Vasárnap délután kettőtől este tízig öt rövidített operettet láthatott az Eiffel Műhelyház közönsége. A maraton minőségéről Novák Eszter és Forgács Péter rendezése, továbbá Selmeczi György zenei irányítása gondoskodott, de a legnagyobb elismerés a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves zenés színművész hallgatóit illeti, akik ezzel a grandiózus előadáscsokorral igazán bizonyították rátermettségüket és föladták a leckét a később végző zenés osztályoknak.
A játszóknak nem azonos szerepkör és feladat jutott a különböző operettmesékben: aki egy helyütt primadonna volt, az máskor a tánckart gazdagította, aki egyszer még csak prózai szerepben tűnt föl, az egy másik etapban bonvivánként lépett a színre, és így tovább. Mindenkinek volt lehetősége megmutatkozni. Az egyetemi színpadi környezet adottságai, azaz a minimális díszlet, illetve maga a tény, hogy az operettek zenei anyagát – és sokszor a cselekményt is – jó egyharmadra húzták, parlagian szólva „játszhatóvá tette” az operetteket. Jobban érvényesült a szöveg és történet annak minden csökevényességében, hiszen ezek a banális kis sztorik igazán kiszámíthatóak, szinte kilencvenszázalékos pontossággal megmondható, hogy a főhősökre kibékülés vagy házasság, mi több, busás vagyon vár, boldog vég.
A zenés osztály az Operett-maratonnal voltaképp megkísérelte jó ízléssel felmutatni az operett vitatott műfajának erényeit, hiszen ezek a művek legtöbbször zeneileg értékesek, szövegeik, rímeik szellemesek, csak némiképp eljárt fölöttük az idő. Az alkotók koncentrált munkájukkal képesek voltak az operettek egy különlegesebb arcát megmutatni, ez volt, hogy kedveskedő műfajparódiába hajlott, de lehetőséget adott arra is, hogy a legelcsépeltebb operettslágerek is megigazuljanak. A Vilja-dal és Zsupán belépője számomra először hangzott el úgy, hogy a szöveget is értettem. A megfelelő szövegejtés (és el nem hanyagolható szövegértelmezés) az ötödéves zenés osztály nagy erénye, énektechnikájuk is kimagasló. Öt különböző zenei matériában mozogtak otthonosan Johann Strauss keringős magyar meséjétől Ábrahám Pál jazzes revüoperettjéig.
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: Népszava
Fotók: Kuttner Ádám
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.
A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.
A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Június 20-án ünnepélyes keretek között átadták a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjait a Balatonfüred Kongresszusi Központban. Legnagyobb büszkeségünkre két oktatónk, Koltai Lajos operatőr-rendező és Piroch Gábor kaszkadőrszakértő is átvehette az elismerést.
Tegnap este a veszprémi Óváros téren a Hogyan tudnék élni nélküled? vetítésével elindult a hazai filmipar legfrissebb alkotásait felvonultató seregszemle. Az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál idén a száz éve született Makk Károly és Darvas Iván életműve előtt tiszteleg. A Magyar Filmakadémia védnökségével, a Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Veszprém-Balaton 2023 szervezésében megvalósuló MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon 22 kategóriában osztják ki a Magyar Mozgókép Díjakat, melynek jelöltjei között számos SZFE-s kötődésű alkotást találhatunk.
Kotsis Gergely vizsgafilmje, a Ha átkelsz majd a nagy hegyen bekerült az idei MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál versenyprogramjába, és három kategóriában is jelölést kapott a Magyar Mozgókép Díjakra: a legjobb kisjátékfilm, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. A rendezővel többek között arról beszélgettünk, mit jelentett számára filmre vinni saját forgatókönyvét, valamint, hogy milyen érzés olyan mesterek tanítványának lenni, mint Koltai Lajos és Novák Emil.