Debrecen, Csokonai Vitéz Mihály szülővárosa ünnepelte meg a költő emlékét, és a Színház- és Filmművészeti Egyetem három intézete közös erővel szervezett rendezvénysorozattal tisztelgett a magyar irodalom ikonja előtt. Az SZFE hallgatói és az Ady Endre Gimnázium diákjai kreatívan járultak hozzá a programok létrehozásához, hangsúlyozva Csokonai életének és műveinek debreceni gyökereit.
November 15-én a művészet és a kultúra szárnyaló szépsége Debrecenben találkozott a Versnagyerdő program keretein belül, amelynek rendezői nem mások voltak, mint az SZFE tehetséges hallgatói. A november 15-i eseményen, a Debreceni Református Kollégium, a Debreceni Irodalom Háza, a Csokonai Fórum és az Egri Borozó színhelyein csendült fel a jeles költőnk tiszteletére rendezett versmaraton, amely igazán felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg a közönséget. A program különlegessége abban rejlett, hogy a fiatal alkotók verseken keresztül mutatták be, hogyan válnak a költővé, hogyan építik fel saját művészi identitásukat. Az átütő tehetségű színészek és rendezők által létrehozott előadások mélyrehatóan ábrázolták Csokonai életének, illetve munkásságának kulcsfontosságú pillanatait.
A Versnagyerdő program nem csupán egy eseménysorozat volt, hanem egy művészeti kavalkád, ahol az SZFE hallgatói kreativitásukkal és elhivatottságukkal méltó emléket állítottak Csokonai életművének. Debrecen és a kultúra szerelmesei büszkék lehetnek azokra a fiatal tehetségekre, akik ebben a rendezvényben egyedülálló módon ötvözték a múlt és a jelen szépségeit.
A kincsek negédes csűre konferencia: tudományos érdekességek és humorral átszőtt Csokonai műhelymunka.
A november 16-án megrendezett A kincsek negédes csűre c. konferencia nem csupán egy egyszerű tudományos esemény volt, hanem egy olyan intellektuális kavalkád, ahol a tudomány és művészet találkozott Csokonai életművének, valamint utóéletének újfajta megközelítésével. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem meghívott előadói egyaránt lenyűgözően szerteágazó perspektívákkal gazdagították a konferencia témáját.
Az előadók olyan érdekfeszítő témákat érintettek, amelyek a közönség számára új megvilágításba helyezték Csokonai életművét. Antal Zsolt (SZFE) Csokonai és a nevelés című előadással nyitotta meg a programot, Hernády Zsolt Géza (SZFE) a piarista nevelés és Csokonai kapcsolatát tárgyalta. János Szabolcs (PKE) izgalmasan feltárta Csokonai nagyváradi kapcsolati hálóját, Balázs Géza (SZFE) a Dorottya vagyis a dámák diadalma a Fársángon című komikus eposz drámai nyelvét elemelte a teljességig. Gajdó Tamás (OSZMI) a színpadon újjáéledő Csokonai-drámák érdekességeit mutatta be. A 21. század kontextusában Karnyónéval foglalkozó Kiss József (SZFE) humorral és éles megfigyelésekkel gazdagította az eseményt. Albu-Balogh Andrea (PKE) az előadásokon keresztül kalauzolta végig a résztvevőket Csokonai partiumi színházi megnyilvánulásain, míg Timár András (SZFE) Ruszt József Csokonai-értelmezését járta körül. Veress Ferenc (SZFE) és Falussy Lilla (SZFE) Csokonai utóéletét vizsgálta, mind a képzőművészetben, mind a költő Janus-arcú jellemvonásai tekintetében.
Az esemény különlegességét a kiváló előadók és az izgalmas témaválasztások mellett a humorral átitatott előadások tették teljessé. A recensens meg a poéta című előadás a konferencia végén nemcsak felrázta a közönséget, de megnevettette és gondolkodásra késztette. Győrei Zsolt (SZFE) remekül egyesítette a recenzió és a költői megközelítés világát, ezzel egy kivételesen szórakoztató és tanulságos zárást adva a konferenciának.
