„A test a valóság” – David Cronenberg az Urániában
David Cronenberg, a testhorror műfajának világhírű kanadai rendezője, a Budapesti Klasszikus Filmmaraton díszvendégeként látogatott az Uránia Nemzeti Filmszínházba. Az NFI és az SZFE szervezésében megvalósult közönségtalálkozón a nézők nemcsak pályája kezdetéről és legendássá vált filmjeinek kulisszatitkairól hallhattak, hanem arról is, mit jelent számára a technológia és a mesterséges intelligencia.
Cronenberg – A légy, a Karambol, az eXistenZ és az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek rendezőjét Somossy Barbara, az SZFE nemrég végzett filmrendező szakos hallgatója kérdezte a színpadon többek között arról is, hogy miért és hogyan került az emberi test a fókuszpontjába. Cronenberg hangsúlyozta: számára az emberi test a kiindulópont. „A test a valóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ateistaként és egzisztencialistaként mindig ebből indult ki. Filmjei, amelyekben a test gyakran torzul, átalakul, felbomlik, nem öncélúan sokkolnak, hanem a lét alapkérdéseire keresnek választ.
David Cronenberg és Somossy Barbara
A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a filmkészítésben az egyik legfontosabb döntés a szereposztás. „Ha rossz színészt választasz, az tönkreteheti a filmet” – mondta. Példaként Jeff Goldblumot említette, aki A légy főszerepét vállalta el akkor is, amikor mások attól tartottak, hogy a maszk elrejti az arcjátékukat. A rendező hosszabban beszélt Viggo Mortensennel való együttműködéséről is, akivel négy filmben dolgoztak együtt, és akit „különleges kollégának, költőnek, zenésznek és igazi művésznek” nevezett.
Pályája kezdetéről szólva elárulta: eredetileg írónak készült, édesapja is író volt. Bár a biokémia iránt is érdeklődött, végül az irodalom és az európai filmművészet – Fellini, Bergman, Godard – hatására fordult a film felé. Saját alkotói módszeréről elmondta, hogy amint elkezd írni, a történet szereplői önálló életre kelnek, sőt gyakran „ellenállnak” a szerzőnek. „Akkor tudod, hogy jól dolgozol, ha a figurák elkezdenek maguk beszélni” – mondta mosolyogva. A pályakezdés praktikáiról szólva ironikusan úgy fogalmazott: „Eléggé macchiavellista voltam” – vagyis – tette hozzá – a túlélés érdekében olykor ravaszságra is szükség volt a rendszeren belül.
Balról jobbra: Csáky Attila, Koltai Lajos, David Cronenberg, Somossy Barbara, Pacskovszky József
A technológiáról kérdezve Cronenberg kijelentette: nem nosztalgiázik az analóg filmezés iránt. Sokkal inkább értékeli a digitális korszak szabadságát, amely szerinte óriási lehetőség a fiatal alkotók számára – akár egy mobiltelefonnal is készíthető professzionális film. „Technology is us” – jelentette ki, amellyel azt is aláhúzta, hogy a mesterséges intelligenciát sem ellenségnek, hanem új eszköznek tekinti az alkotói folyamatban.
Természetesen szó esett a rendező ikonikus filmjeiről, így a Karambolról is, amely Cannes-ban botrányt kavart, míg a fiatalabb velencei közönség már alig háborodott fel rajta. Cronenberg ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nincsenek örökérvényű határok a filmben, hiszen a társadalom normái folyamatosan változnak.
A közönség soraiból is érkeztek kérdések, amelyekre a rendező derűsen, gyakran humorral válaszolt. Megosztotta például, hogy már ő maga is „műtéti beavatkozások és implantátumok által átalakított testben” él, de mindezt öniróniával és mosollyal tette hozzá.
A beszélgetés végére nyilvánvalóvá vált, hogy Cronenberg nem csupán a testhorror mestere, hanem egy rendkívül gondolkodó, érzékeny és meglehetősen szerény művész, aki filmjein keresztül mindig az emberi lét alapvető kérdéseit kutatja. Jelenléte a budapesti közönség számára maradandó élményt jelentett – egyszerre volt nosztalgikus és előretekintő, s az est végén mindenkiben ott maradt a vágy, hogy újra találkozhasson vele, akár nézőként a vászon előtt, akár személyesen, ha valóban Budapestre hozza következő filmjét.
A rendezőt egy miniinterjúra is elkaptuk az Urániában, hogy mit nyilatkozott stábunknak a lenti videóra kattintva megnézhetik:
Egyéb hírek
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
