Egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára – beszámoló az EKÖP konferenciáról
június 4., szerda 15:30
Kiégés, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia – ezek a 21. századi jelenségek inspirálták az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) idei SZFE-s pályázóit, de olyan klasszikus témák is előkerültek, mint a Shakespeare vagy Pilinszky János munkássága. A hallgatók kutatásuk eredményeit az EKÖP Konferencia 2025 elnevezésű szakmai eseményen mutatták be a Mészáros utcai kampuszon.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és fiatal kutatói közül összesen huszonketten pályáztak idén az ösztöndíjra. A május 30-án megrendezett EKÖP Konferencia 2025 szakmai eseményen a tizenkét nyertes kutatásból kaphattunk ízelítőt.
A konferenciát az egyetem rektora, prof. dr. Sepsi Enikő nyitotta meg, aki elismerően szólt a nemrég Egerben megrendezett 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti és Művészettudományi Szekciójában indult SZFE-s hallgatók teljesítményéről. A diákköri konferencián elért kimagasló eredmények és az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programra pályázók száma is azt mutatja, hogy egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára.
Fotó: Jóri András
A nyitóbeszéd után először a Színházművészet szekció pályázói kaptak lehetőséget kutatásuk bemutatására. Fejes Szabolcs (negyedéves színházrendező szakos hallgató) többek között Böffen Tóbiás, Zuboly és Hamlet Yorickjának alakját megidézve mesélt Shakespeare bohócairól. Korda Bonifác (negyedéves színházrendező szakos hallgató) Pilinszky élő tárgyai című pályázata a költő művei színpadon történő megjelenítésének kérdéseivel foglalkozott. A szekciót Sebők Liliána Hajnalka (másodéves dramaturg szakos hallgató) zárta Konkrét és metaforikus szigetek az irodalomban és a színházban című előadásával.
Rövid kávészünet után a Zeneművészet, irodalom- és kultúratudomány, művészettudomány szekciója következett. Két pályázó is a kisebbségi színjátszást választotta kutatása témájának. Míg Táborosi Margaréta (fiatal kutató) Sztanyiszlavszkij orosz színész és rendező színészképzési módszerének beépülését vizsgálta az Újvidéki Művészeti Akadémia magyar színészképzésébe, addig Tölli Zsófia Ágnes (doktorandusz) Szabadkára kalauzolt el minket: a népszínházi és művészszínházi törekvések, illetve a nézői befogadás kapcsán végzett komparatív vizsgálatának eredményeit ismertette. A leginkább jövőbe mutató előadást Dobri Dániel Bélától (fiatal kutató) hallhattuk, aki megmutatta, hogy lehet zenét szerezni a mesterséges intelligencia segítségével. Majd ismét egy hagyományosabb műfaj következett, Pintér-Német Gézával (fiatal kutató) az utcaszínházak világába csöppentünk. A költészet tánca című kutatásában ennek az előadóművészeti formának a jelenét és lehetőségeit vizsgálta.
Fotó: Jóri András
Délután a Film- és Videóművészet szekció előadóié volt a pódium. Kocsányi András János (doktorandusz) kutatásának középpontjában a kórházi és orvosi filmvígjátékok álltak, Paréjné Czoborczy Tamara (doktorandusz) pedig a magyar filmipar fenntarthatósági és környezetvédelmi helyzetét elemezte. Dér Asia (fiatal kutató) a „Dokumentumfilm és a pszichológia” című kutatásával a dokumentumfilmesek körében tapasztalt nagyfokú pályaelhagyásra és kiégésre kívánta felhívni a figyelmet. Haragonics Sára Orsolya (fiatal kutató) kutatása a részvételi filmezésre irányult. Egy művészeti projektbe kapcsolódva alkohol- és drogfüggőknek tartott filmes workshopot; ennek tapasztalatairól számolt be előadásában. A szekciót Mózes Gergely Attila (doktorandusz) zárta, aki a mesterséges intelligenciának a történelmi dokumentumfilmekre gyakorolt hatását vizsgálta, bemutatva az 1848-as történéseken alapuló, A szabadság levelei című animációs sorozatának terveit.
A szünetben a motivációikról kérdeztük a pályázókat. Abban legtöbben egyetértettek, hogy egy művészeti projekt akkor lesz jó, ha alapos előkészület és egyfajta tudományos munka előzi meg, így ezekből a kutatásokból sokat profitálhatnak a gyakorlati munka során. A válaszok között ott volt azonban az is, hogy egy kutatást nem kis kihívás végigvinni. Van, aki szerint az első sort ugyanannyira nehéz leírni, mint az utolsó tíz oldalt. „Az egész olyan, mint egy nagy kirakó, és ahogy a darabokat keresed, szép lassan összeáll a kép” – elmélkedett Fejes Szabolcs. Haragonics Sára Orsolya szerint egy olyan kutatási projekt, mint amiben ő is részt vett, lehetőséget ad arra, hogy az ember több lábon álljon, így talán elkerülhető a kiégés.
