Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
november 20., szerda 14:28
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Édesanyánkat elveszíteni még felnőtt korban is óriási trauma. Ha ez egy gyermekkel történik meg, az még nehezebben feldolgozható. Kiss Dorina vizsgaelőadásában Mikszáth Kálmán A fekete kisasszony című novelláját dolgozta át bábelőadássá, amelyben a főszereplő, a kis Erzsike, elindul a Mennyországba, hogy megkeresse halott édesanyját.
A nyári premiert követően az alkotók most novemberben másodjára mutatták be az előadást gyermekközönségnek. Ezúttal a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola kisiskolásai látogattak el a Rákóczi úti stúdióba, ahol csendben és valódi érdeklődéssel figyelték végig az előadást.
„Ez volt a második alkalom, hogy gyerekek előtt játszottuk az előadást, és örömmel tapasztaltam, hogy lekötötte a figyelmüket. Csak izgatott suttogásokat hallottam a nézőtérről, a végén pedig szó szerint megrohamoztak minket, ami igazán szívmelengető volt” – osztja meg élményeit Barabás Bíborka, az Erzsikét mozgató negyedéves színművész báb szakos hallgató. Ezzel az előadás másik szereplője, Dömötör Anna is egyetért: „Már az egyetem előtt is játszottam gyerekközönségnek a Kolibri Színház stúdiósaként, öröm volt most újra átélni ezt a fajta érdeklődést és energiát.”
Báb és bánat a színpadon
Kiss Dorina elmondja, hogy bár csak 30 perces a darab, így akár az óvodások is végig tudnák ülni, de a témája miatt inkább kisiskolásokat várnak rá. „Már volt halálközeli élményem, talán ezért is foglalkoztatott, hogyan lehet a halált megragadni és ábrázolni. Fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel időben beszéljünk erről a témáról, hogy oldjuk a szorongásaikat és a félelmeiket” – húzza alá, amikor arról kérdezem, miért választott olyan témát, amely felnőttek számára is gyakran tabu. Anna is egyetért ezzel, szerinte a bábelőadás nemcsak a mókáról és kacagásról szólhat; alkalmat kell adnia arra is, hogy nehezebb témákról beszéljünk. „Az egyik gyerek például az előadás után elmondta, hogy volt egy rész, amin elsírta magát, de ez rendben van, hiszen a történet végül feloldást nyújt” – teszi hozzá. Bíborka szerint hajlamosak vagyunk elfelejteni, hol húzódik a gyerekek tűréshatára, pedig a halál a mindennapjaink része és ennél sokkal ijesztőbb történetekkel is találkozhatnak. „A mese kiváló eszköz arra, hogy megküzdési stratégiát nyújtson a gyerekeknek.” – mondja
Kellene még egy-két kéz!
Kiss Dorinának nemcsak a témaválasztása volt különleges. Ebben az előadásban számos bábtechnikát igyekszik megmutatni a közönségnek. Bíborka és Anna árnyjátékozik, bábozik, sőt maszkot is öltenek és van, hogy e két utóbbit egyszerre művelik. „Egyikünk se bánná, ha lenne még plusz 1-2 keze!” – mondja nevetve Bíborka, mikor arról kérdezem, hogy mekkora kihívás volt nekik ez az előadás. „A darab főszereplője, Erzsike egy fejpálcás báb. Nincs lába, csak szoknyája, így időbe telt begyakorolni, hogy úgy tudjak vele menni és leülni, mintha lenne lába.” Majd hozzáteszi, hogy ugyanekkora kihívás a hangváltás is, hiszen több szereplő hangján is megszólalnak a darabban. Anna 6-7 szereplőt szólaltat meg, emellett énekelnek is – a történethez illő gyönyörű népdalokat. Sőt három dalt maga a rendező, Kiss Dorina írt és zenésített meg alkotótársaival. De ugyanilyen telitalálat a díszlet is, ami Horváth Márk munkáját dicséri.
Itt kell kezdeni a színházba járást!
