Élményszerűvé, innovatívvá és elérhetővé tenni az irodalmat – ez a célja a Déryné Program középiskolások számára készített, Dráma Mindenkinek! című új digitális oktatási segédanyagának, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.
A diákok között nagyon sok tehetséges és okos gyerek van, azonban a körülöttük lévő világ megváltozott, ehhez pedig a felnőtteknek és a szakembereknek is alkalmazkodniuk kell, hogy gazdag kulturális kincsünket – köztük az irodalmat – át tudják adni nekik – mondta Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára az oktatási segédanyag szerdai budapesti bemutatóján. Ez a program interaktív módon tudja közvetíteni az irodalmi örökségünket a gyerekek számára, a pedagógusoknak pedig olyan lehetőséget biztosít, amelynek segítségével könnyebben tudnak egy-egy tananyagot, vagy nagy irodalmi klasszikust feldolgozni a gyerekekkel – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette azt is, hogy a programot először Magyarországon vezetik be, azonban az oktatási segédanyag a tervek szerint a jövőben a külhoni középiskolás magyar gyerekek és tanárok számára is hozzáférhetővé fog válni.
A Déryné Program ügyvezető igazgatója, Kis Domonkos Márk elmondta, hogy a KultUp alprogramukban egy éve mintegy száz alkotó dolgozik az oktatási segédanyagcsomagot tartalmazó projekten. Az óravázlatok elsősorban a Dráma és színház tantárgyhoz készültek, ezek azonban az irodalom oktatását is segíthetik. Az ügyvezető kiemelte, hogy a projekt során huszonöt irodalmi művet – többek között a Halotti beszéd és könyörgést, Janus Pannonius Pannónia dicsérete című verset, Madách Imre Az ember tragédiája című alkotását, Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényét, valamint Polcz Alaine Asszony a fronton című művét – választották be a tematikába, az irodalmi alapanyagokat pedig a Nemzeti Alaptantervben javasolt törzsanyag alkotja. Az interaktív oktatási csomagban szerepel az egész óra menetét tartalmazó drámaóraterv és huszonöt darab egy-, vagy kétrészes animációs kisfilm, amelyek befogadhatóbbá teszik a műveket a fiatal generáció számára – valamint egy kiadvány is, amely az órán megszerzett élményt mélyíti el, illetve gazdagítja. Kis Domonkos Márk szerint ezek a kisfilmek abszolút izgalmas alkotások, hiszen úgynevezett paper-cut stílusban készültek, amit részben a reklám világából, részben a mai középiskolás fiatalokra jellemző vizuális fogyasztási szokásokból merítettek az alkotók. Hozzátette azt is, hogy a kisfilmek egy adott mű sűrített adaptációi, amelyeknek kifejezetten az a célja, hogy előtérbe helyezzék az alkotásban felmerülő témákat, társadalmi, vagy egyéni kérdéseket.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

