CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY 250 - A Színház- és Filmművészeti Egyetem ünnepi programsorozata
Csokonai Vitéz Mihály, a magyar drámaírás egyik korai mestere, a bátran újító és kápráztatóan tehetséges alkotó előtt 250. születésnapja alkalmából programsorozattal tisztelegnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárai. Célunk az egyedi, művészi igényű megemlékezés mellett Egyetemünk alkotó-művészeti teljesítményének prezentálása.
Az ünnepet Csokonai szülővárosába, Debrecenbe szerveztük mindhárom intézetünk – drámaelméleti, színházművészeti, mozgóképművészeti – közreműködésével, oktatóink és hallgatóink inspirációinak és eszközeinek felhasználásával.
A programok Győrei Zsolt, Szabó K. István, Funtek Frigyes, Quintus Konrád, Zilahy Tamás Tanár urak szakmai-művészeti vezetésével és Antal Zsolt oktatási és tudományos rektorhelyettes, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjének koordinálásával, csapatmunkában alakultak ki.
Az egyes produkciók létrehozásában, a szövegkönyvek, versválogatások és a színmű létrehozásában nagy szerepet kaptak az SZFE színművész, rendező, dramaturg és televíziós műsorkészítő szakos hallgatói és a debreceni Ady Endre Gimnázium tanulói.
A rendezvények Csokonai életének-műveinek meghatározó és szimbolikus debreceni helyszínein kerülnek bemutatásra, amiért ezúton is köszönetet mondunk Debrecen városának, a Csokonai Nemzeti Színháznak és a Debreceni Református Kollégiumnak.
November 15. szerda 15.00 – 18.00, helyszínek a Debreceni Református Kollégium, a Debreceni Irodalom Háza, a Csokonai Fórum és az Egri Borozó
Jeles költőink kerek évfordulóit versmaratonokkal szokás ünnepelni. Csokonai születésnapjára a Maratont a hozzá jobban illő Nagyerdőre cserélve, rövidebb vers-etűdök tarka füzérében villantjuk fel, milyen inspirációkat adhat a fiatal alkotóknak egy mindössze 250 éves, örökifjú klasszikus.
Poétává válni
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy fiatalember lelkében lezajló folyamatokat, mint versek által? Kiváltképp, ha történetesen egy költőről van szó…
A klasszikus költő fiatal férfiként ugyanolyan problémákkal küzdött, mint mi, fiatal alkotók. A magány, a gyötrő küzdelem, a szerelem és a vágyott cél elérése csak néhány azon témák közül, amelyekkel pályája során foglalkozott. Versei alapján létrejövő adaptációnkban hangsúlyt kap a zsenialitással járó kirekesztettség.
Szereplők: Bihari Klaudia, Debreczeni Péter, Égerházi Petra, Gáti Panna, Holló Emma, Magyar Odett
Dramaturg: Molnár Kata
Rendező: Vasicsek Botond János
Búcsú az istenektől
Minden ember alkot valamilyen formában. Ennek a folyamatnak a természete azonban az ókor óta megfejthetetlen az emberiség számára. Ez gyakori témája Csokonai életművének is. Az ő gondolatait felhasználva szeretnénk beszélni az ihletről, barátságról, fájdalomról, szerelemről.
A versválogatás szervező elve, fő tematikája a mítosz és a rítus. A szerelmesek találkozása, ismerkedése, a szerelem kiteljesedése és hervadása mind ezekbe a mitikus imákba foglalva, egy szertartás kereteibe zárva, zenével kísérve jelenik meg a színen.
Szereplők: Beregszászi Ábel, Czine Izabella, Eigner Panna, Hüse Gergő Ferenc, Sipos Kata, Szegvári Ákos
Zene: Erdős Bogi, Cserkó Lidda, Móricz Viola, Urbán Kristóf
Dramaturg: Czene-Polgár Donát
Rendező: Horváth Mózes
Napfény gyönyöre, holdsugár gyötrelme
Egy napba belesűrűsödhet akár egy egész, nagy szerelem. A bimbózó virradat ébresztette fellobbanás fordul át a kiteljesedés eksztázisába, ami végül fájdalmas elmúlásba, elszakadásba, a magánnyal való szembenézésbe hanyatlik. A körülöttünk pulzáló természet és a bennünk lezajló érzések egymás mellett, egymást kiegészítve haladnak. Mindez az élet vélt vagy valós végén egy kórházi ágyon…
Szereplők: Ács Panna, Balogh Annamária, Juhász Nóra, Kocsis Martin Ferenc, Pusztai Mór, Tőgye Lajos
Dramaturg: Szabó Csenge
Rendező: Kepics Mihály
Szólj, Csokonai!
Minden alkotó hatással van a jövő művészeire. Csokonai munkássága számtalan magyar költőt inspirált. De hol rejtőzik ma Csokonai a világunkban? Erre a kérdésre válaszolnak Fazekas Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Dsida Jenő, Weöres Sándor, Orbán Ottó, Csoóri Sándor, Lackfi János, Varró Dániel versei, melyekben egy rég elmúlt lélek vágyai élnek tovább.
