Csokonai 250 - Az SZFE tehetségei színpadra varázsolták a múlt és a jelen szépségét
2023 november 16., csütörtök 20:23.
Debrecen, Csokonai Vitéz Mihály szülővárosa ünnepelte meg a költő emlékét, és a Színház- és Filmművészeti Egyetem három intézete közös erővel szervezett rendezvénysorozattal tisztelgett a magyar irodalom ikonja előtt. Az SZFE hallgatói és az Ady Endre Gimnázium diákjai kreatívan járultak hozzá a programok létrehozásához, hangsúlyozva Csokonai életének és műveinek debreceni gyökereit.
November 15-én a művészet és a kultúra szárnyaló szépsége Debrecenben találkozott a Versnagyerdő program keretein belül, amelynek rendezői nem mások voltak, mint az SZFE tehetséges hallgatói. A november 15-i eseményen, a Debreceni Református Kollégium, a Debreceni Irodalom Háza, a Csokonai Fórum és az Egri Borozó színhelyein csendült fel a jeles költőnk tiszteletére rendezett versmaraton, amely igazán felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg a közönséget. A program különlegessége abban rejlett, hogy a fiatal alkotók verseken keresztül mutatták be, hogyan válnak a költővé, hogyan építik fel saját művészi identitásukat. Az átütő tehetségű színészek és rendezők által létrehozott előadások mélyrehatóan ábrázolták Csokonai életének, illetve munkásságának kulcsfontosságú pillanatait.
A Versnagyerdő program nem csupán egy eseménysorozat volt, hanem egy művészeti kavalkád, ahol az SZFE hallgatói kreativitásukkal és elhivatottságukkal méltó emléket állítottak Csokonai életművének. Debrecen és a kultúra szerelmesei büszkék lehetnek azokra a fiatal tehetségekre, akik ebben a rendezvényben egyedülálló módon ötvözték a múlt és a jelen szépségeit.
A kincsek negédes csűre konferencia: tudományos érdekességek és humorral átszőtt Csokonai műhelymunka.
A november 16-án megrendezett A kincsek negédes csűre c. konferencia nem csupán egy egyszerű tudományos esemény volt, hanem egy olyan intellektuális kavalkád, ahol a tudomány és művészet találkozott Csokonai életművének, valamint utóéletének újfajta megközelítésével. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem meghívott előadói egyaránt lenyűgözően szerteágazó perspektívákkal gazdagították a konferencia témáját.
Az előadók olyan érdekfeszítő témákat érintettek, amelyek a közönség számára új megvilágításba helyezték Csokonai életművét. Antal Zsolt (SZFE) Csokonai és a nevelés című előadással nyitotta meg a programot, Hernády Zsolt Géza (SZFE) a piarista nevelés és Csokonai kapcsolatát tárgyalta. János Szabolcs (PKE) izgalmasan feltárta Csokonai nagyváradi kapcsolati hálóját, Balázs Géza (SZFE) a Dorottya vagyis a dámák diadalma a Fársángon című komikus eposz drámai nyelvét elemelte a teljességig. Gajdó Tamás (OSZMI) a színpadon újjáéledő Csokonai-drámák érdekességeit mutatta be. A 21. század kontextusában Karnyónéval foglalkozó Kiss József (SZFE) humorral és éles megfigyelésekkel gazdagította az eseményt. Albu-Balogh Andrea (PKE) az előadásokon keresztül kalauzolta végig a résztvevőket Csokonai partiumi színházi megnyilvánulásain, míg Timár András (SZFE) Ruszt József Csokonai-értelmezését járta körül. Veress Ferenc (SZFE) és Falussy Lilla (SZFE) Csokonai utóéletét vizsgálta, mind a képzőművészetben, mind a költő Janus-arcú jellemvonásai tekintetében.
Az esemény különlegességét a kiváló előadók és az izgalmas témaválasztások mellett a humorral átitatott előadások tették teljessé. A recensens meg a poéta című előadás a konferencia végén nemcsak felrázta a közönséget, de megnevettette és gondolkodásra késztette. Győrei Zsolt (SZFE) remekül egyesítette a recenzió és a költői megközelítés világát, ezzel egy kivételesen szórakoztató és tanulságos zárást adva a konferenciának.
Összességében, a A kincsek negédes csűre c. konferencia nem csak információkkal és tudományos érdekességekkel szolgált, hanem egy olyan esemény volt, ahol a humor és az intellektuális lendület összetalálkozott, méltósággal emelve Csokonai életművét a tudomány és művészet színterein.
