Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
2024 november 20., szerda 14:28.
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Édesanyánkat elveszíteni még felnőtt korban is óriási trauma. Ha ez egy gyermekkel történik meg, az még nehezebben feldolgozható. Kiss Dorina vizsgaelőadásában Mikszáth Kálmán A fekete kisasszony című novelláját dolgozta át bábelőadássá, amelyben a főszereplő, a kis Erzsike, elindul a Mennyországba, hogy megkeresse halott édesanyját.
A nyári premiert követően az alkotók most novemberben másodjára mutatták be az előadást gyermekközönségnek. Ezúttal a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola kisiskolásai látogattak el a Rákóczi úti stúdióba, ahol csendben és valódi érdeklődéssel figyelték végig az előadást.
„Ez volt a második alkalom, hogy gyerekek előtt játszottuk az előadást, és örömmel tapasztaltam, hogy lekötötte a figyelmüket. Csak izgatott suttogásokat hallottam a nézőtérről, a végén pedig szó szerint megrohamoztak minket, ami igazán szívmelengető volt” – osztja meg élményeit Barabás Bíborka, az Erzsikét mozgató negyedéves színművész báb szakos hallgató. Ezzel az előadás másik szereplője, Dömötör Anna is egyetért: „Már az egyetem előtt is játszottam gyerekközönségnek a Kolibri Színház stúdiósaként, öröm volt most újra átélni ezt a fajta érdeklődést és energiát.”
Báb és bánat a színpadon
Kiss Dorina elmondja, hogy bár csak 30 perces a darab, így akár az óvodások is végig tudnák ülni, de a témája miatt inkább kisiskolásokat várnak rá. „Már volt halálközeli élményem, talán ezért is foglalkoztatott, hogyan lehet a halált megragadni és ábrázolni. Fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel időben beszéljünk erről a témáról, hogy oldjuk a szorongásaikat és a félelmeiket” – húzza alá, amikor arról kérdezem, miért választott olyan témát, amely felnőttek számára is gyakran tabu. Anna is egyetért ezzel, szerinte a bábelőadás nemcsak a mókáról és kacagásról szólhat; alkalmat kell adnia arra is, hogy nehezebb témákról beszéljünk. „Az egyik gyerek például az előadás után elmondta, hogy volt egy rész, amin elsírta magát, de ez rendben van, hiszen a történet végül feloldást nyújt” – teszi hozzá. Bíborka szerint hajlamosak vagyunk elfelejteni, hol húzódik a gyerekek tűréshatára, pedig a halál a mindennapjaink része és ennél sokkal ijesztőbb történetekkel is találkozhatnak. „A mese kiváló eszköz arra, hogy megküzdési stratégiát nyújtson a gyerekeknek.” – mondja
Kellene még egy-két kéz!
Kiss Dorinának nemcsak a témaválasztása volt különleges. Ebben az előadásban számos bábtechnikát igyekszik megmutatni a közönségnek. Bíborka és Anna árnyjátékozik, bábozik, sőt maszkot is öltenek és van, hogy e két utóbbit egyszerre művelik. „Egyikünk se bánná, ha lenne még plusz 1-2 keze!” – mondja nevetve Bíborka, mikor arról kérdezem, hogy mekkora kihívás volt nekik ez az előadás. „A darab főszereplője, Erzsike egy fejpálcás báb. Nincs lába, csak szoknyája, így időbe telt begyakorolni, hogy úgy tudjak vele menni és leülni, mintha lenne lába.” Majd hozzáteszi, hogy ugyanekkora kihívás a hangváltás is, hiszen több szereplő hangján is megszólalnak a darabban. Anna 6-7 szereplőt szólaltat meg, emellett énekelnek is – a történethez illő gyönyörű népdalokat. Sőt három dalt maga a rendező, Kiss Dorina írt és zenésített meg alkotótársaival. De ugyanilyen telitalálat a díszlet is, ami Horváth Márk munkáját dicséri.
Itt kell kezdeni a színházba járást!
Az alkotói folyamatban aktívan részt vett Kiss Dorina osztályfőnöke, Galántai Csaba is, aki szerint fontos, hogy a bábszakos hallgatók már egyetemi éveik alatt találkozzanak gyerekközönséggel. „Bár mostanában egyre több felnőtteknek szóló bábjáték készül, ez alapvetően mégis gyerekeknek szóló műfaj, ezért elengedhetetlen, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan szóljanak hozzájuk” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy a bábszínház a későbbi színházba járás alapját képezheti, ezért lenne fontos, hogy a gyerekek már kicsi koruktól egészen felnőtté válásukig kapcsolatban maradjanak a színházzal.
Az előadás után az alkotók beszélgetésre hívták a gyerekeket, akik kezdeti félénkségük után lelkesen kérdezgettek a kulisszatitkokról. A szereplők, látva az érdeklődést, még azt is megengedték, hogy a gyerekek a bábokat kézbe vegyék. Bíborka szerint a bábok iránti szeretet elengedhetetlen: „Ha nem szereted, szembeszegül, mint ahogy a tárgyak is ellenállhatnak.” Dorina mosolyogva hozzáteszi: „A báboknak lelke van. Például most együtt megszidtuk a darabbéli kisfiút, aki egy pálcás báb, mert akad a szeme, és szóltunk neki, hogy ezt ne csinálja többet.”
Egyéb hírek
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
A próba a szerelmünk – interjú Ilja Bocsarnikovsszal, a harmadéves prózai színművész osztály vezetőjével és Szergej Szotnyikov vendégoktatóval
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
Az SZFE is részt vesz a XVI. DESZKA Fesztiválon
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Elkezdődött a 45. Magyar Filmszemle – ezeket az SZFE-s filmeket nézhetjük meg
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
SZFE-s hallgatókkal születik újjá A padlás Debrecenben
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
