A televízió művészete: tanulságok az SZFE televíziós műsorkészítő osztályának rendezés-gyakorlatáról
2024 május 25., szombat 07:00.
Az SZFE elsőéves televíziós műsorkészítő osztályának rendezés-gyakorlat vizsga előtti órájának látogatása lehetőséget nyújtott betekinteni a fikciós mozgókép televíziós kulisszái mögé. Zilahy Tamás tanár úr vezetésével a televíziós képzésben résztvevő, elsőéves hallgatóknak a tavaszi szemeszter végén két vizsgafeladatot kellett teljesíteniük.
Az első feladat egy teljesen önálló munka volt, amelynek során a hallgatóknak „Fecni” címmel kellett egy rövid történetet megálmodniuk. A feladat minden részletre kiterjedt, így a forgatókönyv megírásától a jelenet megrendezéséig minden az ő felelősségük volt. Ide tartozott a szinopszis elkészítése, a szereposztás kitalálása, az irodalmi forgatókönyv megírása, a technikai forgatókönyv megtervezése, a karakterleírások kidolgozása, a storyboard bemutatása, valamint a jelmezek, a berendezés és a kellékek listájának összeállítása is. A téma feldolgozása teljesen szabad volt, csupán egyetlen megkötés volt: a történet központjában a „Fecni” áll.
Ez a fajta feladat lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy kreativitásukat és technikai tudásukat egyaránt fejlesszék. Hiába televíziós műsorkészítő szakon tanulnak, a tv-filmrendezés során szerzett komplex tapasztalatok nagyban segítik őket a későbbi szakmájukban is. A forgatókönyvírás, a szereposztás, a karakterleírások és a storyboard készítése mind olyan alapvető elvárások, amelyek elengedhetetlenek egy televíziós produkció létrehozásához. Ezeken a feladatokon túl a hallgatók egymás projektjeiben, mint színész, technikai rendező, vezető operatőr, kameraman stúdióasszisztens, képvágó is szerepet vállalnak.
A gyakorlat során a hallgatók megtanulják, hogyan építsenek fel egy történetet, hogyan hozzanak létre vizuálisan hatásos jeleneteket, és hogyan koordinálják a produkció különböző elemeit. Ez a komplex feladat fejleszti a problémamegoldó képességeiket és a csapatmunkában való jártasságukat is, ugyanis egy jó műsorkészítőnek értenie kell a rendezés, az írás és a vizuális megjelenítés minden aspektusához.
A másik feladat hasonló volt az előzőhöz, ezúttal azonban egy adaptáció elkészítése volt a cél. Molnár Ferenc Ketten beszélnek című novelláskötetéből kellett kiválasztani egy dialógust, amelyet televízióra adaptáltak. Molnár Ferenc művei a magyar irodalom klasszikusai közé tartoznak. A finom lélektani ábrázolások, emberi kapcsolatok és társadalmi kérdések, amelyeket műveiben feldolgoz, különleges kihívást jelentenek. A hallgatók számára ez a feladat számos előnnyel jár: megtanulják, hogyan kell egy irodalmi művet képernyőre alkalmazni a kreativitás és technikai tudás egyensúlyának megteremtésével, emellett lehetőségük van elmélyülni Molnár Ferenc prózai műveinek világában, megérteni a karakterek motivációit és a szerző korának társadalmi normáit. A munka során számos kihívással találkozhatnak, például miként maradjanak „hűek” az eredeti műhöz, miközben egy másik műfaj, a film kontextusába ültetik át az olvasottakat. Mindemellett a megfelelő színészek kiválasztása, a jelenetek megtervezése és a vizuális stílus kialakítása is alkalmas arra, hogy a hallgatók fejlesszék rendezői képességeiket, művészi víziójukat.
Zilahy tanár úr számos óráján volt szerencsénk már részt venni, és minden alkalom új tanulságokkal szolgált. Ez a mostani óra azonban különösen fontos pillanatokba engedett betekintést. Váratlanul igen érzékeny szituáció alakult ki, ami nem ritka sem az egyetemi évek alatt, sem az SZFE falain kívüli szakmai életben. A hallgatóknak ezúttal komoly kihívással kellett szembenézniük, a szokásosnál is több kritikai hang okán.
Zilahy tanár úr szigorú tanár hírében áll. Szigora minden esetben a szakmai igényességre és minőségre irányul, ebből pedig nem enged, mert ez a hallgatók és a mesterség érdekében történik, sosem személyes.
