Othello megfojtásjelenetétől az interaktív filmkészítésig – ilyen volt az Alkotóműhelyek Hete

Hétfőn rögtön egy könnyednek tűnő, de valójában nagyon szigorú műfaj, a komédia rejtelmeibe nyerhettek hallgatóink bepillantást Szabó Borbála előadásán. 13 órától három párhuzamosan futó előadás közül választhattak az érdeklődők. Papp Márta a magyar nyelv ritmusa és a beszéd tempója közötti összefüggést vizsgálta. Bodor Zoltán mentálhigiénés segítő a fókuszmódszert mutatta be, Kolozsi László pedig a nézői kíváncsiság felébresztésének a krimi műfajában alkalmazott módszereiről tartott előadást. Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan című könyvét és hangzó (!) Példatárát mutatta be, a nap utolsó előadását pedig Stőhr Lóránt tartotta, aki azt a kérdést járta körül, hogy filmre lehet-e vinni a halált.

Az Alkotóműhelyek Hetének programjain ezúttal is szép számmal vettek részt hallgatóink.

Kedden Komár István előadása nyitotta a napot, amelyben A kutya éji dalán, a Szürkületen, a Szegénylegényeken és a Mephistón keresztül vizsgálta a karakterek, az identitás, a függőség és a félelem témáit. Baska Barbara kétszer is megtartotta A film mint a kép reinkarnációja című kurzusát, Grezsa Ferenc pedig két különböző témát járt körül. 13 órától interaktív műhelymunka keretében mutatta be önazonosságunk fejlődését, 15 órától pedig a mentálhigiénés tanácsadás mibenléte került a középpontba. Murai András előadása a legnézettebb magyar filmek titkait kutatta, a nap zárásaként pedig a szakkollégium hallgatói mutatkoztak be olyan témákkal, mint a mesterséges intelligencia, TDK pályamunkáik és a kollégiumban zajló projektek. Emellett az aulában megtekinthető volt Krulik Marcell különleges kamerákat is felvonultató kiállítása.

Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Az SZFE könyvek páros kötetbemutatóján megtelt érdeklődőkkel a Bajor Gizi Színészmúzeum. Fotó: OSZMI

Csütörtökön Uhl Gabriella előadása nyújtott betekintést Wes Anderson erősen képzőművészet és gyűjtői szenvedély vezérelte fantáziájának világába. Ezután Kiss Csaba Shakespeare Othellójának gyilkossági jelenetét járta körül a koncepciók, fordítások, filmrészletek és magyar színházi előadások alapján.

Szekeres Csaba az interaktív filmírás világába kalauzolta az érdeklődőket, Nagybaczoni Katalin pedig az vizsgálta, van-e helye a zenés színházban a legnagyobb színházi iskolák eszméinek és gyakorlatának. A nap utolsó előadását Barlay Tamás, Moys Zoltán és Tari János tartotta meg közösen, a téma pedig a dokumentumfilmek forgatása volt rendkívüli helyzetekben.

A pénteki nap helyszíne a Rákóczi út 21. tornaterme volt. 11 órától Gleason-Nagy Natália és Smid Róbert tartott Laboratory Shakespeare címmel angol nyelvű, felolvasószínházzal kiegészített előadást a Szentivánéji álom és A vihar szövegeire alapozva. 15 órától Szilágyi Bálint vezetésével egy Bach-performanszt láthattak az érdeklődők. A másodéves prózai rendező és dramaturg szakos hallgatók a híres BWV 1007. jegyzékszámú csellószvit első tételét formálták szöveggé az első félév folyamán. A performansz során ezeket a szövegeket olvasták fel élő zenei kíséret mellett az elsőéves drámajátékos- és drámainstruktor-hallgatók.

Az Alkotóműhelyek Hete ezúttal is változatos programsorozatot kínált a hallgatóknak. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínált lehetőséget, hanem teret adott a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.