Csehov vizsga az SZFE-n
2023 november 20., hétfő 14:40.
Fejes Szabolcs Vidnyánszky Attila növendéke, harmadéves prózai színházrendező hallgató újra Csehovot rendez, kicsit másképp. A Fekete barát próbafolyamatáról Fejes Szabolccsal beszélgettünk.
Miért újra Csehov? Véletlen, vagy valamiért Csehov, esetleg ez a bizonyos elbeszélés a szíved csücske? S ha igen, miért?
Különösebb megfontolás nem volt bennem azzal kapcsolatban, hogy megint Csehov, nincs ebben valódi rendező elv. Olyan értelemben Csehovon belül ez nagy ugrás, hogy a tavalyi vizsgarendezésem, a Platonov, az első írott drámája, ez (A fekete barát) pedig az utolsó novellái közé tartozik, amelyet már élete végén, betegsége alatt írt. A Platonovban a szerelemről igyekeztem beszélni, a fiatal Csehovot is inkább ezek a kérdések foglalkoztatták. Ezzel szemben az idősödő Csehov inkább arról beszél, hogy milyen az élethez való viszonyunk, milyen feladataink vannak, illetve, hogy milyen értelemben felelünk a körülöttünk lévő világért. Talán az elmúlt egy évben én is kicsit értem a témáim tekintetében. Az előző vizsgánál megkötés volt, hogy a realista színjátszás szabályait kell szem előtt tartani, de idén szabad kezet kaptunk, és ilyen értelemben A fekete barát sokkal több absztrakcióra ad lehetőséget, mint a Platonov. Ez az anyag azért is izgalmas, mert egész konkrétan foglalkozik azzal, hogy mi az a bizonyos odaát, ami mostanában bennem is sok kérdést vetett fel.
Miért te adaptáltad a szöveget?
A szöveg átdolgozásának kezdeti szakaszában együtt dolgoztam egy dramaturg hallgatóval, Szalánczi Ágotával, akitől nagyon sok segítséget kaptam. Azt még nekem is tanulnom kell, hogy a gyakorlatban hogyan kell jól együtt alkotni, és kiengedni több mindent a kezemből. Ebben még sokat kell fejlődnöm, és nagyon hálás vagyok, hogy akikkel együtt dolgozom, ezt nagyon türelmesen kezelik.
Milyen volt dolgozni a szöveggel?
Először ijesztő, azután nehéz, később viszont nagyon jó. Sosem adaptáltam még szöveget, és nem is tartom magam jó írónak. Relatív hosszú út volt rájönnöm, hogy sok szövegelem van, amit egy az egyben át tudok emelni az eredeti novellából. Ezért sokszor olyan érzésem volt, hogy nem is írok, hanem inkább montázsolok, és az üres részeket töltöm ki. Nagyjából fele-fele arányban van benne eredeti és saját szöveg. Ami nekem dilemmát okozott, az az, hogy a szöveget a maga korában tartsam-e meg, vagy aktualizáljam. Ezt végül úgy oldottam fel, hogy inkább megkerestem a saját világát, amely megint új szabályokat szül, amiket utána persze szigorúan be kell tartani az egész szövegben.
Hogyan választottad ki a színészeidet? Prózai színművész hallgatók helyett zenés színművész hallgatókat választottál. Miért?
Ezt a döntést nem teljesen én hoztam meg, hanem az osztályfőnököm, de örültem neki, mert már tavaly a Madách-projektben is dolgoztam velük az utolsó színen. Jelenlegi vízióm szerint egyébként sok zenés elem lesz az előadásban, ahol alapozok a színészek hangszeres és énektechnikai tudására. Egyébként a fekete barát motívumát Csehov is mindig egy dallamhoz köti, tehát az egész műnek alapból is van egy zeneisége.
Ki tervezte a díszletet?
