Csáki Benedek ötödéves színházrendező fizikai színházi koreográfus szakos hallgatónk nevéhez máris olyan népszerű előadások rendezése kötődik, mint a Chicago, a Cabaret vagy a Tempefői. Most nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy színre viszi Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperáját. A darab a negyedéves zenész színművész osztály vizsgaelőadása lesz, a közös munkáról is kérdeztük a fiatal alkotót interjúnkban.
– Egy vizsgaelőadáshoz honnan jön az ötlet? Megkapjátok a témát, amit színpadra kell állítani, vagy szabadon választhattok, hogy mit szeretnétek csinálni?
– Az egyetemen egyre több olyan lehetőséget kapunk, amikor rendező hallgatók egy komplett osztállyal dolgozhatnak együtt. A Parasztopera esetében ez a negyedéves zenész színművész osztály. Az ötlet onnan indult, hogy pár hallgató tavaly látta az egyik rendezésemet, és mivel tetszett nekik, még akkor felkértek, hogy rendezzek nekik egy előadást. A Parasztoperát én választottam. Darabválasztáskor próbálom figyelembe venni azt, hogy bár hallgatóként ez az én vizsgám is, a színészeknek is ugyanúgy az. Őket mint osztályt kell jó színben feltüntetni. Én nem úgy gondolkozom, hogy a rendezői vízióm alá kényszerítem őket, és ők majd megcsinálják, amit én kitaláltam. Ez az ő vizsgájuk, nekik kell jónak lenni benne, hogyha adott esetben igazgatók nézik őket, pozitív legyen a benyomásuk. És azáltal, hogy nekik izgalmas szerepeik vannak és jó anyaggal dolgoznak, az én előadásom színvonala is emelkedik.
– Miért pont a Parasztopera? Nagyon ismert darab, rengetegszer feldolgozták már, 2015-ben volt Parasztopera Fesztivál is. Miért erre esett a választásod?
– Egyszerűen anyagot kerestem ennek a hat lánynak és öt fiúnak. Nagyon szeretem, amikor véletlenszerűen esik egy anyagra a választásom, szinte rendeltetésszerűen. Most is így történt: egy nap hallottam, hogy valaki azt mondja: most látta a Parasztoperát, és meg is kérdeztem tőle, milyen volt. Ezután meghívott egy kollégám a Parasztoperára, és akkor azt éreztem, hogy ezzel kéne most foglalkozni. Zeneileg csodás ez az anyag, és szerintem egy negyedéves zenés színművész osztálynak edukációs szempontból is megfelelő. Érdekessége az előadásnak, és szerintem ezt elfogultság nélkül mondhatom, hogy ilyen hangi minőséggel rendelkező emberek ezt az anyagot még nem énekelték. Mindannyian nagyon szép hanggal rendelkeznek, a képzésükben nagy hangsúlyt fektettek erre az osztályfőnökök. Mindenki egytől-egyig zseniálisan énekel, de mégis azon dolgozunk, hogy ez az anyag ne csak elénekléssé váljon, hanem színészileg is legyen tartalma. Pintér Béla csodás karaktereket írt, Darvas Benedek pedig kellő nehézségű recitativókat és áriákat, ettől szuper ez a választás szerintem.
– Mennyire könnyen megy a közös munka? Ti ismertétek egymást előtte is, vagy most dolgoztok először együtt?
– Amikor felkértek a rendezésre, akkor még csak egy-két emberrel voltam baráti viszonyban, de sosem dolgoztunk együtt. Ahogy elkezdődik a munka, általában mindenkivel szorosabbá válik a kapcsolat. Nagyon fogékonyak, nincs akadékoskodás, nincsen egoból fakadó, önbizalomhiányos versengés, és emiatt gördülékenyen haladunk. Úgy is, hogy a Hamupipőkét most mutatták be az Operettszínházban, amivel gyakorlatilag párhuzamosan próbáltuk a Parasztoperát.
– Ki dolgozik még veletek a darabon?
– Gaál Réka Ágota tervezte a jelmezeket, ő szintén ötödéves, prózai színművész hallgató, most először próbálta ki magát ilyen jellegű munkában. A zenei oldalért Erdős Boglárka, a Zeneakadémia zeneszerző szakos hallgatója felel, és Andrási Gertrúd korrepetitor fogja össze a zenekart.
– Milyen látványvilágra számíthatunk? A Parasztopera előadásaiban ez nagyon változó. Van, aki posztapokaliptikus szürkével dolgozik, van, aki telerakja színekkel. Ez most milyen lesz?
– Ez az előadás egy nagyon-nagyon egyszerű, lepukkant parasztházban fog játszódni. Ami talán az érdekessége, hogy ennek ellenpontjaként a szereplőket patinásabb, előkelőbb, jómódúbb családnak öltöztetjük fel. Ez a kontraszt jellemzi a látványt: egy sivár térben szépen felöltöztetett embereket láthatunk.
– Mik a terveid a közeljövőben?
– Szerencsére azok közé tartozom, akiknek sok munkája van, oktatási intézményeken belül is, amik remek lehetőségek. A Debreceni Egyetem indított egy posztgraduális opera képzést, amelynek én fogom rendezni a vizsgaelőadását, Johann Strauss Denevér című vígoperáját. A bemutató a Debreceni Egyetem aulájában lesz februárban. Jó lehetőség, hogy operaénekesekkel dolgozhatok együtt, mert teljesen más világ, mint prózai színészekkel foglalkozni. De éppen ezért nehéz is, és örülök, hogy ezt a Debreceni Egyetemen belül csinálhatom. Azt hiszem, ad egyfajta védőhálót, amíg az egyetemeken belül dolgozhatunk. Az egyetem nemcsak azt jelenti nekem, hogy suli, hanem egyetemes, folyamatos fejlődést is. Február 18-án pedig a debreceni Csokonai Színházban fogjuk bemutatni Jókai Mór A gazdag szegények című színművét. Ebben a darabban a Mátyássy Szabolcs és Méhes László vezette másodéves zenész színművész osztályt rendezem. Ezután májusban jön a diplomarendezésem, de hogy az mi lesz, egyelőre maradjon titok.
Elveszettnek hitt operett került elő a Jókai 200 emlékév kutatásainak köszönhetően: egyetemünk ismert professzora, dr. Balázs Géza egész éves Jókai-kutatása vezetett el Jacobi Viktor Tüskerózsa című operettjéhez. A felfedezés új megvilágításba helyezi Jókai Mór drámai életművét, és bizonyítja, hogy a tudományos feltárómunka közvetetten a színházi gyakorlatot is gazdagíthatja.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.