Szereplők: Becsy Sarolta, Budai Bence, Marosán Bianka, Palotai Réka, Szécsi Dávid, Szilágyi Ádám
Zenei vezető: Fülöp Kristóf
Dramaturg: Balogh Benjámin – Nagy Regina
Rendező: Nagy Regina
November 16-án 10.00-15.45 között: A kincsek negédes csűre című konferencia a Csokonai Fórum Simor Ottó Orfeum terem
A tudományos és művészeti-alkotói megközelítést egyaránt felvállaló konferencián a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói mellett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről invitált előadók kínálnak támpontokat Csokonai életművének és utóéletének teljesebb megismerésére.
Előadások:
Antal Zsolt (SZFE): Csokonai és a nevelés
Hernády Zsolt Géza (SZFE): Csokonai és a piaristák
János Szabolcs (PKE): Csokonai nagyváradi kapcsolati hálója: Rhédey Lajos és Sándorffi József
Balázs Géza (SZFE): Csokonai drámai nyelve a „Dorottya vagyis a dámák diadalma a Fársángon” című komikus eposz kapcsán
Gajdó Tamás (OSZMI): Vitéz Mihály ébresztése. Csokonai 1911 és 1949 között a színpadon
Nagybaczoni Nagy Kati (SZFE): „Et in Arcadia ego” (Csokonai és Dsida)
Kiss József (SZFE): Karnyóné a XXI. században
Albu-Balogh Andrea (PKE): Csokonai-előadások partiumi színházakban (1945-től napjainkig)
Timár András (SZFE): A’ özvegy Karnyóné feltámasztása. Ruszt József Csokonai-értelmezésének körüljárása.
Veress Ferenc (SZFE): Csokonai utóélete a képzőművészetben. Gondolatok Ferenczy István és Izsó Miklós szobrairól
Falussy Lilla (SZFE): A Janus-arcú Csokonai
Győrei Zsolt (SZFE): A recensens meg a poéta
Kerekasztal-beszélgetés
November 16. csütörtök 16.30 – 17.30, Simor Ottó Orfeum
Az SZFE a budapesti Színházi Olimpia alkalmából 2023-ban a színházi szakma négy világhírű képviselőjének könyvét jelentette meg. Theodórosz Terzopulosz rendező, a Színházi Olimpia ötletadója Dionüszosz visszatérése című művét, Tadashi Suzuki japán rendező Testben élő kultúra című művét, majd Eugenio Barba – Nicola Savarese A színház öt kontinense című monumentális színházi „útikönyvét” a szerzők jelenlétében, közönségtalálkozók során mutathattuk be.
Megtiszteltetés számunkra, hogy ezeknek a hiánypótló könyveknek a magyar fordításával és kiadásával magunk is hozzájárulhattunk Terzopulosz, Suzuki, Barba és Savarese életművének bemutatásához és a debreceni színházszerető közönséggel való megismertetéséhez.
Résztvevők:
Antal Zsolt (SZFE) oktatási és tudományos rektorhelyettes, intézetvezető, a könyvkiadási program vezetője
Győrei Zsolt (SZFE) habil. egyetemi docens, drámaíró
Szabó K. István (SZFE) színházi rendező szak 2. évfolyam társosztályvezetője, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője
Timár András (SZFE) egyetemi adjunktus, színháztörténész
Puskás István (DE) habil. egyetemi docens, Debrecen város kulturális alpolgármestere
Moderátor: Smid Róbert (SZFE) egyetemi adjunktus, a színházi dramaturg szak 1. évfolyam társosztályvezetője
November 16. csütörtök 18.00 – 18.15, Kóti terem
Szeretném megmutatni, hogyan nyúlhatunk vissza a magyar irodalomhoz, és hogy mennyire könnyen beépíthető valójában a mindennapokba. Mikor Bálint Csaba parfümőrt megkerestem a koncepciómmal, amiben ráadásul csak a Reményhez című vers rövid részlete volt, rögtön tudott hozzá kapcsolódni. Kiderült, hogy korábban már játszadozott egy nárcisz-alapú parfüm megalkotásának a gondolatával, és végül ez a vers adta meg neki a löketet és a kellő inspirációt, ahhoz, hogy az ötlet kinője magát, és végül parfümmé válhasson. Elképzeléseim szerint, ha valaki később használja majd ezt a parfümöt, annak az irodalommal máris lesz egyfajta kapcsolata a mindennapokban – később pedig talán hamarabb fog leemelni egy Csokonai-kötetet a polcról, vagy jutnak eszébe a régen megtanult verssorok.
