Egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára – beszámoló az EKÖP konferenciáról
június 4., szerda 15:30
Kiégés, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia – ezek a 21. századi jelenségek inspirálták az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) idei SZFE-s pályázóit, de olyan klasszikus témák is előkerültek, mint a Shakespeare vagy Pilinszky János munkássága. A hallgatók kutatásuk eredményeit az EKÖP Konferencia 2025 elnevezésű szakmai eseményen mutatták be a Mészáros utcai kampuszon.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és fiatal kutatói közül összesen huszonketten pályáztak idén az ösztöndíjra. A május 30-án megrendezett EKÖP Konferencia 2025 szakmai eseményen a tizenkét nyertes kutatásból kaphattunk ízelítőt.
A konferenciát az egyetem rektora, prof. dr. Sepsi Enikő nyitotta meg, aki elismerően szólt a nemrég Egerben megrendezett 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti és Művészettudományi Szekciójában indult SZFE-s hallgatók teljesítményéről. A diákköri konferencián elért kimagasló eredmények és az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programra pályázók száma is azt mutatja, hogy egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára.
Fotó: Jóri András
A nyitóbeszéd után először a Színházművészet szekció pályázói kaptak lehetőséget kutatásuk bemutatására. Fejes Szabolcs (negyedéves színházrendező szakos hallgató) többek között Böffen Tóbiás, Zuboly és Hamlet Yorickjának alakját megidézve mesélt Shakespeare bohócairól. Korda Bonifác (negyedéves színházrendező szakos hallgató) Pilinszky élő tárgyai című pályázata a költő művei színpadon történő megjelenítésének kérdéseivel foglalkozott. A szekciót Sebők Liliána Hajnalka (másodéves dramaturg szakos hallgató) zárta Konkrét és metaforikus szigetek az irodalomban és a színházban című előadásával.
Rövid kávészünet után a Zeneművészet, irodalom- és kultúratudomány, művészettudomány szekciója következett. Két pályázó is a kisebbségi színjátszást választotta kutatása témájának. Míg Táborosi Margaréta (fiatal kutató) Sztanyiszlavszkij orosz színész és rendező színészképzési módszerének beépülését vizsgálta az Újvidéki Művészeti Akadémia magyar színészképzésébe, addig Tölli Zsófia Ágnes (doktorandusz) Szabadkára kalauzolt el minket: a népszínházi és művészszínházi törekvések, illetve a nézői befogadás kapcsán végzett komparatív vizsgálatának eredményeit ismertette. A leginkább jövőbe mutató előadást Dobri Dániel Bélától (fiatal kutató) hallhattuk, aki megmutatta, hogy lehet zenét szerezni a mesterséges intelligencia segítségével. Majd ismét egy hagyományosabb műfaj következett, Pintér-Német Gézával (fiatal kutató) az utcaszínházak világába csöppentünk. A költészet tánca című kutatásában ennek az előadóművészeti formának a jelenét és lehetőségeit vizsgálta.
Fotó: Jóri András
Délután a Film- és Videóművészet szekció előadóié volt a pódium. Kocsányi András János (doktorandusz) kutatásának középpontjában a kórházi és orvosi filmvígjátékok álltak, Paréjné Czoborczy Tamara (doktorandusz) pedig a magyar filmipar fenntarthatósági és környezetvédelmi helyzetét elemezte. Dér Asia (fiatal kutató) a „Dokumentumfilm és a pszichológia” című kutatásával a dokumentumfilmesek körében tapasztalt nagyfokú pályaelhagyásra és kiégésre kívánta felhívni a figyelmet. Haragonics Sára Orsolya (fiatal kutató) kutatása a részvételi filmezésre irányult. Egy művészeti projektbe kapcsolódva alkohol- és drogfüggőknek tartott filmes workshopot; ennek tapasztalatairól számolt be előadásában. A szekciót Mózes Gergely Attila (doktorandusz) zárta, aki a mesterséges intelligenciának a történelmi dokumentumfilmekre gyakorolt hatását vizsgálta, bemutatva az 1848-as történéseken alapuló, A szabadság levelei című animációs sorozatának terveit.
A szünetben a motivációikról kérdeztük a pályázókat. Abban legtöbben egyetértettek, hogy egy művészeti projekt akkor lesz jó, ha alapos előkészület és egyfajta tudományos munka előzi meg, így ezekből a kutatásokból sokat profitálhatnak a gyakorlati munka során. A válaszok között ott volt azonban az is, hogy egy kutatást nem kis kihívás végigvinni. Van, aki szerint az első sort ugyanannyira nehéz leírni, mint az utolsó tíz oldalt. „Az egész olyan, mint egy nagy kirakó, és ahogy a darabokat keresed, szép lassan összeáll a kép” – elmélkedett Fejes Szabolcs. Haragonics Sára Orsolya szerint egy olyan kutatási projekt, mint amiben ő is részt vett, lehetőséget ad arra, hogy az ember több lábon álljon, így talán elkerülhető a kiégés.
