A televízió művészete: tanulságok az SZFE televíziós műsorkészítő osztályának rendezés-gyakorlatáról
2024 május 25., szombat 07:00.
Az SZFE elsőéves televíziós műsorkészítő osztályának rendezés-gyakorlat vizsga előtti órájának látogatása lehetőséget nyújtott betekinteni a fikciós mozgókép televíziós kulisszái mögé. Zilahy Tamás tanár úr vezetésével a televíziós képzésben résztvevő, elsőéves hallgatóknak a tavaszi szemeszter végén két vizsgafeladatot kellett teljesíteniük.
Az első feladat egy teljesen önálló munka volt, amelynek során a hallgatóknak „Fecni” címmel kellett egy rövid történetet megálmodniuk. A feladat minden részletre kiterjedt, így a forgatókönyv megírásától a jelenet megrendezéséig minden az ő felelősségük volt. Ide tartozott a szinopszis elkészítése, a szereposztás kitalálása, az irodalmi forgatókönyv megírása, a technikai forgatókönyv megtervezése, a karakterleírások kidolgozása, a storyboard bemutatása, valamint a jelmezek, a berendezés és a kellékek listájának összeállítása is. A téma feldolgozása teljesen szabad volt, csupán egyetlen megkötés volt: a történet központjában a „Fecni” áll.
Ez a fajta feladat lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy kreativitásukat és technikai tudásukat egyaránt fejlesszék. Hiába televíziós műsorkészítő szakon tanulnak, a tv-filmrendezés során szerzett komplex tapasztalatok nagyban segítik őket a későbbi szakmájukban is. A forgatókönyvírás, a szereposztás, a karakterleírások és a storyboard készítése mind olyan alapvető elvárások, amelyek elengedhetetlenek egy televíziós produkció létrehozásához. Ezeken a feladatokon túl a hallgatók egymás projektjeiben, mint színész, technikai rendező, vezető operatőr, kameraman stúdióasszisztens, képvágó is szerepet vállalnak.
A gyakorlat során a hallgatók megtanulják, hogyan építsenek fel egy történetet, hogyan hozzanak létre vizuálisan hatásos jeleneteket, és hogyan koordinálják a produkció különböző elemeit. Ez a komplex feladat fejleszti a problémamegoldó képességeiket és a csapatmunkában való jártasságukat is, ugyanis egy jó műsorkészítőnek értenie kell a rendezés, az írás és a vizuális megjelenítés minden aspektusához.
A másik feladat hasonló volt az előzőhöz, ezúttal azonban egy adaptáció elkészítése volt a cél. Molnár Ferenc Ketten beszélnek című novelláskötetéből kellett kiválasztani egy dialógust, amelyet televízióra adaptáltak. Molnár Ferenc művei a magyar irodalom klasszikusai közé tartoznak. A finom lélektani ábrázolások, emberi kapcsolatok és társadalmi kérdések, amelyeket műveiben feldolgoz, különleges kihívást jelentenek. A hallgatók számára ez a feladat számos előnnyel jár: megtanulják, hogyan kell egy irodalmi művet képernyőre alkalmazni a kreativitás és technikai tudás egyensúlyának megteremtésével, emellett lehetőségük van elmélyülni Molnár Ferenc prózai műveinek világában, megérteni a karakterek motivációit és a szerző korának társadalmi normáit. A munka során számos kihívással találkozhatnak, például miként maradjanak „hűek” az eredeti műhöz, miközben egy másik műfaj, a film kontextusába ültetik át az olvasottakat. Mindemellett a megfelelő színészek kiválasztása, a jelenetek megtervezése és a vizuális stílus kialakítása is alkalmas arra, hogy a hallgatók fejlesszék rendezői képességeiket, művészi víziójukat.
Zilahy tanár úr számos óráján volt szerencsénk már részt venni, és minden alkalom új tanulságokkal szolgált. Ez a mostani óra azonban különösen fontos pillanatokba engedett betekintést. Váratlanul igen érzékeny szituáció alakult ki, ami nem ritka sem az egyetemi évek alatt, sem az SZFE falain kívüli szakmai életben. A hallgatóknak ezúttal komoly kihívással kellett szembenézniük, a szokásosnál is több kritikai hang okán.
Zilahy tanár úr szigorú tanár hírében áll. Szigora minden esetben a szakmai igényességre és minőségre irányul, ebből pedig nem enged, mert ez a hallgatók és a mesterség érdekében történik, sosem személyes.
A mozgóképkészítő szakma könyörtelen szabályokkal és magas elvárásokkal bír, ahol a minőség és a pontosság elengedhetetlen. A cél az, hogy a hallgatók fejlesszék problémamegoldó képességüket, és már az egyetemi évek alatt szembesüljenek a legmagasabb szakmai elvárásokkal, felkészülten lépjenek ki az SZFE-ről a professzionális létbe, megfelelő „ütésállósággal”, kitartással felvértezve. A televíziós szakma kemény versenyszféra, gyorsan változó terület, ahol a hibáknak komoly következményei lehetnek. Az érzékeny helyzetek kezelése elősegíti az érzelmi intelligencia növekedését, ami később a gyakori konfliktuskezelésben igen nagy segítség lehet. A kemény elvárások arra ösztönzik a hallgatókat, hogy folyamatosan fejlődjenek, kritikusan tekintsenek önmagukra és művükre, vágyják és bírják a kritikát, és képesek legyenek túlszárnyalni önmagukat. A szigor tehát nem a korlátozásról, hanem a fejlődésről a lehetőségek bővítéséről szól.