Az ötletet adta és a reklámot készítette: Pekár Hanna Éva
November 16. csütörtök 18.15 – 20.30, Kóti terem
„Csokonai Vitéz Mihály alig húszéves volt, mikor elkezdte írni A méla Tempefői című drámát, amelyet sosem fejezett be. A történet egy adósságoktól szenvedő fiatal magyar költőt mutat be, akinek származását, hátterét rejtélyek övezik. A környezetében nála igénytelenebb, tehetős emberek szórják el a pénzt mindenféle drága hóbortra, csak a költészet támogatására nem szánnak egy fillért sem. Tempefői fontos ügyért harcol, amellyel bármelyikünk könnyen azonosulhat. Csokonai beleírta saját életét és tapasztalatait is a drámába, amitől még feszültebbé és hitelesebbé válik a történet. Szeretnénk megmutatni, hogy bár a darab mai szemmel nézve nem korszerű, mégis helye van a színházakban – csak egy kis átdolgozással kell segíteni rajta. Úgy véltük: Csokonai születése 250. évfordulójának szép megünneplése lenne, ha létrehoznánk az eredeti mű alapján egy színpadra alkalmazható drámát.” (Az írók)
Az elkészült darab végül Horváth Csaba Tanár úr fizikai rendező növendékének: Csáki Benedeknek a rendezésében, Funtek Frigyes és Quintus Konrád Tanár úr másodéves színészhallgatóinak közreműködésével valósul meg.
Írta: Bakos Apolka, Orosz-Bogdán Noémi, Pálfi Zsófia, Szalánczi Ágota, Varga-Amár Rudolf
Konzulens: Győrei Zsolt
Rendező: Csáki Benedek
Szereplők: Ábrahám Kíra, Garamvári Ádám, Horváth Gábriel, Hostyinszki Máté, Kern Adrienn, Kirády Marcell, Laczkó Bálint, Lajcsik Domonkos, Nadrai Zita, Rigó Mária, Seres Alexandra, Tabajdi Anna, Varga Szabolcs, Veress György
Egyéb hírek
1956 hőseire emlékeztünk
Egyetemünk az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartotta október 23-ai megemlékezését. Az eseményen beszédet mondott Kiss József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, egyetemünk oktatója. Az ünnepi műsort Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása tette teljessé.
Dokumentumfilm kategóriában is SZFE-s hallgató filmjét díjazták Varsóban
Az A-kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották a Mélypont érzés című új magyar dokumentumfilm világpremierjét. A rangos szemlén elsős (DLA) doktorandusz hallgatónk, Miklós Ádám rendező alkotása a 15 új dokumentumfilmet bemutató versenyprogramban indult. A zsűri nagyra értékelte a film emberi megközelítését és mély empátiáját, ezért külön elismeréssel jutalmazta az alkotást. A Filmintézet Inkubátor Programjában készült elsőfilm két szerfüggő felépülését mutatja, és december 5-én érkezik a hazai mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.
Különdíjat nyert a Holnap meghalok Varsóban!
Egyetemünk elsős (DLA) doktorandusz hallgatója, Cibulya Nikol független magyar horrorfilmje különdíjat kapott a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál első és második játékfilm-kategóriájában. A világ egyik legrangosabb A-kategóriás filmfesztiváljának versenyprogramjában hallgatónké volt az egyetlen magyar játékfilm.
SZFE-s filmek versenyeznek három rangos fesztiválon
A napokban több SZFE-s film is képviseli egyetemünket három különböző filmfesztiválon: az Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon Szolnokon, a Malter filmfesztiválon Debrecenben és a Nordisk Ungdom Film Festival-on Norvégiában.
Hallgatónk szövegeivel kel új életre Mikszáth klasszikusa
A Békéscsabai Jókai Színházban megkezdődtek a Mikszáth klasszikusa, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény alapján készülő előadás próbái. A darab dramaturgja Czene-Polgár Donát, egyetemünk harmadéves hallgatója.
Újabb filmes stúdióval bővült az SZFE: átadtuk a Kovács László Műtermet
Egyetemünk a mai napon ünnepélyes keretek között adta át legújabb filmes stúdióját. Az operatőr- és rendezőképzést szolgáló műtermet egykori hallgatónkról, a világhírű Kovács László operatőrről neveztük el. A beruházás újabb bizonyítéka egyetemünk elkötelezettségének az oktatás színvonalának folyamatos emelése és az intézményfejlesztés mellett.
Magyar és török novellákat állítanak színpadra az SZFE hallgatói
A magyar-török kulturális kapcsolatokat felidéző T’örökségünk című novelláskötetet ünnepélyes keretek között mutatták be hétfőn a Műcsarnokban. Az eseményen prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora ismertette, hogy a kötet válogatott novelláiból az egyetem két rendező hallgatója készít színpadi adaptációt, amelynek premierjét november közepére tervezik.
Esthajnal - A szabadság és szerelem drámai találkozása a Nemzeti Színházban
„Szerintem Magyarország egyik legnagyobb színházi mozdulata volt a mai este” – fogalmazott Szarka Tamás, az Esthajnal című ősbemutató zeneszerzője a premier után. „Talán ez a darab egy újjászületés számunkra, egy új indulás kezdete” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