A mozgóképkészítő szakma könyörtelen szabályokkal és magas elvárásokkal bír, ahol a minőség és a pontosság elengedhetetlen. A cél az, hogy a hallgatók fejlesszék problémamegoldó képességüket, és már az egyetemi évek alatt szembesüljenek a legmagasabb szakmai elvárásokkal, felkészülten lépjenek ki az SZFE-ről a professzionális létbe, megfelelő „ütésállósággal”, kitartással felvértezve. A televíziós szakma kemény versenyszféra, gyorsan változó terület, ahol a hibáknak komoly következményei lehetnek. Az érzékeny helyzetek kezelése elősegíti az érzelmi intelligencia növekedését, ami később a gyakori konfliktuskezelésben igen nagy segítség lehet. A kemény elvárások arra ösztönzik a hallgatókat, hogy folyamatosan fejlődjenek, kritikusan tekintsenek önmagukra és művükre, vágyják és bírják a kritikát, és képesek legyenek túlszárnyalni önmagukat. A szigor tehát nem a korlátozásról, hanem a fejlődésről a lehetőségek bővítéséről szól.
A rendezői szerep számos kihívással jár, és Zilahy tanár úr órái pontosan ezeket a valós élethelyzeteket modellezik. A rendező feladata, hogy egyensúlyt teremtsen a kreatív energiák és a gyakorlati megvalósítás konkrétumai között, miközben folyamatosan koordinálja a stáb munkáját és biztosítja, hogy mindenki a közös cél elérése érdekében dolgozzon. A hallgatók megtanulják, hogy minden pillanatban kézben kell tartaniuk a folyamatokat, és soha nem engedhetik meg maguknak a felkészületlenséget és az ebből következő bizonytalanságot.
De mit tehet egy rendező, ha a színészek nem veszik komolyan a feladatukat? Hogyan lehet motiválni az ambícióval nem rendező színészeket? Hogyan lendítheti előbbre a rendező a színészek munkáját a forgatási szünetekben? Mennyire engedhető meg, hogy egy rendező engedékeny legyen? Mit tehet a rendező ezeknek a helyzetnek a kezeléséért? Hol keresse a hibák okát? Legeslegelsősorban – magában! A színészekkel való munka során a hallgatóknak meg kell érteniük, hogy a rendezőnek mindig készen kell állnia a döntéshozatalra, az irányításra, az ebből fakadó konfliktuskezelésre. Az engedékenység a rendező részéről veszélyeztetheti a produkció minőségét és a csapatmunka hatékonyságát, ezért hangsúlyos, hogy a munkában nincs helye barátságnak. A hallgatók számára ezek a stúdiógyakorlatok lehetőséget teremtenek arra, hogy fejlesszék vezetői képességeiket, és megtanulják, hogyan kell hatékonyan együttműködni a stáb valamennyi tagjával, ugyanis a produkció sikere a forgatócsoport összes tagjának együttműködésén alapul. Egyszerre kell tehát emberségesnek és határozottnak, de empatikusnak is lenni, hogy a stábtagok biztonságban érezhessék magukat, mindnyájan érdekeltek legyenek a színvonalas végeredményben. Zilahy Tamás tanár úr óráján a hallgatók megtanulják, hogy a rendezői szerep nemcsak a művészi látomás megvalósításáról szól, hanem arról is, hogy a csapat minden tagját inspirálni és irányítani, folyamatosan kondicionálni kell.
A gyakorlatok célja, hogy a komfortzónájukból kimozdított, immár nem civil fiatalemberek magabiztos és felkészült profikká váljanak. A kritikák meghallgatása és elfogadása pedig alázatra tanít, amely elengedhetetlen személyes és szakmai fejlődésük szempontjából egyaránt. Ez az átfogó képzés biztosítja, hogy az SZFE-ről kilépő hallgatók a jövő vezető szakemberei legyenek, akik képesek újító ötleteikkel és kiváló munkájukkal maradandó nyomot hagyni a filmes szakmában.
Egyéb hírek
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
A próba a szerelmünk – interjú Ilja Bocsarnikovsszal, a harmadéves prózai színművész osztály vezetőjével és Szergej Szotnyikov vendégoktatóval
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
Az SZFE is részt vesz a XVI. DESZKA Fesztiválon
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Elkezdődött a 45. Magyar Filmszemle – ezeket az SZFE-s filmeket nézhetjük meg
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
SZFE-s hallgatókkal születik újjá A padlás Debrecenben
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Ló, AI és Hamvas: ilyen lesz a februári Alkotóműhelyek Hete
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
