Egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára – beszámoló az EKÖP konferenciáról
június 4., szerda 15:30
Kiégés, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia – ezek a 21. századi jelenségek inspirálták az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) idei SZFE-s pályázóit, de olyan klasszikus témák is előkerültek, mint a Shakespeare vagy Pilinszky János munkássága. A hallgatók kutatásuk eredményeit az EKÖP Konferencia 2025 elnevezésű szakmai eseményen mutatták be a Mészáros utcai kampuszon.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és fiatal kutatói közül összesen huszonketten pályáztak idén az ösztöndíjra. A május 30-án megrendezett EKÖP Konferencia 2025 szakmai eseményen a tizenkét nyertes kutatásból kaphattunk ízelítőt.
A konferenciát az egyetem rektora, prof. dr. Sepsi Enikő nyitotta meg, aki elismerően szólt a nemrég Egerben megrendezett 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti és Művészettudományi Szekciójában indult SZFE-s hallgatók teljesítményéről. A diákköri konferencián elért kimagasló eredmények és az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programra pályázók száma is azt mutatja, hogy egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára.
Fotó: Jóri András
A nyitóbeszéd után először a Színházművészet szekció pályázói kaptak lehetőséget kutatásuk bemutatására. Fejes Szabolcs (negyedéves színházrendező szakos hallgató) többek között Böffen Tóbiás, Zuboly és Hamlet Yorickjának alakját megidézve mesélt Shakespeare bohócairól. Korda Bonifác (negyedéves színházrendező szakos hallgató) Pilinszky élő tárgyai című pályázata a költő művei színpadon történő megjelenítésének kérdéseivel foglalkozott. A szekciót Sebők Liliána Hajnalka (másodéves dramaturg szakos hallgató) zárta Konkrét és metaforikus szigetek az irodalomban és a színházban című előadásával.
Rövid kávészünet után a Zeneművészet, irodalom- és kultúratudomány, művészettudomány szekciója következett. Két pályázó is a kisebbségi színjátszást választotta kutatása témájának. Míg Táborosi Margaréta (fiatal kutató) Sztanyiszlavszkij orosz színész és rendező színészképzési módszerének beépülését vizsgálta az Újvidéki Művészeti Akadémia magyar színészképzésébe, addig Tölli Zsófia Ágnes (doktorandusz) Szabadkára kalauzolt el minket: a népszínházi és művészszínházi törekvések, illetve a nézői befogadás kapcsán végzett komparatív vizsgálatának eredményeit ismertette. A leginkább jövőbe mutató előadást Dobri Dániel Bélától (fiatal kutató) hallhattuk, aki megmutatta, hogy lehet zenét szerezni a mesterséges intelligencia segítségével. Majd ismét egy hagyományosabb műfaj következett, Pintér-Német Gézával (fiatal kutató) az utcaszínházak világába csöppentünk. A költészet tánca című kutatásában ennek az előadóművészeti formának a jelenét és lehetőségeit vizsgálta.
Fotó: Jóri András
Délután a Film- és Videóművészet szekció előadóié volt a pódium. Kocsányi András János (doktorandusz) kutatásának középpontjában a kórházi és orvosi filmvígjátékok álltak, Paréjné Czoborczy Tamara (doktorandusz) pedig a magyar filmipar fenntarthatósági és környezetvédelmi helyzetét elemezte. Dér Asia (fiatal kutató) a „Dokumentumfilm és a pszichológia” című kutatásával a dokumentumfilmesek körében tapasztalt nagyfokú pályaelhagyásra és kiégésre kívánta felhívni a figyelmet. Haragonics Sára Orsolya (fiatal kutató) kutatása a részvételi filmezésre irányult. Egy művészeti projektbe kapcsolódva alkohol- és drogfüggőknek tartott filmes workshopot; ennek tapasztalatairól számolt be előadásában. A szekciót Mózes Gergely Attila (doktorandusz) zárta, aki a mesterséges intelligenciának a történelmi dokumentumfilmekre gyakorolt hatását vizsgálta, bemutatva az 1848-as történéseken alapuló, A szabadság levelei című animációs sorozatának terveit.
A szünetben a motivációikról kérdeztük a pályázókat. Abban legtöbben egyetértettek, hogy egy művészeti projekt akkor lesz jó, ha alapos előkészület és egyfajta tudományos munka előzi meg, így ezekből a kutatásokból sokat profitálhatnak a gyakorlati munka során. A válaszok között ott volt azonban az is, hogy egy kutatást nem kis kihívás végigvinni. Van, aki szerint az első sort ugyanannyira nehéz leírni, mint az utolsó tíz oldalt. „Az egész olyan, mint egy nagy kirakó, és ahogy a darabokat keresed, szép lassan összeáll a kép” – elmélkedett Fejes Szabolcs. Haragonics Sára Orsolya szerint egy olyan kutatási projekt, mint amiben ő is részt vett, lehetőséget ad arra, hogy az ember több lábon álljon, így talán elkerülhető a kiégés.