Az SZFE gondozásában megjelent könyvek kerekasztal-beszélgetése igazi kulturális csemegének bizonyult azoknak, akik érdeklődnek a színházi világ és annak mesterei iránt. Az esemény különlegességét az SZFE által gondozott könyvek bemutatása adta, melyeket a budapesti Színházi Olimpia alkalmából jelentettek meg, méltósággal hozva ezzel a színházi szakma négy világhírű képviselőjének munkásságát a magyar közönség elé.
Az est fő attrakciói a Theodórosz Terzopulosz görög,Tadashi Suzuki japán rendező, illetve Eugenio Barba és Nicola Savarese nevéhez fűződő kötetek voltak. A kerekasztal résztvevői között olyan neves személyiségek tűntek fel, mint Antal Zsolt (SZFE) oktatási és tudományos rektorhelyettes, intézetvezető, a könyvkiadási program vezetője, Győrei Zsolt (SZFE) habil. egyetemi docens, drámaíró, Szabó K. István (SZFE), a színházi rendező szak 2. évfolyamának társosztályvezetője, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, Timár András (SZFE) egyetemi adjunktus, színháztörténész, Puskás István (DE) habil. egyetemi docens, Debrecen város kulturális alpolgármestere. A beszélgetést pedig Smid Róbert (SZFE) egyetemi adjunktus, a színházi dramaturg szak 1. évfolyamának társosztályvezetője moderálta. Az esemény nemcsak a könyvek, hanem a résztvevők életművének és gondolatainak bemutatására is fókuszált. A előadók, elénk tárva saját értelmezéseiket és tapasztalataikat, mélyebb rálátást biztosítottak a színházi világ működésére, valamint a kötetek mögött rejlő inspirációra.
Csokonai Vitéz Mihály drámájának újragondolása a színpadon
A Debreceni Református Kollégium Kóti termében egy izgalmas és kreatív projekt keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói újraélesztették Csokonai Vitéz Mihály, a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának, A méla Tempefői című befejezetlen drámáját. A történet egy fiatal , adósságokkal terhelt magyar költő életéről szól . Csokonai az ő karakterén keresztül mutatja be azt a küzdelmet, amelyet egy tehetséges költőnek meg kell vívnia a társadalommal és saját sorsával. A dráma egy olyan időszakban készült, amikor a költő még csak húszéves volt, de már érezhetővé válik benne a saját életéből és tapasztalataiból merített ihlet. Az előadás különlegessége abban rejlett, hogy a harmadéves SZFE-s dramaturg hallgatók – Bakos Apolka, Orosz-Bogdán Noémi, Pálfi Zsófia, Szalánczi Ágota, Varga-Amár Rudolf – saját kreativitásukat és művészi látásmódjukat fektették bele az eredeti mű átdolgozásába. A céljuk nem csupán a dráma modernizálása volt, hanem az is, hogy színpadra alkalmazható és ma is releváns témákat, illetve karaktereket hozzanak létre. Az elkészült darabot végül Csáki Benedek rendezésében mutatták be, aki Horváth Csaba Tanár úr fizikai rendező növendéke. A szereplőgárda, Funtek Frigyes és Quintus Konrád Tanár úr másodéves színészhallgatói, tehetségükkel és elkötelezettségükkel keltették életre a drámát. Ez az újragondolt előadás nemcsak Csokonai Vitéz Mihály emlékét és művészi hagyatékát öleli körül tisztelettel, hanem a fiatal tehetségeknek is lehetőséget ad arra, hogy kibontakoztassák saját kreativitásukat és tehetségüket. A A méla Tempefői bemutatása egyedi módja annak, ahogyan a múlt és a jelen találkozhatnak a színpadon, élettel és színnel feltöltve egy 250 éves alkotást. A debreceni közönségnek így egy különleges élményben lehetett része, amelyben a klasszikus és a modern, a múlt és a jelen egyszerre léteznek.
Egyéb hírek
SZFE-s hallgatók a 37. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójában
Idén is megrendezik az ország legnagyobb felsőoktatási, tudományos programsorozatát, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), amelynek zsűrijében az SZFE 6 oktatója is részt vesz, valamint egyetemünk 22 hallgatója képviselteti magát pályamunkáival.
Interjú Kozma Veronikával
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
Hallja-e a színház a segélykiálltásokat? - Theodórosz Terzopulosz üzenete a Színházi Világnap alkalmából
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Interjú Csáki Benedekkel
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Színészlegendák nyomában: múlt és jelen találkozása a színpadon – Interjú Pápai Erikával
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Nagy siker a Fejes Szabolcs rendezésében bemutatott Liliom
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
Antifilozófusok az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
„A színház komplexitása fogott meg” – Interjú Ferenczy-Nagy Boglárkával, az SZFE végzős hallgatójával
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