Magát a díszlet világát én álmodtam meg, de a végleges díszletterveket Huszár Eszter tervező állította össze, aki amellett, hogy látványtervező, okleveles építészmérnök is. Bár ahogy említettem, az együtt alkotást még tanulnom kell. Mindenképp szerettem volna egy látványtervezőt is bevonni, és Eszter nagyon sok olyan részletet tett hozzá az alapötlethez, amivel tűzre tette a díszletet. A díszletnek volt néhány meghatározóbb irányvonala. A novellában elhangzik, hogy a kert – amely a darab központi helyszíne – rózsái a fekete, a fehér és a szürke árnyalataiban pompáztak. Amikor ezt a részt elolvastam, tudtam, hogy mindenképp monokróm díszletben szeretnék gondolkodni. A másik meghatározó szempont az volt, hogy a fekete barát jelenléte az első pillanattól kezdve érezhető legyen, lássa a néző, hogy végig a háttérben sunnyog – ehhez használom ezeket a plexifalakat, amelyek némileg áttetszőek. Az utolsó fontos motívum pedig a kert fái, amelyek a novella szerint katonás sorban álltak, ami egyfajta ellentmondás is, hisz’ a szabadon burjánzó természetet próbálja meg az ember korlátok közé szorítani. Ezt próbáltam képbe önteni a fellógatott fákkal, azok tükrös leveleivel, amelyek a darab végére lehullanak, ahogy szépen elrohad ez az igába fogott természet.
Mikor és hol lesz a bemutató?
A bemutató az Operettszínházban lesz, a Raktárszínházban. A házi főpróba január 8-án, a premier január 10-én, és játsszuk még 11-én és 12-én is.
Mesélj kérlek a darabról!
A darab röviden arról szól, hogy van egy egyetemista, Kovrin, aki filozófiát és lélektant tanul Moszkvában, emellett pedig tanít az egyetemen is. A szakmájában tökéletes akar lenni, kicsit túlhajszolja magát, az idegösszeomlás szélére kerül, és ezért elutazik régi családi ismerőseihez vidékre, hogy kipihenje magát. Itt is megrögzötten próbál tovább dolgozni, és a munkája során eszébe jut egy történet egy fekete barátról, aki ezerévenként megjelenik a kiváltságosoknak. Az a legkülönösebb ebben a történetben, hogy nem tudja felidézni, hol hallotta. A fordulat akkor jön el, amikor Kovrinnak is megjelenik a barát, és bár pontosan tudja, hogy csak képzeletének szüleménye, nem zavarja, mert olyan dolgokat mond neki, amelyek munkára inspirálják. Megszereti a barát jelenlétét, annak tudatában is, hogy az őrület felé zakatol. A barát jelenlétében élete legproduktívabb félévét tölti, megházasodik, otthagyja a vidéki életet, csak azt nem veszi észre, hogy körülötte mindenki szenved, és a lángolásának olyan komoly ára van, amit a hozzá közel állóknak kell megfizetniük. A cél előtt, amikor már elérné a szakmai életpálya csúcsát, és önálló tanszéket kaphatna, kiderül, hogy ténylegesen megőrült. Elkezdik kezelni, amiért nagyon haragszik a világra, mert úgy érzi, ezzel elvették a kreativitását. A dráma fő kérdése az, hogy valóban vannak-e közöttünk kiváltságosok, akiknek többet lehet, mint az átlag embereknek, és ha ezt képzeljük magunkról, annak milyen ára van – illetve, hogy ezt az árat megengedhetjük-e magunknak.
Miért fontos ez neked?
