Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Édesanyánkat elveszíteni még felnőtt korban is óriási trauma. Ha ez egy gyermekkel történik meg, az még nehezebben feldolgozható. Kiss Dorina vizsgaelőadásában Mikszáth Kálmán A fekete kisasszony című novelláját dolgozta át bábelőadássá, amelyben a főszereplő, a kis Erzsike, elindul a Mennyországba, hogy megkeresse halott édesanyját.
A nyári premiert követően az alkotók most novemberben másodjára mutatták be az előadást gyermekközönségnek. Ezúttal a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola kisiskolásai látogattak el a Rákóczi úti stúdióba, ahol csendben és valódi érdeklődéssel figyelték végig az előadást.
„Ez volt a második alkalom, hogy gyerekek előtt játszottuk az előadást, és örömmel tapasztaltam, hogy lekötötte a figyelmüket. Csak izgatott suttogásokat hallottam a nézőtérről, a végén pedig szó szerint megrohamoztak minket, ami igazán szívmelengető volt” – osztja meg élményeit Barabás Bíborka, az Erzsikét mozgató negyedéves színművész báb szakos hallgató. Ezzel az előadás másik szereplője, Dömötör Anna is egyetért: „Már az egyetem előtt is játszottam gyerekközönségnek a Kolibri Színház stúdiósaként, öröm volt most újra átélni ezt a fajta érdeklődést és energiát.”
Báb és bánat a színpadon
Kiss Dorina elmondja, hogy bár csak 30 perces a darab, így akár az óvodások is végig tudnák ülni, de a témája miatt inkább kisiskolásokat várnak rá. „Már volt halálközeli élményem, talán ezért is foglalkoztatott, hogyan lehet a halált megragadni és ábrázolni. Fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel időben beszéljünk erről a témáról, hogy oldjuk a szorongásaikat és a félelmeiket” – húzza alá, amikor arról kérdezem, miért választott olyan témát, amely felnőttek számára is gyakran tabu. Anna is egyetért ezzel, szerinte a bábelőadás nemcsak a mókáról és kacagásról szólhat; alkalmat kell adnia arra is, hogy nehezebb témákról beszéljünk. „Az egyik gyerek például az előadás után elmondta, hogy volt egy rész, amin elsírta magát, de ez rendben van, hiszen a történet végül feloldást nyújt” – teszi hozzá. Bíborka szerint hajlamosak vagyunk elfelejteni, hol húzódik a gyerekek tűréshatára, pedig a halál a mindennapjaink része és ennél sokkal ijesztőbb történetekkel is találkozhatnak. „A mese kiváló eszköz arra, hogy megküzdési stratégiát nyújtson a gyerekeknek.” – mondja
Kellene még egy-két kéz!
Kiss Dorinának nemcsak a témaválasztása volt különleges. Ebben az előadásban számos bábtechnikát igyekszik megmutatni a közönségnek. Bíborka és Anna árnyjátékozik, bábozik, sőt maszkot is öltenek és van, hogy e két utóbbit egyszerre művelik. „Egyikünk se bánná, ha lenne még plusz 1-2 keze!” – mondja nevetve Bíborka, mikor arról kérdezem, hogy mekkora kihívás volt nekik ez az előadás. „A darab főszereplője, Erzsike egy fejpálcás báb. Nincs lába, csak szoknyája, így időbe telt begyakorolni, hogy úgy tudjak vele menni és leülni, mintha lenne lába.” Majd hozzáteszi, hogy ugyanekkora kihívás a hangváltás is, hiszen több szereplő hangján is megszólalnak a darabban. Anna 6-7 szereplőt szólaltat meg, emellett énekelnek is – a történethez illő gyönyörű népdalokat. Sőt három dalt maga a rendező, Kiss Dorina írt és zenésített meg alkotótársaival. De ugyanilyen telitalálat a díszlet is, ami Horváth Márk munkáját dicséri.
Itt kell kezdeni a színházba járást!
Az alkotói folyamatban aktívan részt vett Kiss Dorina osztályfőnöke, Galántai Csaba is, aki szerint fontos, hogy a bábszakos hallgatók már egyetemi éveik alatt találkozzanak gyerekközönséggel. „Bár mostanában egyre több felnőtteknek szóló bábjáték készül, ez alapvetően mégis gyerekeknek szóló műfaj, ezért elengedhetetlen, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan szóljanak hozzájuk” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy a bábszínház a későbbi színházba járás alapját képezheti, ezért lenne fontos, hogy a gyerekek már kicsi koruktól egészen felnőtté válásukig kapcsolatban maradjanak a színházzal.
Az előadás után az alkotók beszélgetésre hívták a gyerekeket, akik kezdeti félénkségük után lelkesen kérdezgettek a kulisszatitkokról. A szereplők, látva az érdeklődést, még azt is megengedték, hogy a gyerekek a bábokat kézbe vegyék. Bíborka szerint a bábok iránti szeretet elengedhetetlen: „Ha nem szereted, szembeszegül, mint ahogy a tárgyak is ellenállhatnak.” Dorina mosolyogva hozzáteszi: „A báboknak lelke van. Például most együtt megszidtuk a darabbéli kisfiút, aki egy pálcás báb, mert akad a szeme, és szóltunk neki, hogy ezt ne csinálja többet.”
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
Átadták a legjobb operatőröknek járó Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat Budapesten, a Pesti Vigadóban. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Diákfilm kategória győztese idén Zsoldos Balázs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója lett!
Boda Ábel egyszerre egyetemi hallgató és már diplomás alkotó, aki televíziós és dramaturgi tanulmányait ötvözve sajátos szemlélettel építi színházi karrierjét. Gyerekkori vonzalma a színház világa iránt már 17 éves korában megerősödött egy megrázó előadás hatására, azóta pedig saját művein keresztül szeretné feltárni az emberi kapcsolatok mélységeit és a társadalom működését. Legújabb darabját, a Gyászjelentés című komédiát a Magyar Színházban mutatta be októberben.
Élményszerűvé, innovatívvá és elérhetővé tenni az irodalmat – ez a célja a Déryné Program középiskolások számára készített, Dráma Mindenkinek! című új digitális oktatási segédanyagának, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.
Emberi szabadság a posztszubjektivitás korában: Antik tragédia a kortárs színpadon címmel világszínvonalon is elismert, neves külföldi és magyar professzorok előadásával szervez konferenciát az SZFE Doktori Iskolája november 14–16-a között. A konferencia részeként bemutatásra kerül Szophoklész Aiasza Czene-Polgár Donát rendezésében és Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusza Kaj Ádám színrevitelében, de egy klasszikussal is készülnek a szervezők. A konferencia főszervezőjével, prof. dr. Kocziszky Évával, az SZFE Doktori Iskolájának oktatójával beszélgettünk.