„Szeretem, amikor véletlenszerűen esik egy anyagra a választásom” – interjú Csáki Benedekkel
2024 november 25., hétfő 18:45.
Csáki Benedek ötödéves színházrendező fizikai színházi koreográfus szakos hallgatónk nevéhez máris olyan népszerű előadások rendezése kötődik, mint a Chicago, a Cabaret vagy a Tempefői. Most nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy színre viszi Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperáját. A darab a negyedéves zenész színművész osztály vizsgaelőadása lesz, a közös munkáról is kérdeztük a fiatal alkotót interjúnkban.
– Egy vizsgaelőadáshoz honnan jön az ötlet? Megkapjátok a témát, amit színpadra kell állítani, vagy szabadon választhattok, hogy mit szeretnétek csinálni?
– Az egyetemen egyre több olyan lehetőséget kapunk, amikor rendező hallgatók egy komplett osztállyal dolgozhatnak együtt. A Parasztopera esetében ez a negyedéves zenész színművész osztály. Az ötlet onnan indult, hogy pár hallgató tavaly látta az egyik rendezésemet, és mivel tetszett nekik, még akkor felkértek, hogy rendezzek nekik egy előadást. A Parasztoperát én választottam. Darabválasztáskor próbálom figyelembe venni azt, hogy bár hallgatóként ez az én vizsgám is, a színészeknek is ugyanúgy az. Őket mint osztályt kell jó színben feltüntetni. Én nem úgy gondolkozom, hogy a rendezői vízióm alá kényszerítem őket, és ők majd megcsinálják, amit én kitaláltam. Ez az ő vizsgájuk, nekik kell jónak lenni benne, hogyha adott esetben igazgatók nézik őket, pozitív legyen a benyomásuk. És azáltal, hogy nekik izgalmas szerepeik vannak és jó anyaggal dolgoznak, az én előadásom színvonala is emelkedik.
– Miért pont a Parasztopera? Nagyon ismert darab, rengetegszer feldolgozták már, 2015-ben volt Parasztopera Fesztivál is. Miért erre esett a választásod?
– Egyszerűen anyagot kerestem ennek a hat lánynak és öt fiúnak. Nagyon szeretem, amikor véletlenszerűen esik egy anyagra a választásom, szinte rendeltetésszerűen. Most is így történt: egy nap hallottam, hogy valaki azt mondja: most látta a Parasztoperát, és meg is kérdeztem tőle, milyen volt. Ezután meghívott egy kollégám a Parasztoperára, és akkor azt éreztem, hogy ezzel kéne most foglalkozni. Zeneileg csodás ez az anyag, és szerintem egy negyedéves zenés színművész osztálynak edukációs szempontból is megfelelő. Érdekessége az előadásnak, és szerintem ezt elfogultság nélkül mondhatom, hogy ilyen hangi minőséggel rendelkező emberek ezt az anyagot még nem énekelték. Mindannyian nagyon szép hanggal rendelkeznek, a képzésükben nagy hangsúlyt fektettek erre az osztályfőnökök. Mindenki egytől-egyig zseniálisan énekel, de mégis azon dolgozunk, hogy ez az anyag ne csak elénekléssé váljon, hanem színészileg is legyen tartalma. Pintér Béla csodás karaktereket írt, Darvas Benedek pedig kellő nehézségű recitativókat és áriákat, ettől szuper ez a választás szerintem.
– Mennyire könnyen megy a közös munka? Ti ismertétek egymást előtte is, vagy most dolgoztok először együtt?
– Amikor felkértek a rendezésre, akkor még csak egy-két emberrel voltam baráti viszonyban, de sosem dolgoztunk együtt. Ahogy elkezdődik a munka, általában mindenkivel szorosabbá válik a kapcsolat. Nagyon fogékonyak, nincs akadékoskodás, nincsen egoból fakadó, önbizalomhiányos versengés, és emiatt gördülékenyen haladunk. Úgy is, hogy a Hamupipőkét most mutatták be az Operettszínházban, amivel gyakorlatilag párhuzamosan próbáltuk a Parasztoperát.
– Ki dolgozik még veletek a darabon?
– Gaál Réka Ágota tervezte a jelmezeket, ő szintén ötödéves, prózai színművész hallgató, most először próbálta ki magát ilyen jellegű munkában. A zenei oldalért Erdős Boglárka, a Zeneakadémia zeneszerző szakos hallgatója felel, és Andrási Gertrúd korrepetitor fogja össze a zenekart.
– Milyen látványvilágra számíthatunk? A Parasztopera előadásaiban ez nagyon változó. Van, aki posztapokaliptikus szürkével dolgozik, van, aki telerakja színekkel. Ez most milyen lesz?
– Ez az előadás egy nagyon-nagyon egyszerű, lepukkant parasztházban fog játszódni. Ami talán az érdekessége, hogy ennek ellenpontjaként a szereplőket patinásabb, előkelőbb, jómódúbb családnak öltöztetjük fel. Ez a kontraszt jellemzi a látványt: egy sivár térben szépen felöltöztetett embereket láthatunk.
– Mik a terveid a közeljövőben?
– Szerencsére azok közé tartozom, akiknek sok munkája van, oktatási intézményeken belül is, amik remek lehetőségek. A Debreceni Egyetem indított egy posztgraduális opera képzést, amelynek én fogom rendezni a vizsgaelőadását, Johann Strauss Denevér című vígoperáját. A bemutató a Debreceni Egyetem aulájában lesz februárban. Jó lehetőség, hogy operaénekesekkel dolgozhatok együtt, mert teljesen más világ, mint prózai színészekkel foglalkozni. De éppen ezért nehéz is, és örülök, hogy ezt a Debreceni Egyetemen belül csinálhatom. Azt hiszem, ad egyfajta védőhálót, amíg az egyetemeken belül dolgozhatunk. Az egyetem nemcsak azt jelenti nekem, hogy suli, hanem egyetemes, folyamatos fejlődést is. Február 18-án pedig a debreceni Csokonai Színházban fogjuk bemutatni Jókai Mór A gazdag szegények című színművét. Ebben a darabban a Mátyássy Szabolcs és Méhes László vezette másodéves zenész színművész osztályt rendezem. Ezután májusban jön a diplomarendezésem, de hogy az mi lesz, egyelőre maradjon titok.
Egyéb hírek
Guiness rekord született dr. Lázár Balázs, egyetemünk adjunktusának közreműködésével
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
„A verkli bennem szól” – Fejes Szabolcs Liliom-rendezéséről az alkotóval beszélgettünk
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Készség, interakció, virtuozitás – Adam J. Ledger az SZFE Doktori Iskolájában
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
Az SZFE adott otthont az I. DOSZ Arts konferenciának
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Castinglehetőség színművészhallgatóknak
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Új fotólaborban sajátítják el az analóg filmkészítés alapjait az SZFE operatőr hallgatói
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Herskó Jánosra emlékeztek a Collegium Hungaricum Berlinben
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
Reménytelenül várni a csodát - Bemutatták a József Attila-filmet
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.
