A Jászai-díjas magánénekest, a halhatatlanok társulatának tagját, 85 esztendős korában érte a halál.
Tiboldi Mária 1939. április 20-án született Szolnokon, gyermekkora óta Kálmán Imre zenéjének bűvöletében élt. A Színművészeti Főiskola elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházhoz került, ahol rögtön a Cirkuszhercegnő főszerepébe léphetett, majd premierként eljátszhatta a Csárdáskirálynő Szilviáját. A Fővárosi Operettszínház következett, majd 1966-ban külföldre szerződött, előbb a berlini Theater des Westens, 1968-tól a salzburgi Landestheater, 1972-től a bécsi Raimund Theater primadonnája volt. 1976 és 2003 között ismét a Fővárosi Operettszínház művésznője, 1994 óta örökös tagja.
Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából a német, az osztrák és a magyar televízió koprodukciójában készült Kálmán Show énekes-műsorvezetőjeként is közreműködött. Művészbejáró című életrajzi könyve 2018-ban jelent meg.
Sokat szerepelt színpadon és tévéjátékokban is. Volt például Antónia a Mária főhadnagyban, Rosalinda A denevérben, Szilvia a Csárdáskirálynőben.
1986-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2021-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották, emellett a Robert Stolz aranyérem és a Kálmán Imre emlékplakett tulajdonosa. Velence díszpolgára, szülővárosa, Szolnok is kitüntette.
Elveszettnek hitt operett került elő a Jókai 200 emlékév kutatásainak köszönhetően: egyetemünk ismert professzora, dr. Balázs Géza egész éves Jókai-kutatása vezetett el Jacobi Viktor Tüskerózsa című operettjéhez. A felfedezés új megvilágításba helyezi Jókai Mór drámai életművét, és bizonyítja, hogy a tudományos feltárómunka közvetetten a színházi gyakorlatot is gazdagíthatja.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.