Fotó: Jóri András
A konferenciát az EKÖP szakmai felelőse, dr. Stőhr Lóránt zárta, aki megköszönte az összeszedett és inspiráló előadásokat. Elmondta, hogy ez a konferencia csupán a program első mérföldköve, amelynek eredményeit majd szeptemberben láthatjuk, amikor a kutatásokból publikációk vagy művészeti alkotások születnek. Idei tapasztalatait a következőképpen összegezte:
„Ezen a konferencián is megmutatkozott, hogy nemcsak a doktori képzésben részt vevő hallgatóknak vagy fiatal kutatóknak lehet érdekes a pályázata, mert az alapszakos hallgatók is tudnak izgalmas témát választani és nagyon jó előadást tartani. Ez az ösztöndíjprogram nagyszerű lehetőség arra, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan lehet ötvözni az elméleti kutatást a művészeti munkával, továbbá jó eszköz ahhoz is, hogy az alapképzésben résztvevő hallgatókat a doktori képzés felé terelje. Egy ilyen pályázat erősíti a hallgatók előadói és a szakszövegírói képességét, ami jól jöhet a szakdolgozatírásnál és a saját későbbi alkotásaik prezentációjánál, miközben megtapasztalhatják a kutatás minden örömét és fáradságát is.” Majd hozzátette, hogy a rendezőkön és dramaturgokon túl a színészhallgatókat is pályázásra biztatja, hiszen ez a program kiváló lehetőséget ad a különböző művészeti projektek támogatására. Tavaly például Brezovszky Dániel hallgató szentelte a kutatását Vsevolod Meyerhold színésztechikájának, amelyet az idei OTDK-n is díjaztak.
Fotó: Jóri András
Az EKÖP-ről
A felsőoktatásban résztvevő hallgatók és kutatók kiválóságát elismerő és támogató ösztöndíjprogramot a Kulturális és Innovációs Minisztérium hirdette meg először 2016-ban Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) címmel. Az ÚNKP átalakult, az idei tanévtől pedig helyébe az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) lépett. Az ösztöndíj célja továbbra is olyan hallgatók, fiatal oktatók és kutatók támogatása, akik az adott felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak.
A 2025/2026 tanévre szóló EKÖP-re 2025. június 6. 12:00 óráig lehet pályázni. A pályázat részleteiről ide kattintva érhető el információ.
Egyéb hírek
Reviczky Gábort választották a Halhatatlanok Társulatának tagjává
A közönség egyik legkedveltebb színésze, valamint az SZFE Alumni-díszokleveles művésze, Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas előadóművész lett a Halhatatlanok Társulatának új tagja.
Színészlegendák nyomában – telt házas siker a Bajor Gizi Színészmúzeumban
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 160 éves jubileumához kapcsolódva rendhagyó vizsgaelőadással tisztelegtek a harmadéves prózai színművész szakos hallgatók a magyar színművészet nagyjai előtt. A Színészportrék című produkciót március 14-én mutatták be az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Magyar dráma világsikere – Herczeg T. Tamás rendezése New Yorktól Isztambulig hódított
Nemzetközi sikert aratott a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Munkacsoportjának támogatásával létrejött színházi produkció: az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás által rendezett és eredetileg a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Idegenek és ismerősök című előadást vastaps fogadta Európában – sőt, még a tengerentúlon is.
Interjú az idei Friss Csillagokkal
A Friss Hús csapata negyedik éve hívja fel a figyelmet olyan fiatal, ígéretes színészekre és színésznőkre, akik már sok mindent letettek az asztalra, de a nagy kiugrás még előttük áll. Idén a Friss Csillag elismerést két végzős prózaiszínművész-hallgatónk, Bukovszky Orsolya és Pigler Emília nyerte el.
Az SZFE filmvágó szakos hallgatói látogattak az MTVA-ba
Az SZFE Karrierirodájának szervezésében valósult meg az a szakmai látogatás, amely során a filmvágó szak végzős hallgatói átfogó képet kaphattak az MTVA televíziós posztprodukció-munkafolyamatairól és más karrierlehetőségeiről.
„A tudomány a gondolatfolyó medre” – interjú Korda Bonifáccal, az OTDK-n első helyezést elért hallgatónkkal
Korda Bonifác, az SZFE negyedéves prózaiszínház-rendező szakos hallgatója első helyet ért el az idei OTDK Művészeti és Művészettudományi szekciójában Tiszazug című drámájával. A verseny apropóján arról beszélgettünk, hogyan egészíti ki egymást tudomány és művészet, valamint, hogy milyen élmény megmérettetni magunkat egy országos versenyen.
SZFE-s hallgatók a Cannes-i Filmfesztiválon
A Cannes-i Filmfesztivál a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró fesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fődíjért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Idén az SZFE 25 diákja utazott ki a programra; közülük két televíziós műsorkészítő szakos hallgatónkkal, az elsőéves Hegedüs Katával és a másodéves Simon Eszterrel beszélgettünk az élményeikről.
„A színész mint vehiculum” – az SZFE-n tartott előadást Valère Novarina
A francia színházi rendező, költő, festő és drámaíró, Valère Novarina látogatott el május 5-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába az intézmény felkérésére. A neves kortárs képzőművész ezúttal a színház és festészet viszonyáról tartott előadást a jelenlévő érdeklődőknek.
