David Cronenberg, a testhorror műfajának világhírű kanadai rendezője, a Budapesti Klasszikus Filmmaraton díszvendégeként látogatott az Uránia Nemzeti Filmszínházba. Az NFI és az SZFE szervezésében megvalósult közönségtalálkozón a nézők nemcsak pályája kezdetéről és legendássá vált filmjeinek kulisszatitkairól hallhattak, hanem arról is, mit jelent számára a technológia és a mesterséges intelligencia.
Cronenberg – A légy, a Karambol, az eXistenZ és az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek rendezőjét Somossy Barbara, az SZFE nemrég végzett filmrendező szakos hallgatója kérdezte a színpadon többek között arról is, hogy miért és hogyan került az emberi test a fókuszpontjába. Cronenberg hangsúlyozta: számára az emberi test a kiindulópont. „A test a valóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ateistaként és egzisztencialistaként mindig ebből indult ki. Filmjei, amelyekben a test gyakran torzul, átalakul, felbomlik, nem öncélúan sokkolnak, hanem a lét alapkérdéseire keresnek választ.
David Cronenberg és Somossy Barbara
A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a filmkészítésben az egyik legfontosabb döntés a szereposztás. „Ha rossz színészt választasz, az tönkreteheti a filmet” – mondta. Példaként Jeff Goldblumot említette, aki A légy főszerepét vállalta el akkor is, amikor mások attól tartottak, hogy a maszk elrejti az arcjátékukat. A rendező hosszabban beszélt Viggo Mortensennel való együttműködéséről is, akivel négy filmben dolgoztak együtt, és akit „különleges kollégának, költőnek, zenésznek és igazi művésznek” nevezett.
Pályája kezdetéről szólva elárulta: eredetileg írónak készült, édesapja is író volt. Bár a biokémia iránt is érdeklődött, végül az irodalom és az európai filmművészet – Fellini, Bergman, Godard – hatására fordult a film felé. Saját alkotói módszeréről elmondta, hogy amint elkezd írni, a történet szereplői önálló életre kelnek, sőt gyakran „ellenállnak” a szerzőnek. „Akkor tudod, hogy jól dolgozol, ha a figurák elkezdenek maguk beszélni” – mondta mosolyogva. A pályakezdés praktikáiról szólva ironikusan úgy fogalmazott: „Eléggé macchiavellista voltam” – vagyis – tette hozzá – a túlélés érdekében olykor ravaszságra is szükség volt a rendszeren belül.
Balról jobbra: Csáky Attila, Koltai Lajos, David Cronenberg, Somossy Barbara, Pacskovszky József
A technológiáról kérdezve Cronenberg kijelentette: nem nosztalgiázik az analóg filmezés iránt. Sokkal inkább értékeli a digitális korszak szabadságát, amely szerinte óriási lehetőség a fiatal alkotók számára – akár egy mobiltelefonnal is készíthető professzionális film. „Technology is us” – jelentette ki, amellyel azt is aláhúzta, hogy a mesterséges intelligenciát sem ellenségnek, hanem új eszköznek tekinti az alkotói folyamatban.
Természetesen szó esett a rendező ikonikus filmjeiről, így a Karambolról is, amely Cannes-ban botrányt kavart, míg a fiatalabb velencei közönség már alig háborodott fel rajta. Cronenberg ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nincsenek örökérvényű határok a filmben, hiszen a társadalom normái folyamatosan változnak.
A közönség soraiból is érkeztek kérdések, amelyekre a rendező derűsen, gyakran humorral válaszolt. Megosztotta például, hogy már ő maga is „műtéti beavatkozások és implantátumok által átalakított testben” él, de mindezt öniróniával és mosollyal tette hozzá.
A beszélgetés végére nyilvánvalóvá vált, hogy Cronenberg nem csupán a testhorror mestere, hanem egy rendkívül gondolkodó, érzékeny és meglehetősen szerény művész, aki filmjein keresztül mindig az emberi lét alapvető kérdéseit kutatja. Jelenléte a budapesti közönség számára maradandó élményt jelentett – egyszerre volt nosztalgikus és előretekintő, s az est végén mindenkiben ott maradt a vágy, hogy újra találkozhasson vele, akár nézőként a vászon előtt, akár személyesen, ha valóban Budapestre hozza következő filmjét.
A rendezőt egy miniinterjúra is elkaptuk az Urániában, hogy mit nyilatkozott stábunknak a lenti videóra kattintva megnézhetik:
Szvitek Attila, idén végzett dokumentumfilm-rendező hallgatónk kisfilmje, az Eszmélet bekerült a 34. St. Louis-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. Az alkotás József Attila azonos című verse alapján készült.
Idén szeptemberben indult el az SZFE új zsidó színházi specializációja, amelynek osztályvezetője a világszerte ismert román színésznő, a Bukaresti Zsidó Színház igazgatója, Maia Morgenstern. A művésznő Budapestre érkezett, hogy megtartsa első óráját; a rektor köszöntötte, mi pedig a tanévkezdésről és jövőbeli terveiről kérdeztük. Morgensternt a közönség többek között Mel Gibson A passió vagy Mészáros Márta A hetedik szoba című filmjéből is ismerheti.
Itthon a fizikai színház atyjának tartják, miközben ő maga nem szereti a skatulyákat. Az a fajta színház áll hozzá közel, ahol nincsenek műfaji határok, mert szerinte nem a műfajt kell demonstrálni, hanem a tartalmat. Ezek után nem csoda, hogy repertoárjában olyan jól megfér egymás mellett Bartók Mikrokozmosza, a Toldi és a Trainspotting. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal Horváth Csabával beszélgettünk.
Az SZFE Könyvek sorozat ismét jelentős kötettel gazdagodik. A sorozat célja, hogy olyan alapvető színházi és filmes műveket tegyen hozzáférhetővé magyar nyelven, amelyek nélkülözhetetlenek a kortárs művészeti diskurzusban. Ennek új állomása Béatrice Picon-Vallin francia színháztörténész munkája: Théâtre du Soleil – Ariane Mnouchkine Napszínházának első fél évszázada. A kötet bemutatójára szeptember 29-én az SZFE Doktori Iskolájában kerül sor.
Idén Lázár Balázs színész-költő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, valamint a negyedéves dramaturg hallgatók társosztályvezetője, vehette át az Országút folyóirat különdíját a balatonfüredi 33. Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen. Lázár Balázs két versével – Óda a mesterséges intelligenciához és Íme, hát a vers – érdemelte ki az elismerést.
Az Alkotóműhelyek Hete keretében, a Karrieriroda szervezésében tartott telt házas interaktív workshopon nyerhettek betekintést a hallgatók a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány Tehetséggondozó Programjába. Az impozáns Led-stúdióban megrendezett eseményen az alapítvány ügyvezető igazgatója Apró Georgina, és az M5 csatorna vezető szerkesztője, Merkl László ismertette a program részleteit.
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.