A rendezői szerep számos kihívással jár, és Zilahy tanár úr órái pontosan ezeket a valós élethelyzeteket modellezik. A rendező feladata, hogy egyensúlyt teremtsen a kreatív energiák és a gyakorlati megvalósítás konkrétumai között, miközben folyamatosan koordinálja a stáb munkáját és biztosítja, hogy mindenki a közös cél elérése érdekében dolgozzon. A hallgatók megtanulják, hogy minden pillanatban kézben kell tartaniuk a folyamatokat, és soha nem engedhetik meg maguknak a felkészületlenséget és az ebből következő bizonytalanságot.
De mit tehet egy rendező, ha a színészek nem veszik komolyan a feladatukat? Hogyan lehet motiválni az ambícióval nem rendező színészeket? Hogyan lendítheti előbbre a rendező a színészek munkáját a forgatási szünetekben? Mennyire engedhető meg, hogy egy rendező engedékeny legyen? Mit tehet a rendező ezeknek a helyzetnek a kezeléséért? Hol keresse a hibák okát? Legeslegelsősorban – magában! A színészekkel való munka során a hallgatóknak meg kell érteniük, hogy a rendezőnek mindig készen kell állnia a döntéshozatalra, az irányításra, az ebből fakadó konfliktuskezelésre. Az engedékenység a rendező részéről veszélyeztetheti a produkció minőségét és a csapatmunka hatékonyságát, ezért hangsúlyos, hogy a munkában nincs helye barátságnak. A hallgatók számára ezek a stúdiógyakorlatok lehetőséget teremtenek arra, hogy fejlesszék vezetői képességeiket, és megtanulják, hogyan kell hatékonyan együttműködni a stáb valamennyi tagjával, ugyanis a produkció sikere a forgatócsoport összes tagjának együttműködésén alapul. Egyszerre kell tehát emberségesnek és határozottnak, de empatikusnak is lenni, hogy a stábtagok biztonságban érezhessék magukat, mindnyájan érdekeltek legyenek a színvonalas végeredményben. Zilahy Tamás tanár úr óráján a hallgatók megtanulják, hogy a rendezői szerep nemcsak a művészi látomás megvalósításáról szól, hanem arról is, hogy a csapat minden tagját inspirálni és irányítani, folyamatosan kondicionálni kell.
A gyakorlatok célja, hogy a komfortzónájukból kimozdított, immár nem civil fiatalemberek magabiztos és felkészült profikká váljanak. A kritikák meghallgatása és elfogadása pedig alázatra tanít, amely elengedhetetlen személyes és szakmai fejlődésük szempontjából egyaránt. Ez az átfogó képzés biztosítja, hogy az SZFE-ről kilépő hallgatók a jövő vezető szakemberei legyenek, akik képesek újító ötleteikkel és kiváló munkájukkal maradandó nyomot hagyni a filmes szakmában.
Egyéb hírek
Kortárs drámák fordítása az ELTE és az SZFE együttműködésében
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatókon hat kortárs dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, valamint a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint ötven hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói munkájával jött létre. Az idáig vezető útról a két főszervezővel, Gleason-Nagy Natáliával és Sereg Judittal beszélgettünk.
Robert Capa, a szerencsejátékos
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Othello megfojtásjelenetétől az interaktív filmkészítésig – ilyen volt az Alkotóműhelyek Hete
Az SZFE ismét megrendezte az Alkotóműhelyek Hetét a tavaszi félév első hetében, ami a közös élmények mellett számos lehetőséget kínált hallgatóinknak arra, hogy bepillantást nyerhessenek más intézetek és szakok képzéseibe is. Szakmai előadások, gyakorlati foglalkozások, mesterkurzusok és egy könyvbemutató is gazdagították az ötnapos programot.
„Mint egy valóra vált álom” – interjú Nagy Alma Virággal
Az SZFE negyedéves zenésszínművész-hallgatójával készített exkluzív interjút a Metropol a Budapesti Operettszínház Hamupipőke című előadása kapcsán. A darabban Nagy Alma Virág alakítja váltott szereposztásban a címszereplőt.
Dokumentumfilm-rendező MA vizsgafilm vetítés
Az SZFE Dokumentumfilm-rendező MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja február 26-a, 17:30.
SZFE Könyvek: két kötet bemutató az Alkotóműhelyek Hetén
Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Mi történt Nórával, miután elhagyta a férjét? – kiderül
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
Kortárs drámafordító kollekció az SZFE-n
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