Az alkotói folyamatban aktívan részt vett Kiss Dorina osztályfőnöke, Galántai Csaba is, aki szerint fontos, hogy a bábszakos hallgatók már egyetemi éveik alatt találkozzanak gyerekközönséggel. „Bár mostanában egyre több felnőtteknek szóló bábjáték készül, ez alapvetően mégis gyerekeknek szóló műfaj, ezért elengedhetetlen, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan szóljanak hozzájuk” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy a bábszínház a későbbi színházba járás alapját képezheti, ezért lenne fontos, hogy a gyerekek már kicsi koruktól egészen felnőtté válásukig kapcsolatban maradjanak a színházzal.
Az előadás után az alkotók beszélgetésre hívták a gyerekeket, akik kezdeti félénkségük után lelkesen kérdezgettek a kulisszatitkokról. A szereplők, látva az érdeklődést, még azt is megengedték, hogy a gyerekek a bábokat kézbe vegyék. Bíborka szerint a bábok iránti szeretet elengedhetetlen: „Ha nem szereted, szembeszegül, mint ahogy a tárgyak is ellenállhatnak.” Dorina mosolyogva hozzáteszi: „A báboknak lelke van. Például most együtt megszidtuk a darabbéli kisfiút, aki egy pálcás báb, mert akad a szeme, és szóltunk neki, hogy ezt ne csinálja többet.”
Egyéb hírek
„Az ismert történeteket is úgy érdemes rendezni, mintha valaki először hallaná” - interjú Fejes Szabolccsal
A Pécsi Nemzeti Színházban megtartották a Hazám, hazám című operabeavató ősbemutatóját. Az előadást negyedéves rendezőhallgatónk, Fejes Szabolcs állította színpadra, akivel arról is beszélgettünk, hogy miért is annyira nehéz műfaj az opera.
Három generáció – egy trauma
Hevesi Fanni: „Csodálatos érzés, ahogyan a színpadon megszületik az, ami addig a fejemben élt” – Az ötödéves fizika színházrendező szakos hallgató gondolt egy merészet és itthon elsőként vitte színre a számos díjjal elismert kortárs brit drámaíró, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című alkotását. Hevesi Fanninak nemcsak a darabválasztása bátor, a megvalósítás is: koncentrálóképességünket folyamatosan teszteli, ugyanis három generáció történetét egyidőben láthatjuk a színpadon. A rendezővel a Bethlen Téri Színházban a bemutató előtt beszélgettünk.
Bemutatkozott az SZFE a MEFOB-on
A kecskeméti Neumann János Egyetem adott otthont a Férfi-női futsal MEFOB 1. fordulójának, ahol két nemben összesen 6 egyetemi csapat mérte össze erejét. Az SZFE most először vett részt a megmérettetésen.
MEGHÍVÓ Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Vizkeleti Dániel DLA disszertációjának nyilvános védésére.
SZFE-s hallgatók előadása Isztambulban
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be októberben a Műcsarnokban. A kötet öt történetét harmadéves rendező hallgatónk, Kepics Mihály és elsőéves, már turkológia szakon végzett rendező hallgatónk, Miklós-Kovács Bernát állította színpadra. A darabot most bemutatták Isztambulban is, az SZFE-vel a Madách-projekt óta szorosan együttműködő Istanbul Aydin Unvesity-n.
Beszámoló az SZFE Tudományos Diákköri Konferenciájáról
Az Egyetem 2024. november 29-én megtartotta Tudományos Diákköri Konferenciáját. A konferencián a délelőtti filmművészeti és a délutáni színházművészeti szekcióban 11-11 pályázati munkát mutattak be a résztvevők.
Örömhír: két SZFE-s hallgatóval forgatták az OTDK reklámfilmjét
Magyarország legrangosabb tudományos diákrendezvényét, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) egyetemünk két másodéves prózai színművész hallgatójának, Benyó Klárának és Balog Zsoltnak a közreműködésével készülő reklámfilm népszerűsíti, akik első alkalommal tapasztalhatták meg a professzionális filmkészítés kulisszatitkait.
Jó estét nyár, jó estét szerelem - hallgatónk főszereplésével
Végzős hallgatónk, Pásztor Ádám főszereplésével látható a Magyar Színház Sinkovits Imre Stúdiószínpadán mesteroktatónk, Nagybaczoni Nagy Kati rendezésében a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés színmű.
