern Prométheusz nyomában
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.
A görög mitológia nagyon közel áll hozzád. Mikor kezdtél el komolyabban foglalkozni Prométheusz alakjával?
Amikor egy kis plusz szabadidőhöz jutottam az egyetem negyedik évében, szerettem volna egy kicsit jobban elmélyülni a görög mitológia világában. Az egyetem könyvtára bizonyult az első állomásnak. Rendkívül izgalmasnak tartom a mitológiai történetek erkölcsi elkötelezettségét. Nyers, tiszta, sok esetben ösztönszerűen működő alakjai nagyon érdekelnek. Prométheusz szerepe és működése a mitológiában kifejezetten foglalkoztatott, ezért minden Prométheuszhoz köthető dokumentumot kikerestem a polcokról. Ekkor találtam rá Mesterházi Lajos A Prométheusz-rejtély című regényére, ami alapján készült egy korábbi színpadi adaptáció is. Ezt Kazimir Károly rendezte 1976-ban a Thália Színházban. Azt éreztem, hogy végtelenül izgalmas a szöveg alapfelvetése, miszerint Prométheusz visszatér jelenkorunkba, és teljesen más realitással találkozik, mint amit elképzelt.
Mi ragadott meg annyira az eredeti szövegben, ami miatt szükségesnek láttad továbbgondolni?
Zeusz, a féltékeny főisten, a Kaukázus sziklájához láncoltatta Prométheuszt a tűz ellopásáért, és egy sassal marcangoltatta szét a máját minden nap. A változatos kínzások sorozata egészen addig folytatódott, amíg Héraklész arra nem vonult győztes csapatával, hogy lelője a sast és megszabadítsa Prométheuszt. Eddig szól a „mese”. Innen indul a fantázia szüleménye. Megérte-e a nagy áldozat, amit értünk emberekért hozott az isten, és hogyan reagálnánk rá a jelenünkben, ha találkoznánk vele? Megvásárolnánk és a saját céljainkra használnánk kreált népszerűségét? Ahogy Gránicz Majával elkezdtünk dolgozni a szövegen, rájöttünk, hogy bár a koncepció megragadó, a szöveg annyira poros már, hogy nem érdemes farigcsálni; helyette írtunk egy egészen újat.
Milyen irányba mozdult el az előadás az eredeti koncepcióhoz képest?
A fókusz végig az emberi kapcsolódás nehézkességén volt. Alapvetően az a kérdés: vajon a korunk embere képes-e lelassulni. Szándékában áll-e megérteni saját működését és a környezetét, vagy hagyja, hogy beszippantsa a számtalan haszontalan információval, reklámszöveggel tarkított nyilvánosság. Mennyire vagyunk figyelmesek egymás iránt? Az önfeláldozás gesztusa, amit a történet szerint Prométheusz tett az emberiségért, képviselhet-e még értéket a számunkra? Észrevennénk-e egyáltalán ebben a hatalmas zajtengerben, ha egy „isten” lejönne közénk? Mire gondol ma az ember, ha kimondja: Isten?
Az előadásban észrevehető a Jézus-párhuzam. Ez szándékos?
Természetesen szándékos. Fontos volt számomra, hogy ne egy büntető, haragvó vagy hivalkodó istent ábrázoljunk. A valódi morális értékek soha nem hivalkodóak, nem követelőznek. Éppen ezért szükséges, hogy nyitott szemmel járjunk a világban, és keressük őket. Prométheusz az előadásban szerény, szemlélődő, figyelmes figura – nem egy önelégült influenszer vagy megmondóember.
Az előadás konkrét terekbe helyezi ezt az absztrakt konfliktust. Mit jelentenek ezek a terek – a kifutó, a televízió-stúdió – az előadásban?
Nem véletlenül választottam ezeket. A kifutó egyszersmind utca is – a kettő szándékosan összefolyik. Nem lehet eldönteni, hogy divatbemutatón, vagy csak egy hétköznapi utcán vagyunk-e. Korunk fő mozgatórugója az önmenedzsment, a magamutogatás. Sokszor érezzük úgy, hogy nem is létezünk a társadalom számára, ha kivonjuk magunkat belőlük. A másik fő helyszín a televízió-stúdió, ahol a manipulatív média működésének a mechanizmusait szeretnénk megmutatni. Például, hogy hogyan lehet úgy szándékosan félremagyarázni valakinek a szándékait, hogy a saját céljainkra használjuk. Prométheuszt a mi történetünkben azonnal beárazza és politikai céljainak beteljesítésére használja a hatalom.
A kapitalizmus kritikája tehát nem mellékesen van jelen.
Nem, ez központi. Korunk szorongató viszonyainak része, akárcsak a háború, ami szintén megjelenik az előadásban.
Miért marad meg Prométheusz tisztasága ebben a mételyező közegben?
Azért, mert Prométheusz nem ember, hanem egy eszme. Az egymásba vetett hit, bizalom és fény megtestesítője. Az előadás igazi kérdése: szükségünk van-e erre az alakra, és ha igen, meghalljuk-e, amit üzen?
Egyéb hírek
Casting felhívás
A Karrieriroda ajánlásával a Soproni Petőfi Színház és a Csokonai Nemzeti Színház meghallgatást hirdet.
Hamarosan kezdetét veszi a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
Az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi programsorozatának részeként, első alkalommal rendezi meg november 13–15. között a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korábban hasonlóképpen az intézmény szervezésében megvalósult Összhang Gálaest után az egyetem hagyományteremtő szándékkal indítja a filmfesztivált is, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal filmkészítőket, valamint inspiráló, nemzetközi közeget teremtsen a párbeszéd, illetve a közös tanulás és gondolkodás érdekében.
„Ott vagyunk a nemzetközi filmes térképen” – interjú Varga Sébastiennel
Luxusautók, technikai bravúrok és grandiózus költségvetés – gondolhatnánk, hogy ez a siker kulcsa a világ egyik legjelentősebb autós és motoros témájú filmes seregszemléjén, a Nemzetközi Motor Filmdíjon (International Motor Film Awards). Erre cáfolt rá Varga Sébastien Poros utakon című alkotása, amely nemrég a világ legjobb autós diákfilmje lett Londonban. Frissen végzett second unit rendező hallgatónkat díjátadós élményeiről kérdeztük.
Zentán léptek színpadra az SZFE hallgatói
A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózaiszínművész-hallgatói a Zentai Magyar Kamaraszínházban mutatták be elsőéves vizsgaelőadásukat. Az itthon is nagy sikerrel játszott, Repülni hív a magas ég című produkciót október 26-án, vasárnap láthatta a közönség.
X- Faktor kamerapróba
A Karrieriroda ajánlásával az UFASOW közreműködésével szeretettel hívunk, várunk az X- Faktor kamerapróbáira, hogy testközelből megtapasztalhassátok, hogyan készül egy nagyszabású televíziós produkció.
Meghívó Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A kortárs média és a forgatókönyvírás új kézikönyvei - páros könyvbemutató az SZFE-n
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Öt művészeti egyetem ünnepelt közös gálán a Müpában
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