Fotó: Jóri András
A konferenciát az EKÖP szakmai felelőse, dr. Stőhr Lóránt zárta, aki megköszönte az összeszedett és inspiráló előadásokat. Elmondta, hogy ez a konferencia csupán a program első mérföldköve, amelynek eredményeit majd szeptemberben láthatjuk, amikor a kutatásokból publikációk vagy művészeti alkotások születnek. Idei tapasztalatait a következőképpen összegezte:
„Ezen a konferencián is megmutatkozott, hogy nemcsak a doktori képzésben részt vevő hallgatóknak vagy fiatal kutatóknak lehet érdekes a pályázata, mert az alapszakos hallgatók is tudnak izgalmas témát választani és nagyon jó előadást tartani. Ez az ösztöndíjprogram nagyszerű lehetőség arra, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan lehet ötvözni az elméleti kutatást a művészeti munkával, továbbá jó eszköz ahhoz is, hogy az alapképzésben résztvevő hallgatókat a doktori képzés felé terelje. Egy ilyen pályázat erősíti a hallgatók előadói és a szakszövegírói képességét, ami jól jöhet a szakdolgozatírásnál és a saját későbbi alkotásaik prezentációjánál, miközben megtapasztalhatják a kutatás minden örömét és fáradságát is.” Majd hozzátette, hogy a rendezőkön és dramaturgokon túl a színészhallgatókat is pályázásra biztatja, hiszen ez a program kiváló lehetőséget ad a különböző művészeti projektek támogatására. Tavaly például Brezovszky Dániel hallgató szentelte a kutatását Vsevolod Meyerhold színésztechikájának, amelyet az idei OTDK-n is díjaztak.
Fotó: Jóri András
Az EKÖP-ről
A felsőoktatásban résztvevő hallgatók és kutatók kiválóságát elismerő és támogató ösztöndíjprogramot a Kulturális és Innovációs Minisztérium hirdette meg először 2016-ban Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) címmel. Az ÚNKP átalakult, az idei tanévtől pedig helyébe az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) lépett. Az ösztöndíj célja továbbra is olyan hallgatók, fiatal oktatók és kutatók támogatása, akik az adott felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak.
A 2025/2026 tanévre szóló EKÖP-re 2025. június 6. 12:00 óráig lehet pályázni. A pályázat részleteiről ide kattintva érhető el információ.
Egyéb hírek
Milyen egy casting a tévében? – elkísértünk három SZFE-s hallgatót
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
Egy tanév, egy akciófilm – így zajlott az első second unit képzés az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
„Én a partneri alkotói viszonyban hiszek” – interjú Kiss Józseffel, a drámainstruktor-rendező szak osztályvezetőjével
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.
„A tanítás egy közös szellemi út” – Kozma Andrással beszélgettünk
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban most Kozma András Németh Antal- és Hevesi Sándor-díjjal kitüntetett műfordító, dramaturggal beszélgettünk. A dramaturg osztály vezetőjével készült interjú során többek között az is szóba került, hogy a lexikális tudáson túl mit szeretne átadni tanítványainak.
SZFE-s előadások az Ördögkatlan Fesztiválon
A ma induló Ördögkatlan Fesztiválon a Színház- és Filmművészeti Egyetem öt előadással képviselteti magát. Az érdeklődők láthatják a Prométheusz-projektet, a Merülő Szaturnuszt, Az ember, akinek kőből volt a szíve című bábelőadást, A Spoon River-i holtakat és a Passiót.
Szubjektív dramaturg-napló a soproni Nemzetközi Színházi Műhelyről
Negyedéves dramaturghallgatónk, Szalánczi Ágota részt vett az SZFE szervezésében megvalósult Nemzetközi Színházi Műhely munkájában. A workshopról tartott beszámolója az alábbiakban olvasható, amely a kaposvári MATE részvételével, valamint 5 különböző ország – Románia, Peru, Spanyolország, Bulgária és Mongólia – színházi iskoláit képviselő színészmesterség-tanárok és fiatal színész-, illetve rendezőhallgatók közreműködésével zajlott.
Közel 160-an nyertek felvételt az SZFE képzéseire
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen közel 160 hallgató kezdi meg tanulmányait 2025 szeptemberében. Idén összesen 95 907 jelentkező került be a magyarországi felsőoktatásba.
Z generációs alkotókat hoz közös platformra két SZFE-s hallgató projektje
Az SZFE két hallgatója, Balogh Benjámin és Czene-Polgár Donát egy önálló projekt megvalósításába kezdett, amely a Z generációs alkotókat állítja a középpontba. A kezdeményezés párbeszédet teremt nemcsak a művészeti ágak, hanem generációk között is – és talán közelebb visz annak megértéséhez, hogyan gondolkodnak ma a legfiatalabb alkotók a világról. Az SZFE Szakkollégium támogatásával futó projekt ötletgazdáival a megvalósulás második fázisában beszélgettünk eddigi tapasztalataikról és a lehetséges végkifejletről.
