A televízió művészete: tanulságok az SZFE televíziós műsorkészítő osztályának rendezés-gyakorlatáról
május 25., szombat 07:00
Az SZFE elsőéves televíziós műsorkészítő osztályának rendezés-gyakorlat vizsga előtti órájának látogatása lehetőséget nyújtott betekinteni a fikciós mozgókép televíziós kulisszái mögé. Zilahy Tamás tanár úr vezetésével a televíziós képzésben résztvevő, elsőéves hallgatóknak a tavaszi szemeszter végén két vizsgafeladatot kellett teljesíteniük.
Az első feladat egy teljesen önálló munka volt, amelynek során a hallgatóknak „Fecni” címmel kellett egy rövid történetet megálmodniuk. A feladat minden részletre kiterjedt, így a forgatókönyv megírásától a jelenet megrendezéséig minden az ő felelősségük volt. Ide tartozott a szinopszis elkészítése, a szereposztás kitalálása, az irodalmi forgatókönyv megírása, a technikai forgatókönyv megtervezése, a karakterleírások kidolgozása, a storyboard bemutatása, valamint a jelmezek, a berendezés és a kellékek listájának összeállítása is. A téma feldolgozása teljesen szabad volt, csupán egyetlen megkötés volt: a történet központjában a „Fecni” áll.
Ez a fajta feladat lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy kreativitásukat és technikai tudásukat egyaránt fejlesszék. Hiába televíziós műsorkészítő szakon tanulnak, a tv-filmrendezés során szerzett komplex tapasztalatok nagyban segítik őket a későbbi szakmájukban is. A forgatókönyvírás, a szereposztás, a karakterleírások és a storyboard készítése mind olyan alapvető elvárások, amelyek elengedhetetlenek egy televíziós produkció létrehozásához. Ezeken a feladatokon túl a hallgatók egymás projektjeiben, mint színész, technikai rendező, vezető operatőr, kameraman stúdióasszisztens, képvágó is szerepet vállalnak.
A gyakorlat során a hallgatók megtanulják, hogyan építsenek fel egy történetet, hogyan hozzanak létre vizuálisan hatásos jeleneteket, és hogyan koordinálják a produkció különböző elemeit. Ez a komplex feladat fejleszti a problémamegoldó képességeiket és a csapatmunkában való jártasságukat is, ugyanis egy jó műsorkészítőnek értenie kell a rendezés, az írás és a vizuális megjelenítés minden aspektusához.
A másik feladat hasonló volt az előzőhöz, ezúttal azonban egy adaptáció elkészítése volt a cél. Molnár Ferenc Ketten beszélnek című novelláskötetéből kellett kiválasztani egy dialógust, amelyet televízióra adaptáltak. Molnár Ferenc művei a magyar irodalom klasszikusai közé tartoznak. A finom lélektani ábrázolások, emberi kapcsolatok és társadalmi kérdések, amelyeket műveiben feldolgoz, különleges kihívást jelentenek. A hallgatók számára ez a feladat számos előnnyel jár: megtanulják, hogyan kell egy irodalmi művet képernyőre alkalmazni a kreativitás és technikai tudás egyensúlyának megteremtésével, emellett lehetőségük van elmélyülni Molnár Ferenc prózai műveinek világában, megérteni a karakterek motivációit és a szerző korának társadalmi normáit. A munka során számos kihívással találkozhatnak, például miként maradjanak „hűek” az eredeti műhöz, miközben egy másik műfaj, a film kontextusába ültetik át az olvasottakat. Mindemellett a megfelelő színészek kiválasztása, a jelenetek megtervezése és a vizuális stílus kialakítása is alkalmas arra, hogy a hallgatók fejlesszék rendezői képességeiket, művészi víziójukat.
Zilahy tanár úr számos óráján volt szerencsénk már részt venni, és minden alkalom új tanulságokkal szolgált. Ez a mostani óra azonban különösen fontos pillanatokba engedett betekintést. Váratlanul igen érzékeny szituáció alakult ki, ami nem ritka sem az egyetemi évek alatt, sem az SZFE falain kívüli szakmai életben. A hallgatóknak ezúttal komoly kihívással kellett szembenézniük, a szokásosnál is több kritikai hang okán.
Zilahy tanár úr szigorú tanár hírében áll. Szigora minden esetben a szakmai igényességre és minőségre irányul, ebből pedig nem enged, mert ez a hallgatók és a mesterség érdekében történik, sosem személyes.
A mozgóképkészítő szakma könyörtelen szabályokkal és magas elvárásokkal bír, ahol a minőség és a pontosság elengedhetetlen. A cél az, hogy a hallgatók fejlesszék problémamegoldó képességüket, és már az egyetemi évek alatt szembesüljenek a legmagasabb szakmai elvárásokkal, felkészülten lépjenek ki az SZFE-ről a professzionális létbe, megfelelő „ütésállósággal”, kitartással felvértezve. A televíziós szakma kemény versenyszféra, gyorsan változó terület, ahol a hibáknak komoly következményei lehetnek. Az érzékeny helyzetek kezelése elősegíti az érzelmi intelligencia növekedését, ami később a gyakori konfliktuskezelésben igen nagy segítség lehet. A kemény elvárások arra ösztönzik a hallgatókat, hogy folyamatosan fejlődjenek, kritikusan tekintsenek önmagukra és művükre, vágyják és bírják a kritikát, és képesek legyenek túlszárnyalni önmagukat. A szigor tehát nem a korlátozásról, hanem a fejlődésről a lehetőségek bővítéséről szól.
