Kilépés a komfortzónából – ezt is megtapasztalhatták azok, akik bátran szemezgettek az Alkotóműhelyek Hetének kurzusaiból. Volt improvizációs gyakorlat halandzsa nyelven, képzelőerő-fejlesztés és jóga, sőt még tévés játékfilmforgatás is.
Emellett olyan mai jelenség is fókuszba került, mint a munkamánia és megtudhattuk azt is, hogyan lehet hasznunkra a mesterséges intelligencia az álláskeresésében. Több év rádiózás után részemről talán nem volt olyan merész az ugrás, amikor egy tévés kurzust választottam a gazdag kínálatból.
A figyelemfelkeltő címből – Függőség és identitás a svenkkaron túl – azonban már következtetni lehetett arra, hogy ez több lesz, mint egy szimpla előadás. A másodéves televíziós műsorkészítők osztályvezető tanára, Zilahy Tamás ugyanis rendhagyó módon közelített a mozgóképes szakmához. Amíg a függőséghez legtöbbünk negatív gondolatokat társít, a kifejezésnek önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke; minőségét a kontextus adja. Ezt máris megértjük, ha belegondolunk abba, hogy egy csecsemő esetében a függőség a túlélés záloga. A függőség – a kóros állapotoktól eltekintve – az életünk része. Ezt a filmesek különösképpen megtapasztalják, hiszen az operatőr és a színész függ a rendezőtől, a vágó az operatőrtől, a rendező a producertől és a gyártásvezetőtől, vagy megfordítva – és még sorolhatnánk. Tehát mondhatjuk, hogy a filmkészítés, vagy televíziózás igazi csapatmunka: ha a stáb nem lélegzik együtt, abból sok jó nem sül ki. De egy elvontabb oldalról közelítve azt is mondhatjuk, hogy egy jó filmhez kell a szenvedély, az adrenalin, akkor pedig máris ott vagyunk megint a függőségnél. Persze az óra nem maradt meg a filozofálás szintjén: a résztvevők egy stúdióbejárás után maguk is svenkkart ragadhattak. Örkény István Van választásunk című egyperceséből készítettek kisjátékfilmet Zilahy Tamás tanítványai, Simon Eszter és Molnár Tamás közreműködésével, akik most színészi vénájukat villantották meg. „Bármilyen meglepő, ez televíziós műsorszakon elég gyakori, ugyanis az osztály egy műhelymunka során az egész stábot leképezi. A hallgatók nemcsak műsorszerkesztést tanulnak, hanem kameráznak, vágnak és ha kell, színészkednek is – bár ez utóbbit van, hogy színészhallgatókra bízzák.” – mondja a tanár úr.
Óráit az Alkotóműhelyek Hetén kívül is szép számmal látogatják más szakos hallgatók, ami nem meglepő, hiszen – ahogy mondja – „a mozgóképet nem lehet megúszni a mozgókép évezredében.” Szerinte, aki az SZFE-re jön tanulni, találkoznia kell ezzel az órával. Eszter a lehetőséget megragadva, elsőéves dramaturgként érkezett a stúdiógyakorlatra. „Szerettem volna nyitni más szakok felé. Mivel nem ebből a világból jövök, kicsit izgultam, de nagyon feltöltődve érzem most magam – mondja az óra végén. „Olyan dolgokat csinálhattam, amit előtte sosem.” Vele ellentétben Bálint épp a televíziós műsorkészítő szakot kezdte idén, de erre a kurzusra mindenképp jönni szeretett volna, leginkább Zilahy tanár úr személye vonzott ide. „Nem olvastam el a kurzus pontos leírását, de azt kaptam, amire számítottam. Olyan élménnyel gazdagodtam, amit egy sima óra nem adott volna meg” – mondja. Ez pedig tulajdonképpen az Alkotóműhelyek Hetének célja, hogy a tanárok és hallgatók a komfortzónájukból kilépve együtt kísérletezzenek, vagy boncolgassanak olyan témákat, amire a hétköznapokban kevesebb lehetőség nyílik. Az egyetemi tanári lét egyébként is a folyamatos megújulásról szól Zilhay Tamás szerint. „Ezek a gyerekek olyan tudással érkeznek az SZFE-re, ami a mi tudásunkat éri el, vagy meg is haladja. Például vágóprogramot biztosan jobban kezelnek, mint én. Emellett a partnerségért is nagyon meg kell dolgozni. Annyi biztos, hogy a tanári létbe nem lehet belekényelmesedni” – összegezte.
Az Alkotóműhelyek Hetének befejeződésével és a hétfői évnyitóval kezdetét vette a 2024/25-ös tanév itt az SZFE-n. Mindenkinek jó munkát és sok sikert kívánunk!
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.