Összességében, a A kincsek negédes csűre c. konferencia nem csak információkkal és tudományos érdekességekkel szolgált, hanem egy olyan esemény volt, ahol a humor és az intellektuális lendület összetalálkozott, méltósággal emelve Csokonai életművét a tudomány és művészet színterein.
Az SZFE gondozásában megjelent könyvek kerekasztal-beszélgetése igazi kulturális csemegének bizonyult azoknak, akik érdeklődnek a színházi világ és annak mesterei iránt. Az esemény különlegességét az SZFE által gondozott könyvek bemutatása adta, melyeket a budapesti Színházi Olimpia alkalmából jelentettek meg, méltósággal hozva ezzel a színházi szakma négy világhírű képviselőjének munkásságát a magyar közönség elé.
Az est fő attrakciói a Theodórosz Terzopulosz görög,Tadashi Suzuki japán rendező, illetve Eugenio Barba és Nicola Savarese nevéhez fűződő kötetek voltak. A kerekasztal résztvevői között olyan neves személyiségek tűntek fel, mint Antal Zsolt (SZFE) oktatási és tudományos rektorhelyettes, intézetvezető, a könyvkiadási program vezetője, Győrei Zsolt (SZFE) habil. egyetemi docens, drámaíró, Szabó K. István (SZFE), a színházi rendező szak 2. évfolyamának társosztályvezetője, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, Timár András (SZFE) egyetemi adjunktus, színháztörténész, Puskás István (DE) habil. egyetemi docens, Debrecen város kulturális alpolgármestere. A beszélgetést pedig Smid Róbert (SZFE) egyetemi adjunktus, a színházi dramaturg szak 1. évfolyamának társosztályvezetője moderálta. Az esemény nemcsak a könyvek, hanem a résztvevők életművének és gondolatainak bemutatására is fókuszált. A előadók, elénk tárva saját értelmezéseiket és tapasztalataikat, mélyebb rálátást biztosítottak a színházi világ működésére, valamint a kötetek mögött rejlő inspirációra.
Csokonai Vitéz Mihály drámájának újragondolása a színpadon
A Debreceni Református Kollégium Kóti termében egy izgalmas és kreatív projekt keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói újraélesztették Csokonai Vitéz Mihály, a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának, A méla Tempefői című befejezetlen drámáját. A történet egy fiatal , adósságokkal terhelt magyar költő életéről szól . Csokonai az ő karakterén keresztül mutatja be azt a küzdelmet, amelyet egy tehetséges költőnek meg kell vívnia a társadalommal és saját sorsával. A dráma egy olyan időszakban készült, amikor a költő még csak húszéves volt, de már érezhetővé válik benne a saját életéből és tapasztalataiból merített ihlet. Az előadás különlegessége abban rejlett, hogy a harmadéves SZFE-s dramaturg hallgatók – Bakos Apolka, Orosz-Bogdán Noémi, Pálfi Zsófia, Szalánczi Ágota, Varga-Amár Rudolf – saját kreativitásukat és művészi látásmódjukat fektették bele az eredeti mű átdolgozásába. A céljuk nem csupán a dráma modernizálása volt, hanem az is, hogy színpadra alkalmazható és ma is releváns témákat, illetve karaktereket hozzanak létre. Az elkészült darabot végül Csáki Benedek rendezésében mutatták be, aki Horváth Csaba Tanár úr fizikai rendező növendéke. A szereplőgárda, Funtek Frigyes és Quintus Konrád Tanár úr másodéves színészhallgatói, tehetségükkel és elkötelezettségükkel keltették életre a drámát. Ez az újragondolt előadás nemcsak Csokonai Vitéz Mihály emlékét és művészi hagyatékát öleli körül tisztelettel, hanem a fiatal tehetségeknek is lehetőséget ad arra, hogy kibontakoztassák saját kreativitásukat és tehetségüket. A A méla Tempefői bemutatása egyedi módja annak, ahogyan a múlt és a jelen találkozhatnak a színpadon, élettel és színnel feltöltve egy 250 éves alkotást. A debreceni közönségnek így egy különleges élményben lehetett része, amelyben a klasszikus és a modern, a múlt és a jelen egyszerre léteznek.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.