Fotó: Jóri András
A konferenciát az EKÖP szakmai felelőse, dr. Stőhr Lóránt zárta, aki megköszönte az összeszedett és inspiráló előadásokat. Elmondta, hogy ez a konferencia csupán a program első mérföldköve, amelynek eredményeit majd szeptemberben láthatjuk, amikor a kutatásokból publikációk vagy művészeti alkotások születnek. Idei tapasztalatait a következőképpen összegezte:
„Ezen a konferencián is megmutatkozott, hogy nemcsak a doktori képzésben részt vevő hallgatóknak vagy fiatal kutatóknak lehet érdekes a pályázata, mert az alapszakos hallgatók is tudnak izgalmas témát választani és nagyon jó előadást tartani. Ez az ösztöndíjprogram nagyszerű lehetőség arra, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan lehet ötvözni az elméleti kutatást a művészeti munkával, továbbá jó eszköz ahhoz is, hogy az alapképzésben résztvevő hallgatókat a doktori képzés felé terelje. Egy ilyen pályázat erősíti a hallgatók előadói és a szakszövegírói képességét, ami jól jöhet a szakdolgozatírásnál és a saját későbbi alkotásaik prezentációjánál, miközben megtapasztalhatják a kutatás minden örömét és fáradságát is.” Majd hozzátette, hogy a rendezőkön és dramaturgokon túl a színészhallgatókat is pályázásra biztatja, hiszen ez a program kiváló lehetőséget ad a különböző művészeti projektek támogatására. Tavaly például Brezovszky Dániel hallgató szentelte a kutatását Vsevolod Meyerhold színésztechikájának, amelyet az idei OTDK-n is díjaztak.
Fotó: Jóri András
Az EKÖP-ről
A felsőoktatásban résztvevő hallgatók és kutatók kiválóságát elismerő és támogató ösztöndíjprogramot a Kulturális és Innovációs Minisztérium hirdette meg először 2016-ban Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) címmel. Az ÚNKP átalakult, az idei tanévtől pedig helyébe az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) lépett. Az ösztöndíj célja továbbra is olyan hallgatók, fiatal oktatók és kutatók támogatása, akik az adott felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak.
A 2025/2026 tanévre szóló EKÖP-re 2025. június 6. 12:00 óráig lehet pályázni. A pályázat részleteiről ide kattintva érhető el információ.
Egyéb hírek
„Nem adom tovább” – Női sorsok és családi örökségek Hevesi Fanni rendezésében
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.
Nemzetközi Színházi Műhelyt szervez az SZFE, a Nemzeti Színház és a Soproni Egyetem
A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.
Múzeumszínház Esztergomban a Múzeumok Éjszakáján
A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.
Meghívó Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Négy díjat is elhoztak az SZFE alkotói a Magyar Mozgókép Fesztiválról
A legjobb kisjátékfilm, a legjobb forgatókönyv, a legjobb tévéfilm, valamint a legjobb elsőfilmes rendező különdíját is a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkotói kapták az 5. MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Két oktatónk is átvehette a Magyar Filmakadémia életműdíját a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztiválon
Június 20-án ünnepélyes keretek között átadták a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjait a Balatonfüred Kongresszusi Központban. Legnagyobb büszkeségünkre két oktatónk, Koltai Lajos operatőr-rendező és Piroch Gábor kaszkadőrszakértő is átvehette az elismerést.
Elindult az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál
Tegnap este a veszprémi Óváros téren a Hogyan tudnék élni nélküled? vetítésével elindult a hazai filmipar legfrissebb alkotásait felvonultató seregszemle. Az 5. Magyar Mozgókép Fesztivál idén a száz éve született Makk Károly és Darvas Iván életműve előtt tiszteleg. A Magyar Filmakadémia védnökségével, a Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Veszprém-Balaton 2023 szervezésében megvalósuló MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon 22 kategóriában osztják ki a Magyar Mozgókép Díjakat, melynek jelöltjei között számos SZFE-s kötődésű alkotást találhatunk.
A pásttól a Magyar Mozgókép Fesztiválig – beszélgetés Kotsis Gergellyel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős filmrendező hallgatójával
Kotsis Gergely vizsgafilmje, a Ha átkelsz majd a nagy hegyen bekerült az idei MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál versenyprogramjába, és három kategóriában is jelölést kapott a Magyar Mozgókép Díjakra: a legjobb kisjátékfilm, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. A rendezővel többek között arról beszélgettünk, mit jelentett számára filmre vinni saját forgatókönyvét, valamint, hogy milyen érzés olyan mesterek tanítványának lenni, mint Koltai Lajos és Novák Emil.