A rendezői szerep számos kihívással jár, és Zilahy tanár úr órái pontosan ezeket a valós élethelyzeteket modellezik. A rendező feladata, hogy egyensúlyt teremtsen a kreatív energiák és a gyakorlati megvalósítás konkrétumai között, miközben folyamatosan koordinálja a stáb munkáját és biztosítja, hogy mindenki a közös cél elérése érdekében dolgozzon. A hallgatók megtanulják, hogy minden pillanatban kézben kell tartaniuk a folyamatokat, és soha nem engedhetik meg maguknak a felkészületlenséget és az ebből következő bizonytalanságot.
De mit tehet egy rendező, ha a színészek nem veszik komolyan a feladatukat? Hogyan lehet motiválni az ambícióval nem rendező színészeket? Hogyan lendítheti előbbre a rendező a színészek munkáját a forgatási szünetekben? Mennyire engedhető meg, hogy egy rendező engedékeny legyen? Mit tehet a rendező ezeknek a helyzetnek a kezeléséért? Hol keresse a hibák okát? Legeslegelsősorban – magában! A színészekkel való munka során a hallgatóknak meg kell érteniük, hogy a rendezőnek mindig készen kell állnia a döntéshozatalra, az irányításra, az ebből fakadó konfliktuskezelésre. Az engedékenység a rendező részéről veszélyeztetheti a produkció minőségét és a csapatmunka hatékonyságát, ezért hangsúlyos, hogy a munkában nincs helye barátságnak. A hallgatók számára ezek a stúdiógyakorlatok lehetőséget teremtenek arra, hogy fejlesszék vezetői képességeiket, és megtanulják, hogyan kell hatékonyan együttműködni a stáb valamennyi tagjával, ugyanis a produkció sikere a forgatócsoport összes tagjának együttműködésén alapul. Egyszerre kell tehát emberségesnek és határozottnak, de empatikusnak is lenni, hogy a stábtagok biztonságban érezhessék magukat, mindnyájan érdekeltek legyenek a színvonalas végeredményben. Zilahy Tamás tanár úr óráján a hallgatók megtanulják, hogy a rendezői szerep nemcsak a művészi látomás megvalósításáról szól, hanem arról is, hogy a csapat minden tagját inspirálni és irányítani, folyamatosan kondicionálni kell.
A gyakorlatok célja, hogy a komfortzónájukból kimozdított, immár nem civil fiatalemberek magabiztos és felkészült profikká váljanak. A kritikák meghallgatása és elfogadása pedig alázatra tanít, amely elengedhetetlen személyes és szakmai fejlődésük szempontjából egyaránt. Ez az átfogó képzés biztosítja, hogy az SZFE-ről kilépő hallgatók a jövő vezető szakemberei legyenek, akik képesek újító ötleteikkel és kiváló munkájukkal maradandó nyomot hagyni a filmes szakmában.
Egyéb hírek
„Az ismert történeteket is úgy érdemes rendezni, mintha valaki először hallaná” - interjú Fejes Szabolccsal
A Pécsi Nemzeti Színházban megtartották a Hazám, hazám című operabeavató ősbemutatóját. Az előadást negyedéves rendezőhallgatónk, Fejes Szabolcs állította színpadra, akivel arról is beszélgettünk, hogy miért is annyira nehéz műfaj az opera.
Három generáció – egy trauma
Hevesi Fanni: „Csodálatos érzés, ahogyan a színpadon megszületik az, ami addig a fejemben élt” – Az ötödéves fizika színházrendező szakos hallgató gondolt egy merészet és itthon elsőként vitte színre a számos díjjal elismert kortárs brit drámaíró, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című alkotását. Hevesi Fanninak nemcsak a darabválasztása bátor, a megvalósítás is: koncentrálóképességünket folyamatosan teszteli, ugyanis három generáció történetét egyidőben láthatjuk a színpadon. A rendezővel a Bethlen Téri Színházban a bemutató előtt beszélgettünk.
Bemutatkozott az SZFE a MEFOB-on
A kecskeméti Neumann János Egyetem adott otthont a Férfi-női futsal MEFOB 1. fordulójának, ahol két nemben összesen 6 egyetemi csapat mérte össze erejét. Az SZFE most először vett részt a megmérettetésen.
MEGHÍVÓ Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére.
SZFE-s hallgatók előadása Isztambulban
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be októberben a Műcsarnokban. A kötet öt történetét harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állította színpadra. A darabot most bemutatták Isztambulban is, az SZFE-vel a Madách-projekt óta szorosan együttműködő Istanbul Aydin Unvesity-n.
Beszámoló az SZFE Tudományos Diákköri Konferenciájáról
Az Egyetem 2024. november 29-én megtartotta Tudományos Diákköri Konferenciáját. A konferencián a délelőtti filmművészeti és a délutáni színházművészeti szekcióban 11-11 pályázati munkát mutattak be a résztvevők.
Örömhír: két SZFE-s hallgatóval forgatták az OTDK reklámfilmjét
Magyarország legrangosabb tudományos diákrendezvényét, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) egyetemünk két másodéves prózai színművész hallgatójának, Benyó Klárának és Balog Zsoltnak a közreműködésével készülő reklámfilm népszerűsíti, akik első alkalommal tapasztalhatták meg a professzionális filmkészítés kulisszatitkait.
Jó estét nyár, jó estét szerelem - hallgatónk főszereplésével
Végzős hallgatónk, Pásztor Ádám főszereplésével látható a Magyar Színház Sinkovits Imre Stúdiószínpadán mesteroktatónk, Nagybaczoni Nagy Kati rendezésében a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés színmű.
