Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
2024 november 20., szerda 14:28.
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Édesanyánkat elveszíteni még felnőtt korban is óriási trauma. Ha ez egy gyermekkel történik meg, az még nehezebben feldolgozható. Kiss Dorina vizsgaelőadásában Mikszáth Kálmán A fekete kisasszony című novelláját dolgozta át bábelőadássá, amelyben a főszereplő, a kis Erzsike, elindul a Mennyországba, hogy megkeresse halott édesanyját.
A nyári premiert követően az alkotók most novemberben másodjára mutatták be az előadást gyermekközönségnek. Ezúttal a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola kisiskolásai látogattak el a Rákóczi úti stúdióba, ahol csendben és valódi érdeklődéssel figyelték végig az előadást.
„Ez volt a második alkalom, hogy gyerekek előtt játszottuk az előadást, és örömmel tapasztaltam, hogy lekötötte a figyelmüket. Csak izgatott suttogásokat hallottam a nézőtérről, a végén pedig szó szerint megrohamoztak minket, ami igazán szívmelengető volt” – osztja meg élményeit Barabás Bíborka, az Erzsikét mozgató negyedéves színművész báb szakos hallgató. Ezzel az előadás másik szereplője, Dömötör Anna is egyetért: „Már az egyetem előtt is játszottam gyerekközönségnek a Kolibri Színház stúdiósaként, öröm volt most újra átélni ezt a fajta érdeklődést és energiát.”
Báb és bánat a színpadon
Kiss Dorina elmondja, hogy bár csak 30 perces a darab, így akár az óvodások is végig tudnák ülni, de a témája miatt inkább kisiskolásokat várnak rá. „Már volt halálközeli élményem, talán ezért is foglalkoztatott, hogyan lehet a halált megragadni és ábrázolni. Fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel időben beszéljünk erről a témáról, hogy oldjuk a szorongásaikat és a félelmeiket” – húzza alá, amikor arról kérdezem, miért választott olyan témát, amely felnőttek számára is gyakran tabu. Anna is egyetért ezzel, szerinte a bábelőadás nemcsak a mókáról és kacagásról szólhat; alkalmat kell adnia arra is, hogy nehezebb témákról beszéljünk. „Az egyik gyerek például az előadás után elmondta, hogy volt egy rész, amin elsírta magát, de ez rendben van, hiszen a történet végül feloldást nyújt” – teszi hozzá. Bíborka szerint hajlamosak vagyunk elfelejteni, hol húzódik a gyerekek tűréshatára, pedig a halál a mindennapjaink része és ennél sokkal ijesztőbb történetekkel is találkozhatnak. „A mese kiváló eszköz arra, hogy megküzdési stratégiát nyújtson a gyerekeknek.” – mondja
Kellene még egy-két kéz!
Kiss Dorinának nemcsak a témaválasztása volt különleges. Ebben az előadásban számos bábtechnikát igyekszik megmutatni a közönségnek. Bíborka és Anna árnyjátékozik, bábozik, sőt maszkot is öltenek és van, hogy e két utóbbit egyszerre művelik. „Egyikünk se bánná, ha lenne még plusz 1-2 keze!” – mondja nevetve Bíborka, mikor arról kérdezem, hogy mekkora kihívás volt nekik ez az előadás. „A darab főszereplője, Erzsike egy fejpálcás báb. Nincs lába, csak szoknyája, így időbe telt begyakorolni, hogy úgy tudjak vele menni és leülni, mintha lenne lába.” Majd hozzáteszi, hogy ugyanekkora kihívás a hangváltás is, hiszen több szereplő hangján is megszólalnak a darabban. Anna 6-7 szereplőt szólaltat meg, emellett énekelnek is – a történethez illő gyönyörű népdalokat. Sőt három dalt maga a rendező, Kiss Dorina írt és zenésített meg alkotótársaival. De ugyanilyen telitalálat a díszlet is, ami Horváth Márk munkáját dicséri.
Itt kell kezdeni a színházba járást!
Az alkotói folyamatban aktívan részt vett Kiss Dorina osztályfőnöke, Galántai Csaba is, aki szerint fontos, hogy a bábszakos hallgatók már egyetemi éveik alatt találkozzanak gyerekközönséggel. „Bár mostanában egyre több felnőtteknek szóló bábjáték készül, ez alapvetően mégis gyerekeknek szóló műfaj, ezért elengedhetetlen, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan szóljanak hozzájuk” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy a bábszínház a későbbi színházba járás alapját képezheti, ezért lenne fontos, hogy a gyerekek már kicsi koruktól egészen felnőtté válásukig kapcsolatban maradjanak a színházzal.
Az előadás után az alkotók beszélgetésre hívták a gyerekeket, akik kezdeti félénkségük után lelkesen kérdezgettek a kulisszatitkokról. A szereplők, látva az érdeklődést, még azt is megengedték, hogy a gyerekek a bábokat kézbe vegyék. Bíborka szerint a bábok iránti szeretet elengedhetetlen: „Ha nem szereted, szembeszegül, mint ahogy a tárgyak is ellenállhatnak.” Dorina mosolyogva hozzáteszi: „A báboknak lelke van. Például most együtt megszidtuk a darabbéli kisfiút, aki egy pálcás báb, mert akad a szeme, és szóltunk neki, hogy ezt ne csinálja többet.”
Egyéb hírek
Kortárs drámák fordítása az ELTE és az SZFE együttműködésében
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatókon hat kortárs dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, valamint a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint ötven hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói munkájával jött létre. Az idáig vezető útról a két főszervezővel, Gleason-Nagy Natáliával és Sereg Judittal beszélgettünk.
Robert Capa, a szerencsejátékos
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
Othello megfojtásjelenetétől az interaktív filmkészítésig – ilyen volt az Alkotóműhelyek Hete
Az SZFE ismét megrendezte az Alkotóműhelyek Hetét a tavaszi félév első hetében, ami a közös élmények mellett számos lehetőséget kínált hallgatóinknak arra, hogy bepillantást nyerhessenek más intézetek és szakok képzéseibe is. Szakmai előadások, gyakorlati foglalkozások, mesterkurzusok és egy könyvbemutató is gazdagították az ötnapos programot.
„Mint egy valóra vált álom” – interjú Nagy Alma Virággal
Az SZFE negyedéves zenésszínművész-hallgatójával készített exkluzív interjút a Metropol a Budapesti Operettszínház Hamupipőke című előadása kapcsán. A darabban Nagy Alma Virág alakítja váltott szereposztásban a címszereplőt.
Dokumentumfilm-rendező MA vizsgafilm vetítés
Az SZFE Dokumentumfilm-rendező MA hallgatói bemutatják vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja február 26-a, 17:30.
SZFE Könyvek: két kötet bemutató az Alkotóműhelyek Hetén
Teltházas érdeklődés mellett zajlott le az SZFE Könyvek első két kötetének felolvasószínházzal egybekötött bemutatója február 12-én az Alkotóműhelyek Hetének keretében. A rendezvényen prof. dr. Kocziszky Éva legújabb művét, az Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötetet, valamint az Örkény István drámaírói ösztöndíj nyertes pályamunkáiból összeállított antológiát ismerhették meg a részvevők a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Mi történt Nórával, miután elhagyta a férjét? – kiderül
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
Kortárs drámafordító kollekció az SZFE-n
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