Persze ennek van személyes indíttatása is. Amikor benne vagyok egy munkafolyamatban, akkor előszeretettel bolondulok bele én is abba a gondolatba, hogy csak ez a világ van, semmi és senki nem számít körülöttem, csak amin épp dolgozom. Ez a novella nagyon jó példázata annak, hogy ez egy hibás működés, és észre kell venni, hogy nem ezek az igazán fontos dolgok. Jó alkotónak lenni elsősorban azt jelenti: jó embernek lenni. Részemről is téves eszme volt sokáig, hogy a színházban az a nagyszerű, ha itt mindenki feláldozza magát kicsit egy nagyobb cél, mondjuk egy előadás érdekében. Ennek a darabnak kapcsán értettem meg, hogy ez nem feltétlenül működik így, és elsősorban – a lehetőségekhez mérten persze – a körülötted lévő emberekért vagy felelős. Ez az, amit Kovrin nem vesz észre. A másik mondanivaló számomra, hogy jó alkotó csak az lehet, aki magával is harmóniában van, és bár meg tudja élni a mélységet, de felismeri, hogy ez egy ponton túl már nem produktív. Kovrin is azt rontja el, hogy beleszeret az őrület állapotába, és inspirálónak találja. Valóban lehet inspiráló, de ki kell tudni jönni belőle, hogy utána objektíven lehessen beszélni róla. Ez az a határvonal, amit egy alkotónak meg kell találnia anélkül, hogy átlépné.
Egyéb hírek
SZFE-s hallgató a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiváljának zsűrijében
2025-ben a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának programjában 19 versenyelőadást láthat majd a közönség június 20–28. között. A fesztivál szakmai zsűrijében nagy büszkeségünkre másodéves dramaturghallgatónk, Kiss Anna is helyet kapott.
Valère Novarina az SZFE vendége – felolvasószínház, workshopok, beszélgetés
Egyetemünk vendége lesz május első hetében Valère Novarina, a kortárs francia színház kiemelkedő alkotója, drámaíró, rendező, festő. Művészete Magyarországon is egyre ismertebb, számos hazai és nemzetközi bemutató, fordítás, illetve konferencia kapcsolódik életművéhez. Az SZFE Doktori Iskola meghívására érkező művésszel budapesti tartózkodása során több eseményen is találkozhat a közönség.
Kimagasló SZFE-s sikerek a 37. OTDK-n
A 37. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójának idén az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adott otthont április 23–25. között. A rendezvény során hét helyszínen 450 pályamunkát értékelt a zsűri. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet 24 hallgató képviselte pályamunkáival, a különböző tagozatok zsűrijének munkájában pedig 6 oktatónk vett részt.
Szenátusi választás az SZFE-n
A Szenátus választott tagjainak megbízatása 2025. júniusában lejár, így 2025. május 5. és 2025. május 27. között az SZFE szenátusi választást tart. A szenátusi tag választásra jogosult három intézet (SISZMI, ZSVMI, NADEI), valamint a nem oktatói-kutatói munkavállalói kör külön-külön tartanak jelölő értekezletet, ennek megfelelően a szenátusi tagok választását megelőzően négy jelölő értekezlet megtartására kerül sor.
Az SZFE Szakkollégiuma felvételt hirdet a 2025/2026-os tanévre
A felvételire jelentkezhet a Színház- és Filmművészeti Egyetem bármely BA, MA és osztatlan képzésében résztvevő és minimum egy éves aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója.
Nyitottan a világra – a Pannónia Ösztöndíjprogram egy éve
Közel 1 éve indult útjára a Pannónia Ösztöndíjprogram, amely az SZFE hallgatói, oktatói és munkatársai számára kínál nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeket. Az elmúlt időszakban több mint 150 mobilitás valósult meg, a program pedig rugalmas, az egyetem művészeti képzéséhez igazított kereteket biztosít. Dr. Huszár Orsolyával, az SZFE Nemzetközi Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk az ösztöndíjprogram eddigi eredményeiről és a jövőbeli tervekről.
Kihirdették az SZFE 43. dalversenyének győzteseit
Bagó Gizella professor emerita, az SZFE művésztanára szervezésének köszönhetően immáron 43. alkalommal vehettek részt hallgatóink az egyetem dalversenyén, melyet Neményi Lili (1902–1988) operaénekesnő alapított.
Guiness rekord született dr. Lázár Balázs, egyetemünk adjunktusának közreműködésével
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella István-díjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
